Február 23.

„Ha egy gyerek megtanult olvasni és szeret olvasni, felfedez és meghódít egy másik világot, a betűk birodalmát. Kitárul előtte egy titokzatos és végtelen földrész. A nyomdafestékből olyan tárgyak, emberek, szellemek és istenek rajzolódnak ki, amelyek másként láthatatlanok maradtak volna. Aki nem tud még olvasni, csak azt látja, ami megfogható: az apját, az ajtókilincset, a lámpagyújtogatót, a kerékpárt, a virágcsokrot, s ha az ablakból kinéz, talán a templom tornyát. Aki olvasni tud, ül a könyv fölött, s egyszer csak megpillantja a Kilimandzsárót vagy Nagy Károlyt vagy Huckleberry Finnt a bokorban, avagy a nyargaló Zeuszt mint bikát, hátán a szépséges Európával. Annak, aki olvasni tud, második pár szeme is van, s csak arra kell vigyáznia, hogy közben tönkre ne menjen az első pár.”

(Erich Kästner: Amikor ​én kissrác voltam)

Német humanista író, a gyermekirodalom időtlen klasszikusa. Műveiben egyenrangú partnerként szól a gyerekekhez, a gyermekkort az éleselméjűség korának tekinti. „A legtöbben úgy ottfelejtik valahol a gyermekkorukat, mint az esernyőt. Pedig negyven-, ötvenévi tanulás és tapasztalás sem ér fel az első évtized érzékeny fogékonyságával.”

Első verseskötete és az Emil és a detektívek című regénye 1928-ban jelent. A regényt azóta 59 nyelvre fordították le, több filmet is forgattak belőle. Érdekesség, hogy az 1932-es első magyar, Gyurka és a detektívek című fordításban a helyszín Budapest, a főszereplő gyerekek magyarok. (Halácsy Endre dolgozta át ilyen módon, az 1954-es Déry Tibor fordítás már az eredeti művet veszi alapul).

Kästnert többször elvitte a Gestapo és kizárták az írószövetségből. 1933-ban az ő műveit is betiltották és jelképesen elégették. Ennek ellenére Németországban maradt, egy filmforgató-csoporttal járta az országot. A második világháború után szerkesztette a Pinguin gyermek- és ifjúsági lapot.

A két Lotti első kiadásának éve 1949, magyarul 1958. Tóth Eszter és Török Sándor fordította le. Az ikerlányok születésnapja a regény szerint 1940. október 14. A regény idején 9 évesek. A filmváltozat elnyerte a legjobb forgatókönyv díját 1951-ben, az író filmben maga szerepelt narrátorként, ahogy A repülő osztályból készült első filmadaptációban is megjelenik.

1960-ban Andersen-díjas lett. Gyermekkorát Mikor én kisfiú voltam című önéletrajzi regényében jeleníti meg. Életéről Kästner und der kleine Dienstag címmel forgattak filmet 2016-ban. Szülővárosában az Erich Kästner Museum tárja fel életművét.

Művei gyerekeknek:

Emil és a detektívek. első változata: Gyurka és a detektívek, Halácsy Endre átdolgozása. folytatása: Emil meg a három ikergyerek

Május 35 avagy Konrád a Csendes-óceánhoz lovagol

A két Lotti

Az emberke : meseregény. folytatása: Emberke meg a kislány

A repülő osztály : elbeszélés gyerekek számára

Az eltűnt miniatűr : regény

Három ember a hóban : regény

Mikor én kisfiú voltam : önéletrajzi regény (Amikor én kissrác voltam címen is megjelent)

Mama nincs otthon : elbeszélés

Erich Kästner mesél : Till Eulenspiegel, Münchhausen, Don Quijote, A schildai polgárok, Gulliver utazásai (a művek külön is megjelentek)

Csizmás kandúr : Erich Kästner mesél

Az állatok konferenciája : meseregény

Pötyi és Anti (Pici és Anti címen is megjelent) : elbeszélés gyerekek számára

Beszéd az első osztályosokhoz a tanév kezdete alkalmából (In: Csillagszóró: mesék versek, történetek)

„Hiszek a Mikulásban! … És most, életemben először, (és valószínűleg utoljára) megláttam őt. Egyedül, puttony nélkül ballagott, néha morgott valamit a bajsza alatt. Körbenéztem, látja-e más is. Természetesen csak mi ketten voltunk az utcában. Miért írom, hogy természetesen? Mert a csoda már csak ilyen. Személyes üzenet, kizárólag annak szól, aki éppen átéli. Szeretnénk, ha mások is látnák, de mire felkiáltunk, eltűnik az adventi hóesésben.” 

(Véssey Miklós: Mikulás)

Testneveléstanárként dolgozott, verset és novellát ír, 2014 óta publikál. Az apaság ihlette első novelláskötetét és gyermekverseit is, mely Felhő leszek címmel jelent meg. „Akik időt hagynak maguknak a tűnődő olvasásra, azok lelkesedni fognak ezekért a versekért, és örülni annak, hogy nincsenek egyedül a kérdéseikkel” – írja ajánlójában Szabó T. Anna.

2010-ben jelent meg első könyve. A Mágikus ​állatok iskolája című regénysorozata tette világhírűvé, több mint 20 nyelvre lefordították; magyarul is kiadták.  A műből film és színházi adaptáció is készült.

Az egyik legkelendőbb szerző az Egyesült Királyságban. Középkori angol irodalmat tanult Oxfordban, jelenleg Londonban él és újságíróként dolgozik. Anthony Trollope, viktoriánus író inspirálta arra, hogy saját műveket alkosson. Fia születése után kezdett gyerekirodalommal foglalkozni. Legnépszerűbb sorozata a Rosszcsont Peti (eredetileg Horrid Henry), melyben szerette volna bemutatni az olyan családok gondjait, ahol az egyik gyereket „tökéletesnek”, a másikat „szörnyűnek” tartják, és a rivalizálás mennyi bajt okoz. Közvetlen élményét saját gyermekkorából szerezte, mivel 4 gyerekes családban nőtt fel. Könyvsorozatát 24 nyelvre fordították le, rajzfilm és mozifilm is készült a történet alapján.

A szörnyű gyermek című mítosz-regénye, fekete komédiája nagyobbakhoz szól. A főszereplője Hél, aki a skandináv mitológiában a Holtak Birodalmának úrnője. A Royal Opera House állította színpadra a műből írt operát Gavin Higgins zenéjével.

Gyermekregényeket és meséket ír, a szlovák gyermekirodalom kedvelt szerzője. Emellett a gyerekek olvasásának módszertani kérdéseivel foglalkozik. Magyarul a Jobb ​anyukát akarok című regénye jelent meg.

A szlovák gyermekirodalom klasszikusa. A Slniečko nevű gyermeklap szerkesztője volt. Az 1920-as években kezdett publikálni. 1945-ben Argentínában telepedett le. Magyarul A ​bátor nyúlfi kalandjai című meseregénye jelent meg 1967-ben.

A Sesame Street egyik grafikusa. Magyarul a Félperces testvérmesék című könyv jelent meg rajzaival.

Édesapja Zs. Nagy Lajos író. A ceruza vált gyermekkora játszótársává, legjobb barátjává, így később, középiskolás korában már verses- és mesés könyveket illusztrált. Mesterei Karol Ondreička és Albín Brunovský voltak. Pozsonyban él és alkot.

Avantgárd festő. Nagy hatással volt a 20. századi magyar művészekre is. Több gyermekkönyv megjelent munkásságáról.

A barokk zene elismert zeneszerzője, nagy hatással volt a bécsi klasszikusokra. 1705-ben mutatták be első első operáját. 1712-ben Londonban telepedett le, élete nagy részét Angliában töltötte.

Gyerekeknek Marko Simsa írt képeskönyvet a Vízizenéről és a Tűzijáték-szvitről német nyelven. Operáinak állatvilágát Donna Leon gyűjtötte össze, a Händel’s Bestiary című könyvét Michael Sowa illusztrálta.

Igazságos Mátyás király a magyar mese- és mondavilág, regények kedvelt szereplője. Diafilmet és rajzfilm-sorozatot is készítettek a Mátyás-mesékből. A reneszánsz uralkodó korát, életét, harcait több monográfia elemzi. Meséinek önálló honlapja: https://matyasmesek.oszk.hu/main.html

Művek Mátyás királyról:

100 ​mese Mátyás királyról : a bölcs és igazságos uralkodó, aki móresre tanítja az urakat és megvédi a szegényeket

Bárány Tamás: A világ közepe : regény

Benedek Elek: Mátyás ​király juhásza. Mátyás király és a százesztendős ember. A kolozsvári bíró

Bogáti Péter: Halló, ​itt Mátyás király! : regény

Decsi Imre: Mesék ​Mátyás királyról

Donászy Ferenc: Mátyás király ifjúsága és egyéb történeti elbeszélések

Erdődy János: Sasoknál ​magasabban : ismeretterjesztő tanulmány (Nagy emberek élete)

Geréb László: Mátyás ​király lantosa : regény

Horváth Bence: Hunyadi ​Mátyás

Hunyady József: A ​király árnyéka : regény

Jankovich Ferenc: Világverő Mátyás király 1-3. : regény

Jókai Mór: Egyszer volt Budán kutyavásár. Róka fogta csuka… A három kérdés

Jósika Miklós: A csehek Magyarországon : korrajz első Mátyás király idejéből

Képek krónikása : Mátyás király emlékét őrizve írták kicsik és nagyok, avagy gyerekek és felnőttek

Kiss Dénes: Így ​élt Mátyás király

Kiss Dénes: Mátyás ​király

Kóka Rozália: Mátyás ​király neve napja : száz szép mese Mátyás királyról

Kóka Rozália: Mátyás ​király rózsát nyitó ostornyele : mesék, mondák

Komjáthy István: Mátyás-mondák könyve

László Endre, N.: Mátyás ​király kútja

A ​legszebb mesék Mátyás királyról

Mátyás ​és a török kor olvasókönyve

Mátyás ​király : mesék, mondák, történetek

Mátyás ​király és a százesztendős ember : mesék

Mátyás királysága  : mesék

Mesék és mondák Mátyás királyról

Mészöly Ágnes: A ​királyné violája : regény

Móra Ferenc: Az aranyszőrű bárány : verses mese

Móra Ferenc: A szalontai kovács; Az aranycsináló; Ki álmodta a legszebbet? : mesék Mátyás királyról

Olvasókönyv ​Mátyás királyról és a török időkről

Pósa Lajos: Tanítómesék ​Mátyás Királyról

Solymár József: Mátyás, a sosemvolt királyfi : regény

Szép Ernő: Egyszer ​volt Budán kutyavásár : mese

Szép Ernő: Mátyás király tréfái : mesék

Virágvölgyi András: A ​király : Hunyadi Mátyás arcai : ismeretterjesztő képeskönyv