December 2.

„Jonatán … jó barátja volt Matyinak és Sárinak, és reggelente néha elszökött Kadlicsek nénitől, hogy elkísérje őket az iskolába. Kadlicsek néni ezeket a kirándulásokat nem hagyta annyiban, minden alkalommal utánaszaladt és azt kiabálta: Jonatán, irány haza, Jonatán, gyerünk; csakhogy Jonatánt nem volt olyan egyszerű megfogni, Jonatán kutya volt és a kutya gyorsabban szalad, mint holmi Kadlicsek néni. De azért mégsem volt felesleges ez a rohanás, mert Matyi és Sári így legalább időben érkeztek az iskolába, Kadlicsek néni pedig szaladgált egyet a jó levegőn, ami nagyon egészséges dolog.” 

(Macourek: Matyi ​és Sári az iskolában)

A cseh gyermekirodalom klasszikusa. 1946-tól publikált, gyermekkönyvet, képregényt, gyermek tévésorozatot, vígjátékot és verset írt. Állandó munkatársa volt Adolf Born festő, akivel több mint 40 rajzfilmet készített.

Magyarul a Jakub ​és a kétszáz nagypapa címmel jelent meg meseválogatása, valamint a Matyi és Sári / Mach és Sebesztová sorozat Kocsis Péter fordításában.

„– Unalmas folyton ezt a falat nézni – mondta Petykó. – Még az a szerencse, hogy ott van rajta a kapitányom, hajóm és tengerem. Katusnak meg ott volt a Nyárfa-hercegnője. S mindez együtt egy beázás nyomán volt található, mely egy hajdani nagy eső emlékeként keletkezett a falon. Ebben a foltban sok érdekes dolgot lehetett látni.” 

(Helena Bechlerowa: Túl ​az aranykapun)

A lengyel gyermekirodalom-történet kiemelkedő alakjának tartják. 1948-tól publikált, meséket, verseket írt, rádióműsorokat szerkesztett. 1958-ban jelent meg első mesekönyve. Lázár Ervint inspirálta a Miskamacska kalandjai című meséje, melyet az épp beszélni tanuló unokaöccse Mikkamakkának mondott. 

Magyar nyelvű művei:

Ablakocska, nyílj ki! : mese

A ​gesztenyefa-lak : meseregény

Hogyan ​kínálta tejjel a cica az állatokat : verses lapozó

Mackó Maci hintázik : verses mese

Miskamacska kalandjai : verses mese

Segítség! : mese

Túl ​az aranykapun : meseregény

„Az erdőnek éppen jókedve volt. Sikongva siklott a fény a páfrányokon, a fák tollaslabdáztak a madarakkal, s a patak fürgén gölömbölt lefele a kövek között. Hűvös erdei ösvény slattyogott a vándor talpa alatt, amint fütyörészve tovakanyargott, ide-oda himbálózó batyujával a vállán. […] Minden tündökölt körülötte, s ő visszaragyogta a világot.” 

(Berszán István: A ​válogatott útibatyu)

Összehasonlító irodalomtudománnyal és irodalomelmélettel foglalkozik. Első gyerekkönyvét 2002-ben adták ki. Történetei játékos nyelven szólalnak meg, szerethető mesevilága a mindennapi csodákat, a dolgok rejtett oldalát mutatják meg. A juhászkutya karácsonya című meséje a Legszebb ​karácsonyi ajándék a nátha című kötetben jelent meg. 

Mesekönyvei:

Angyalok meséi

Bundafüles Subanagy

A ​válogatott útibatyu : Szöszmögi Müsszents Sündörgő kalandjai

„Imhol kedvem kerekedett, eszemben gondolat gerjedt: én elmennék énekelni, szép szavakat sorba szedni, mondanám az ősi mondát, regélném a régi regét…” 

(Kalevala)

Kutatási területei közé tartozott az iparművészet és a modern formatervezés. Gyerekeknek az 1950-es évektől jelentetett meg elbeszéléseket antológiákban, és ismeretterjesztő mesekönyveket írt Cinkevédő brigád és Halgyíktól az akváriumig címmel a Nézzetek körül-sorozatban.

A finn kultúra szerelmeseként foglalkozott a Kalevalával. A ​csodamalom : mesék a Kalevalából címmel jelent meg az eposz prózai átdolgozása.

„Az élet az ő számára zene volt, s minden hamis hang arra intette, hogy gyanakodjék benne.” 

(Jammes: A nyúl regénye)

Egész életét a Pireneusok kisvárosában, Orthezben töltötte, idilli körülmények között. Költészete is idilli, a természet iránti rajongás és a hit hatja át. Lírájának sajátsága, hogy áhítattal fordul az őt körülvevő világhoz. Magyarországon Kosztolányi Dezső fordításában ismerjük impresszionista verseit.

Gyermekkori emlékek című kötetében feleleveníti saját kisgyermekkori élményeit. Válogatott versei 1959-ben jelentek meg a Móra gondozásában, A világirodalom gyöngyszemei sorozatban, de több antológiában is olvashatóak művei. 

Főként illusztrációkat és animációs filmeket, tollrajzokat, linómetszeteket, litográfiákat és rézkarcokat készített. Sok gyermekkönyv illusztrátora. Hitelesen ábrázolta az irodalmi világokat, melyeket egy-egy grafikai ötlettel ironikussá változtatott.

Az Egy komisz kölyök naplója, Egy komisz kislány naplója, Tinti kalandjai, Egy jenki Arthur király udvarában című rajzfilmek rendezője.

Főként bibliai témájú illusztrációkat készített. A modern művészet képi nyelvén ábrázolja a történetek alakjait, helyszíneit, mégis a bibliai kor hangulatát idézi. Az Így szól hozzám a Biblia című sorozat a Holland Bibliatársulat megbízásából készült, közel száz nyelvre fordították le.

A neoimpresszionizmus világhírű képviselője, a pointillizmus meghonosítója. Munkásságáról több gyerekkönyv készült.

1976–1991 között a Móra Kiadó főszerkesztője, 1991–1994 között irodalmi vezetője volt. Irodalomtörténészként foglalkozott a gyermekirodalom történetével. Kik írtak a gyerekeknek? címmel összeállította a gyermek- és ifjúsági irodalom kislexikonát. Közreműködött az Ötven nagyon fontos „gyerekkönyv” és a Kortárs ​gyerekkönyvek című műelemzéskötetek szerkesztésében.