Június 12.

„Hatalmas szél támadt, fütyült, dudált az ágak között. Heidinek tetszett a szél éneke, nemcsak a fülével találta szépnek, hanem a szívével is, mert jókedvűvé, vidámmá tette. Úgy ugrált, táncolt a vén fenyők alatt, mintha valami nagy öröm érte volna.”

(Johanna Spyri: Heidi)

A svájci gyermekirodalom klasszikusa, több gyermekregényt írt. Gyermekként sok nyarat töltött Chur környékén, ami a leghíresebb, Heidi című regényének helyszínéül szolgált. A könyvben páratlan szépséggel mutatkozik be az alpesi táj. A művet közel 50 nyelvre fordították le és számtalan filmes, televíziós és színpadi adaptációt készítettek belőle.

„Egy olyan ember vallomása ez, aki évekig vadászott, öldöste a vadat, amíg végre megtanulta, hogy nem a gyilkolás, hanem az élet és a természet védelme a legnemesebb szórakozás.”

(James Oliver Curwood: A ​Sziklás-hegység királya)

Egyik nagyanyja indián volt, ezzel magyarázzák a vadonhoz való vonzódását. Több alkalommal utazott Kanadába, Alaszkába és a Yukon-vidékre. 1900-tól publikált, a természetről és az állatvilágról szóló regényei nagy sikert arattak. 1926-ban Michigan állam környezetvédelmi megbízottjának nevezték ki.

A Sziklás-hegység királya c. regényéből készült A medve című film 1988-ban, Jean-Jacques Annaud rendezésében.

„A boldogságot magunkban kell keresnünk…”

(Bálint Tibor: Kifli ​utca, zsemle szám)

A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Gyerekeknek meséket, elbeszéléseket, regényt írt.

Gyerekkönyvei

Antal, ​a láthatatlan

Búcsú a rövidnadrágtól : ifjúsági regény

Én ​voltam a császár

Fekete Péter

A ​háromszáz esztendős pacsirta

Kálmánka, ​te vagy a császár

Kérdések ​könyve

Kifli ​utca, zsemle szám

Marci ​kalandjai

Robot ​Robi kalandjai

Végtelen ​világbajnokság

Gyermekeknek szóló művei különféle platformokon és formában jelennek meg – a televíziótól a könyvekig.  Műsorokat vezet, gyermekdarabokban szerepel és könyvtárban foglalkozásokat tart. Könyveit már 20 nyelven adták ki, magyarra Patat Bence fordította le Mur medvéről szóló meséit. 

„Vannak, akik bárányokat számolnak, hogy elálmosodjanak, de ő nem, Tina azokat az alkalmakat számolja, amikor boldog volt.”

(Rose Lagercrantz: Az ​én boldog életem)

Első könyve 1973-ban jelent meg, azóta több tucat könyvet írt. Astrid Lindgren-díjas szerző. Magyarországon nagy sikert aratott a barátságról szóla Tina-sorozat.

„Egy ember olyankor is egyedül lehet, amikor sokan szeretik, ha senki sincs, akinek ő a legkedvesebb.”

(Anne ​Frank naplója)

Naplójegyzetei tették világhírűvé, melyet tizenharmadik születésnapjától kezdve, 1942-től írt.  Hitler hatalomra jutása után a zsidóüldözés elől menekült családjával Hollandiába, de az országot lerohanta a náci hadsereg. 1940-ben Frankék egy másik családdal bujkáltak Amszterdamban belvárosában, míg egy ismeretlen személy fel nem jelentette őket. Anne a bergeni koncentrációs táborban halt meg – nővérével együtt – tífuszban. Naplóját egyik bújtatója őrizte meg. Magyarországon 1958-tól olvasható.

Naplója mellett elbeszéléseket és meséket is írt, és Cady élete címen egy regénybe is belekezdett. Írásait Mesék ​és történetek a hátsó traktusból címmel adták ki. Életéről több gyerekkönyv, képregény és film is készült.

2001-ig Észak-Rajna-Vesztfália tartomány rendőrségén dolgozott. Könyvei elsősorban a fiatalok életének problémáival foglalkozik.

Magyar nyelven a Mi ​közünk hozzá? című ifjúsági regénye jelent meg.

„Bélyeget gyűjtöttem.
Papa hozott egyszer egy kilót.
Azóta nem gyűjtök bélyeget.”

(Siv Widerberg: Bélyeg)

A svéd gyermekirodalom klasszikusa, a Svéd Gyermekkönyv Akadémia tagja volt. A fiatalok nézőpontjából ábrázolja a mindennapokat, a családok problémáit. Magyarországon az Ami ​a szívedet nyomja című verseskötetből ismerjük műveit.

Nemzetközi téren is elismert festő, Franciaországban a Művészeti és irodalmi Rend lovagjává választották. A cseh gyermekirodalom klasszikusa, többszáz könyvet illusztrált. Humoros, sokszor bizarr lényeivel önálló mesevilágot hozott létre. Népszerűségét mutatja, hogy róla nevezték el a 17806-os számú, Adolfborn kisbolygót.

Magyarországon leginkább Milos Macourek műveinek illusztrátoraként ismerik. Born volt az 1980-as években vetített Mach és Sebestová (magyarul Kukonya és Berkó) című rajzfilm grafikusa is.

Számos gyermekköny kiadója.

Magyarul megjelent ismeretterjesztő könyvei:

Hihetetlen ​találmányok

Testünk ​kívül-belül : egy teljes (és totál undi) anatómiai kalauz

Testünk ​régen és most : a gyógyítás hátborzongató története