Október 4.

„A macskákra jellemző végtelen türelemmel várták, míg a sirály maga jelenti ki, hogy szeretne repülni, mert a velük született bölcsességnek hála megértették, hogy a repülni akarás a legszemélyesebb döntések közé tartozik.”

(Luis Sepúlveda: A sirályfióka esete a macskával, aki megtanította repülni)

Kalandos világjárás után 1980-ban egy időre Németországban telepedett le, végül Spanyolországban talált hazára 1997-ben. Közéleti tevékenysége mellett mesét, verset, regényt, novellát, útikönyvet írt. Angol nyelven is publikált.

A ​sirályfióka esete a macskával, aki megtanította repülni című meseregénye, melyet hamburgi évei inspiráltak, a gyermekirodalom klasszikusává vált. A szerzőről és művéről Ilide Carmignani jelentetett meg kötetet. Több színpadi változat és rajzfilm készült a történet alapján.

„Várlak a réten a szélbe pörögni,
várlak cinkosan összeröhögni,
várlak a fűzfa alá menekülni,
várlak az erdőt körberepülni.
Lesni a tóban a kis köröket,
nézni szemedben a friss örömet”

(Gimesi Dóra: Csomótündér)

2012-től a Budapest Bábszínház dramaturgja, 2020-tól irodalmi vezetője. Mesék, regények, színdarabok, adaptációk alkotója. 2013-ban jelent meg első gyerekkönyve, a Csomótündér. Az Időfutár regénysorozat egyik szerzője.

Újra meséli Maeterlinck: A ​kék madár című művét és a Regényes Shakespeare kötetben Makrancos Kata történetét. Rófusz Ferenc Hoppi mesék sorozatának 2. részét írta A ​legvidámabb gyereknap címmel.

Mesekönyvei:

Amikor ​mesélni kezdtek a fák : budapesti mesék

Csomótündér : mese

Emma ​csöndje : mese

A legvidámabb gyereknap (Hoppimesék)

A ​macskaherceg kilencedik élete : mese

A ​tündér csizmája : mese

„Az író attól író, hogy ami az életben történik, ahhoz hozzáad valamit: a saját lelkét.”

(Schöpflin Aladár)

A magyar irodalmi élet fontos szervezője, a Nyugat vezető kritikusa, a Franklin Társulat irodalmi titkára volt a 20. század elején. Irodalom- és színháztörténeti munkássága mellett regényeket, elbeszéléseket írt.

Az ördögfiókák című művét fiai inspirálták:

„Van nekem két kis fiam, éppen olyan fiúk, mint ti, kedves olvasóim. Az egyiknek Gyuszi a neve, 15 éves, most végezte az ötödik gimnáziumot, a Jó Pajtásnak évek óta lelkes olvasója, sőt munkatársa is, mert néha nekiül rejtvényeket csinálni, ezeket beküldi a szerkesztő bácsinak, aki egyet vagy kettőt már ki is adott belőlük ebben a kedves újságban. A másikat Bankinak hívnak … még nem igen olvassa a Jó Pajtást, mert bizony ő csak azt szereti olvasni, amit muszáj. Azt is csak akkor, ha anyuka szigorúan ráparancsol.”

Gyerekkönyvei:

A haladás útján : elbeszélések az ifjúság számára

Hatvani professzor feltámadása : elbeszélések az ifjúság számára

Az ördögfiókák : gyermekregény

Tillinkó kópéságai : Till Eulenspiegel történetei a magyar ifjúság számára

1939-től publikált. A bűvös kút című verses drámáját 1951-ben írta az ifjúságnak. Számtalan antológiában jelentette meg gyermekverseit, a Miska boldogsága című verses tündérmeséjét a Kispajtások mesekönyve sorozatban adták ki.

Hajnal Anna költő öccse.

Újságírói és rádiós munkái mellett 1980-tól publikált interjúkat, verseket, tanulmányokat.

A Hópereputty című gyerekvers kötete 1983-ban jelent meg.

Az írás és a zene is fontos szerepet játszik az életében. A Gil Mantera’s Party Dream zenekarban játszott, zongoristaként klasszikus darabokat ad elő.

Gyerekeknek A ​legszomorúbb kisrobot című fantasy regényét írta, mely magyarul is megjelent.

Kisgyermekkorától ír verseket, kamaszkorától prózát. Első műve 13 évesen jelent meg Gyereknek lenni címmel. A Kiskamaszkönyv című kötete verseit és kamasztörténeteit tartalmazza. A Magvető Kiadó szerkesztője.