Andric, Ivo (Andrić) (Travnik, 1892. október 9-1975) bosnyák-szerb író
„Aska pedig szabadon táncolni kezdett, túllépve az iskola szabályain és okításán, kívül bármin, amit tanítani vagy tanulni lehet.”
(Ivo Andric: Aska és a farkas)
A délszláv irodalom nagymestere. Szerb nyelven publikált. A két világháború között diplomataként dolgozott. Regényeiben sokoldalúan ábrázolta a délszláv történelmet, az emberi sorsokat. Gyermekkorára A lőportorony című novelláskötetében emlékezik vissza. Kedvenc műfaja a lírai reflektív próza, amelyben szereplőinek belső világát állítja központba. Műveit számos nyelvre lefordították, 1961-ben Nobel-díjat kapott.
Haragban a világgal című elbeszéléskötete ajánlott olvasmány az általános iskolák 8. osztálya számára Újvidéken. Magyarországon gyermekantológiákban jelentek meg művei, A panoráma – a Nagy a világ, az Aska és a farkas – a Harmadik meséskönyvem című kötetekben. Az Aska és a farkas a világirodalom egyik legszebb meséje, Zalán Tibor zenés-táncos mesejátékot írt belőle Kucsera Géza zenéjével.
Applegate, Katherine (Ann Arbor Mi, 1956. október 9) amerikai író
„Kicsim, ha arra vársz, hogy értelmet találj abban, amit az emberek művelnek, akkor készülj fel arra, hogy sokáig kell várnod.”
(Katherine Applegate: Fűzfanni)
1991 óta publikál kalandos könyveket, sci-fi, fantasy- és lányregényeket. Világsikerét meseregényeinek köszönheti. Az Ivan, az egyetlen egy gorilla valós történetén alapuló műve, a majom szemszögéből mutatja be az életet. Ivan egy bevásárlóközpont üvegkalitkájában lakik, s a barátaival tölti az idejét. Az alkotás könyvsorozattá bővült.
Magyarul megjelent az Animorfok című fantasztikus sorozata és a középiskolásoknak a Szívzűrök.
Meseregényei magyar nyelven:
Egy vidra naplója
Fűzfanni
Ivan, az egyetlen; folytatásai: Bob, a legbátrabb. Ruby, a legkisebb
Kívánságfa
Szalay Lenke (Monor, 1911. október 9-1997) író
A 20. század második felének kedvelt ifjúsági szerzője, első műve 1959-ben jelent meg Ketten hiányoznak címmel, amiért elnyerte a Móra Kiadó Nívódíját. Legismertebb műve a Mogyoró-sorozat. Érdekesség, hogy az 1980-as években megjelenő számítógép is szerepel a Bébi, a számítógép című regényében.
Ifjúsági könyvei:
Barát érkezik a házhoz
Bébi, a számítógép
Csaó, Adriana
Hajnali szökés
Hoztam három gyereket
Ketten hiányoznak
Könyv a párna alatt
Mogyoró-sorozat
Tornai József (Dunaharaszti, 1927. október 9-2020) költő, író
1949-től kezdett verset írni, novellát és regényt is megjelentetett. Gyermekkorára A Lemenő Nap Dombja című kötetében emlékszik vissza.
„Kölyök koromban csináltam egyszer egy kétsoros rigmust:
Heverek szöcskemódján
a Lemenő Nap Dombján.”
Szini Gyula (Budapest, 1876. október 9-1932) író
„Álomcsipkét verni, könnyből fátyolt szőni, sóhajokból függönyt hímezni, azt tudok. Egyebet se teszek, ebből állok, ebből élek, s talán ezért vagyok olyan, hogy a szél is elfújna. Tündérnek, lenge pókhálónak képzelhetném magam, ha valami nagyon szívós és nagyon durva gyökér nem vonna az élethez.”
(Szini Gyula: Tücsökdal).
A magyar próza egyik megújítója a 20. század elején, stílusa a szecesszióhoz és a szimbolizmushoz áll közel. Számos jelentős novellát és verset írt. Szerkesztésében és egyik elbeszélésével jelent meg a Csodaalbum című kötet, melynek írásait Andersen meséi ihlettek.
Novellái ifjúsági antológiákban:
Az aranybot (Százszorszép novellák)
A fekete pásztor (Mesék a szerelemről)
Kulcsár Ferenc (Bodrogszentes, 1949. október 9-2018) szlovákiai költő, szerkesztő
1973-1985 között a Madách Könyvkiadó, 1991 óta a dunaszerdahelyi Lilium Aurum Kiadó szerkesztője volt és a Katedra című pedagóguslap főszerkesztőjeként dolgozott. 1967-től publikált, gyerekeknek verset, mesét írt. Szülőföldje, Bodrogköz több művében megjelenik.
Gyerekkönyvei:
Dióhintó : gyerekversek
Hétördögök : mesék, versek
Kerek világ közepében : bodrogközi versek kicsiknek és nagyoknak
A kígyókő : mesék
Ördögszekér : bodrogközi legendák, mondák, regék és hiedelmek a honfoglalástól a huszadik századig
Tim-tom, találom : versek
Feldek, Lubomír (Ľubomír) (Zsolna, 1936. október 9) szlovák költő, író
„Itt a képen látjátok fejem,
lábam otthon tartom, jó helyen.
S hogy az milyen? Nem akármiféle:
hogyha állok, épp a földig ér le.”
(L’ubomír Feldek: Születtem a mérleg jegyében)
A szlovák irodalom klasszikusa, több műfajban alkot. Gyerekeknek mesét, mesejátékot, verset ír. Magyarul a A mesegombolyag és Mindenki királysága : három mesejáték című műve jelent meg, valamint a Hajnalcsillag című antológiában olvasható néhány alkotása.
Schuster, Gaby (Unterthingau, 1948. október 9) német író, szerkesztő
Számos lányregényt, történelmi regényt és ismeretterjesztő művet írt. Hazánkban a Nina és Nicky-sorozat, valamint a három kötetes Erzsébet királyné-életrajz jelent meg Sissi címen.
Horváth István (Magyarózd, 1909. október 9-1977) erdélyi költő, író, szerkesztő
1937-től jelentek meg versei. Elbeszélést, regényt, mesét is írt.
Gyerekeknek szóló mesekönyvei:
Egy gyöngyszem, két gyöngyszem : magyarózdi népmesék
Jegenye : magyarózdi népmese
A vadhattyú : Bulatov orosz népmeséi magyarul
Zölderdő fia
Gyerekversei:
Dicsekedő Habakuk
Az erdő leánykája
Harmatgyöngy
A tavasz harangja
Tücsökhegedű
Holti Mária (Falubattyán, 1939. október 9-2001) délvidéki író, költő
1967-ben települt át Újvidékre, majd Dalmáciába. Novellát, regény, verset írt, japán műveket fordított magyarra. A Splitben működő Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége tagja volt, könyvtárát az egyesületnek ajándékozta.
Bordásfal című ifjúsági regényét 1976-ban publikálta. Az újvidéki Tankönyvkiadó A mesebeli kiskocsi című antológiájában szerepel a Bendegúz naplójából című írása.
Nadányi Zoltán (Feketegyőrös, 1892. október 9-1955) költő, író műfordító
„Ne gondold, hogy lelketlen a betű,
minden betűben ég, liheg a lélek
és én magam is a betűkben élek,
ezer betűben ezer életű.”
(Nadányi Zoltán: Betűk)
1908-tól publikált, gyerekekhez szóló művei antológiákban jelentek meg. Önálló kötete Az első pogácsa című leporello.
Saint-Saëns, Camille (Saint-Saens) (Párizs, 1835. október 9-1921) francia zeneszerző
A zenetörténet egyik legnagyobb mestere, a zenei neoklasszicizmus képviselője. Hároméves korában már zongoradarabot komponált, 11 évesen adta első hangversenyét. 1879-ben Budapesten koncertezett óriási sikerrel.
Az állatok farsangja című szimfonikus zenekarra komponált művét 1886-ban írta Ausztriában. Farsangi meglepetésnek szánta, melyben az egyes állatok mögé emberi tulajdonságokat rejtett és közismert zenei idézetekkel fűszerezte. Állatokhoz fűződő viszonyára jellemző, hogy gyerekkorától szenvedélye volt a lepkék gyűjtése, a téma szakértőjének számított, miként Bartók a rovarokénak. A zene alapján Fodor Veronika írt mesekönyvet és a Klasszikus zenemesék sorozatban is megjelent Jessica Courtney-Tickle tolmácsolásában.
saintsaensallatok1
Saint-Saëns, Camille: Az állatok farsangja / José Antonio Abad Varela. ill. Joao Vaz de Carvalho (#oroszlán)
Lennon, John (Liverpool, 1940. október 9-1980) ír származású brit zenész, író
„Vannak helyek, amikre emlékezni fogok
egész életemben, bár néhány már megváltozott.”
(John Lennon: In my life)
A 20. századi zenei- és stílusforradalom egyik képviselője, a Beatles együttes tagja. Zenei karrierje mellett békeaktivista, író, színész és festőművész is volt. Gyermekkoráról Maria Isabel Sanchez Vegara írt könyvet a Kicsikből nagyok sorozatban. Több dalából készült képeskönyv gyerekeknek.
Tittel Kinga (Marosvásárhely, 1975. október 9) idegenvezető, író, műfordító
Idegenvezetői tapasztalatai alapján írta a Mesélő zsebkönyvek sorozatát Budapestről. Osztálykirándulásokat, tematikus városnéző sétákat is vállal és szívesen találkozik olvasóival.
Útikönyvei:
A Duna kincsei
Kilátók és miniszobrok
Mesélő Budapest
A Várnegyed titkai
Zenélő Budapest


























