Kiss Ottó (Battonya, 1963. október 10) költő, író
„A régi versek égi versek,
feltámadnak, mint a holtak.
Mese után, elalváskor
ők vigyázzák lent az álmod,
ők üzennek fel a holdnak:
nézzen be a kisszobádba
tavasszal és őszi éjjel,
hozzon neked könnyű álmot
egy szép égi költeménnyel! …
(Kiss Ottó: Égi tinta)
Az egyik legnépszerűbb gyermekirodalmi szerzőnk, versei, meséi sokszínűek. Írásaira jellemző a játékos bölcsesség és a humor. Tematikájában fontos szerepet kapnak a kapcsolatok, sokat merített az apa szerepből és kislánya életéből.
Gyulán él, 1990-től jelennek meg művei. Első gyermekvers kötetét 1997-ben adták ki. A Csillagszedő Márió című könyvével új műfajt teremtett: a szabad gyerekverses családregény műfaját. Színpadi előadást, rajzfilmet is készítettek belőle.
Gyerekkönyvei:
Állatos album : lapozó
Annabé : mesés történetek egy óvodás kislány életéből
Ati-mesesorozat
Barni világot lát : lapozó
A bátyám öccse : versek
Csillagszedő Márió : versek gyerekhangra
Ég Bolt : versek ég alatt, föld felett
Emese almája : gyerekversek
Focisták kézikönyve : ismeretterjesztő képeskönyv
Ki volt Munkácsy Mihály? : a festőfejedelem regényes élete gyerekeknek
Léghajó a Bodza utcában : meseregény
Legszebb költéseim : Laci bácsi rímes állatkalauza
Liliputi trónkövetelők : egyperces mesenovellák
Macibocs óvodába megy : verses mese
A nagypapa távcsöve : gyerekversek
Ne félj, apa! : nagy kislánykönyv : gyerekversek
A piros tengeralattjáró : meseregény
Régi kincsek : dudorászós versikék
Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután : abszurd mese felnőtteknek
Szusi apó erdőt jár. Szusi apó álmot lát : képes mese
A terepasztal lovagjai : gyerekregény
Visszafelé hull a hó : versek gyerekhangra
Kiss Ottó: Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután : abszurd mese. ill. Baranyai András
Garay János (Szekszárd, 1812. október 10-1853) költő, író, szerkesztő
A reformkor szerzője. Humoros, anekdotázó tehetségének egyik bizonyítéka az 1843-ban született Az obsitos című elbeszélő költeménye. Élő személyről mintázta meg a hetvenkedő, kiszolgált katona irodalmi alakjának magyar változatát. A vén obsitost egész Szekszárd ismerte, aki hazugságaival sokszor mulattatta az asztaltársaságokat. A humor forrása – a nagyotmondó hős mellett – a környezetrajz, a nagyszerűen jellemzett hiszékeny hallgatóság. A „prüsszentő deákot” gyermekkori barátjáról, Merwerth Ignácról mintázta a költő. Önálló kiadásban először az Ifjúsági Könyvkiadó jelentette meg 1956-ban.
Több adaptáció készült Háry János történetéből:
Rónaszegi Miklós: Az a híres Háry János
Szávai Géza: Háry János és az okos szamár
Tamás István: Háry János újabb kalandjai. Háry János az olimpiászon
Tarbay Ede: Háry János
Zalán Tibor: Háry, a rettentő magyar vitéz
A mű alapján született meg Kodály Zoltán Háry János című daljátéka Paulini Béla és Harsányi Zsolt szövegével.
Kittenberger Kálmán (Léva, 1881. október 10-1958) vadászíró, Afrika-kutató
„Az egyik [monda] szerint a páviánok tulajdonképpen emberek voltak, de mivel sohasem akartak dolgozni, csak lopni, a vadonságban ütötték fel tanyájukat és „nyanyi” -vá [majommá] változtak.”
(Kittenberger Kálmán: Kelet-Afrika vadonjaiban)
Az egyik legismertebb vadászíró Magyarországon. A Nemzeti Múzeum Állattárában tanult preparálni, így került Damaszkin Arzén vadászexpedíciójába, aki a múzeum számára is gyűjtött. 1904-ben egy megsebesített oroszlán majdnem végzett vele, ám három hónap alatt meggyógyult és folytatta munkáját. Később célja lett az Állatkert részére történő élőállat-befogás is. Afrikai útjairól részletes beszámolókat készített, melyek a későbbi könyveiben szerepeltek. 1920 szeptemberében átvette a Nimród című folyóirat szerkesztését.
Kalandjairól, munkásságáról jóbarátja, Fekete István írt izgalmas életrajzot.
Obrucsev, Vlagyimir (Klepenyino, 1863. október 10-1956) orosz író, geológus
Az orosz tudományos-fantasztikus irodalom egyik megalapozója. A Szovjet Tudományos Akadémia Földtani és Földrajzi Osztályának vezetője volt, az állandóan fagyott területek kutatásával foglalkozott. Többek között az obrucsevit nevű ásványt, hegyvidéket és egy krátert is elneveztek róla a Holdon.
Utazás Plutóniába című regénye először 1924-ben jelent meg, magyarra 1951-ben fordították le. Képregény változatát Zórád Ernő rajzolta meg.
Giacometti, Alberto (Stampa, 1901. október 10-1966) svájci szobrász
Művész családban született, Diego öccse szintén szobrász lett. A testvérekről Jan Greenberg és Hadley Hooper írt gyerekkönyvet. Stílusára nagy hatással volt az ókori etruszk szobrászat, jellegzetes „pálcika figurákat” készített.
Verdi, Giuseppe (Le Roncole, 1813. október 10-1901) olasz zeneszerző
A 19. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, az opera műfajának kimagasló egyénisége. 1838-ban mutatta be első művét a milánói Scalában. Magyar nyelvű előadására, a Nabucco-ra 1847. január 2-án került sor a Nemzeti Színházban.
Lackfi János a Requiem című mesét Verdi műve alapján írta – a halálról és a gyászról, s az Opera-mesék sorozatban jelent meg.
Lackfi János: Requiem : mese halálról és gyászról : Verdi Requiemje. ill. Szimonidesz Hajnalka (Mesék az operából)


















