Október 13.

„Ha meg szeretnél ismerni valamit vagy valakit, nem árt néha beleképzelni magadat az ő bőrébe.”

(Gévai Csilla: Nagyon kék könyv)

A gyermekirodalom sokoldalú alkotója. Karrierje illusztrátorként indult 2003-ban, saját és más írásaihoz is rajzol. Rontó Lili és Sütő Róbert grafikussal óriás- és többnyelvű játékkönyvet készítettek Padlókönyvek címmel. Holdfényszüret című lírai mesekönyvét is maga illusztrálta

Írásai több korosztályhoz szólnak, mesét, regényt, ismeretterjesztő gyerekkönyvet ír. A Lídia 16 és a Lídia 17 című naplóregényeiben eredeti módon kombinálja a napló és az időutazó regény műfaját, kiegészítve a különleges tipográfiával és rajzaival. Részt vett a Találj ​ki! című többkezes ifjúsági regény megírásában.

Az Amíg utazunk és az Amíg olvasunk sorozatokat Baranyai Andrással készítette. A 11:11 című gyerekregénye a gyógyvizekről, A ​fecsegő kastély a békéscsabai Wenckheim-kastélyról szól.

Szívügye a környezetvédelem, a témában két könyvet is publikált: Nagyon ​kék könyv és Nagyon ​zöld könyv címmel. A Greenbird : magyar-angol környezetvédelmi szótár általános iskolás társszerzőknek illusztrátora. A Mese ​habbal, szülinappal című mesekönyvében keveredik a szórakoztató irodalom az élelmiszerekről és a tudatos vásárlásról szóló információkkal. (Letöltése az Ételt csak okosan-fül alól: https://portal.nebih.gov.hu/nebih-kiadvanyok)

„Sejtelmed sincs, milyen ritkán néznek az emberek a magasba!”

(Christine Nöstlinger: A ​tűzpiros hajú Friderika)

Az osztrák gyermekirodalom klasszikusa. Grafikusnak készült, írni akkor kezdett el, amikor két gyermekét otthon gondozta. Első regénye, A tűzpiros hajú Friderika 1970-ben jelent meg saját illusztrációival. Könyveiben minden korcsoporthoz szól, művei mesés történetek, amelyekben a mindennapi élet valósághű ábrázolása a cél. Sok gyerek számára ismerős problémákat jelenít meg, az ő szemszögükből nézi a világot. Humoros, de illúzióktól és érzelgősségtől mentes, szerény és kedves hangneme ragadja meg olvasóit. 1984-ben Andersen-díjat, 2003-ban Astrid Lindgren Emlékdíjat kapott.

Mindkét lánya, Barbara és Christine is készít gyermekkönyv-illusztrációkat.

Gyerekkönyvei:

A ​cseregyerek

Fel ​a fejjel, anyukák

Frici-sorozat

Fütyülünk az uborkakirályra

Gréti-sorozat

Ilse ​Janda fiatalkorú

Konzerv ​Konrád

Lilli ​nagy dobása

Órarend ​randevúval

Óriások ​és törpék

Punk, ​avagy a Hajmeresztő Hétfő

Suzi-sorozat

Szép kis család

A tűzpiros hajú Friderika

Villa ​Henriett

Zűr ​hátán zűr

Írásait már 16 éves korától közölték a fővárosi lapok. Neveléstani dolgozatot, tárcacikket, elbeszélést publikált, többek között Dolinay Gyula ifjúsági iratainak rendes munkatársa volt. Házasságkötése után jó ideig csupán a gyermekei számára írt. Ekkor született meg a Tizenkét hónap : regényes rajzok a mindkét nembeli ifjúság számára, és későbbi hasonló tematikájú köteteinek anyaga. Első lányregénye 1894-ben jelent meg Pipiske címmel. Kortárs kritikusai egyéni hangját és – a korban megszokott szentimentális írónői stílustól eltérően – jó humorát méltatták.

Gyerekkönyvei:

Igaz történetek a serdülő ifjúság számára

A kis kocsi és más történetek : mesék

Tizenkét hónap

Zsófika ​naplója

Az első félidő című ifjúsági regénye még Budapesten jelent meg 1939-ben. 1945 után Belgrádba költözött és Újvidéken publikált.

A gyermekkönyvművészet klasszikusa, több mint 100 könyvét adták ki. Tervezésében jelentek meg a gyermekirodalom remekei, de saját műveket is írt. 1986-ban Andersen-díjjal tüntették ki.

Magyarul a Titokzatos ​helyek és a Találmányok ​enciklopédiája című ismeretterjesztő könyveit publikálták.

Grafikusként és a Visart Művészeti Akadémia tanáraként dolgozik. Főként gyermekkönyveket tervez, de falfestményeket is készít és szívesen kísérletez a tárgyakkal és anyagokkal. Csendeskönyve A ​három kismalac történetét dolgozza fel.

A Babageometria című sorozatát a legkisebbeknek rajzolta. A könyvek segítenek a fókuszálás, a szemmozgások összekapcsolása, a mélység felismerése stb. készségek fejlesztésében. A formák és ritmusok mellett megismerteti a színeket a gyerekekkel.

Doktori munkája a Japán-magyar képes szótár, amely 2014-ben Magyar Formatervezési Díjat nyert. Azóta megjelent az Angol–magyar ​képes szótár is, mindkettő játékokkal segíti a tanulást.