Október 15.

„Minden könyv, amit elolvasok, része lesz annak az általános és egyetemes könyvnek, mely olvasmányaim összessége.”

(Italo Calvino: Ha ​egy téli éjszakán egy utazó)

Apja mezőgazdászként, édesanyja botanikusként dolgozott Kubában. Calvino még kisgyerek volt, amikor visszatértek Olaszországba. A természet közelében nőtt fel, a hatalmas erdő és az állatvilág mindenütt jelen van a szerző korai szépirodalmi műveiben is. Visszaemlékezésében elmeséli, hogy bátyjával gyakran felmásztak egy fára a birtokukon, ahol órákig üldögéltek az ágakon kedvenc kalandtörténeteiket olvasva. Legjobban A dzsungel könyvét szerette. Úgy érezte, hogy a történetek iránti korai érdeklődése tette őt egy olyan család „fekete bárányává”, amely az irodalmat kevésbé becsülte, mint a tudományokat. A famászó báró kalandjai című regényét az ifjúság számára is átdolgozta, s épp arról szól, hogy micsoda kalandok vártak rá a fatetőkön.

Az Einaudi Könyvkiadó munkatársa volt 1956-ban, kérésükre kezdte gyűjteni a 19. századi gyűjteményekben található meséket, s a legjobbakat lefordította.

Mesekötetei magyarul:

Az ​aranyszájú számadó

A nap lánya

Olasz ​népmesék

„Úgy járom e földet,

hogy dalra fakadjon…” 

(Baley Endre)

Utassy József biztatta először, hogy írjon, de csak 2007-ben jelent meg első könyve. Gyerekeknek verset és mesét publikál. Kritikusai szerint a magyar nyelv zsonglőre, művei tele vannak nyelvi játékokkal. 

Gyerekkönyvei:

Birzes-borzas daloló : verses alliterációk az abc összes betűjére

Föld-lengés : gyermekversek

Micsoda cirkusz! : mese (Gülü és Lülü kalandjai)

Gyermeknapi verslánc : kifestőfüzet

Kalózkalandok a KAKIn : mese

Naff, az álommanó meséi

Nyámnyila Nyúl és a Bűvös Bubák : mese

Sirály a tengerparton : gyermekversek

„Kisebb-nagyobb mértékben minden tükör varázserővel bír. Aki túlságosan sokat ül előtte, azt könnyen megbűvöli.”

(Jólesz György: Zsófi ​és az elfelejtett barátság)

A Hungaroton, a rádió és a televízió munkatársaként dolgozott. Gyerekeknek meseregényeket ír, első gyerekkönyve 1994-ben jelent meg.

Gyerekkönyvei, meséi:

Reggeli utazás (Nini néni és a többiek)

Rejtély ​Macskavárosban

A ​széttört mese

Zsófi-sorozat

Az ugróverseny (Nini néni és a többiek)

1959-től a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán tanított. Olvasáspedagógiai tanulmányt és főiskolai jegyzetet írt A jövő olvasói és Gyermek- ​és ifjúsági irodalom címmel.

Gyerekeknek szóló ritmikus versei Zebratánc címmel jelent meg.

Verseket, publicisztikát, gyermekverseket és meséket jelentet meg. Cseh és szlovák irodalmat fordít.

Gyermekkönyvek:

Fókakönyv : gyermekversek

Manóház : gyermekversek

Muskátlitündér : mesék

Verses ábécé

„Merni tudó szíveké a világ.”

(Publius Vergilius Maro: Aeneis)

Az ókori irodalom epikus költője, már életében klasszikussá vált, alakjához legendák kapcsolódtak. Legismertebb műve a hexameterben íródott Aeneis eposz, melyet Augustus császár rendelt meg tőle. A római nép őstörténetét, a városállam alapítását bemutató költemény Róma nagyságát hirdette.

Életéről Hegedüs Géza írt regényt Előszó ​a hőskölteményhez : Vergilius ifjúsága címmel.

„Jöjj el hozzám, kedves barát,
Akác és fagyal hűs ölében
A múzsák s gráciák karát
S a békét ünnepelni vélem.”

(Lermontov: Lakoma)

Az orosz romantika kiemelkedő költője. Gyermekélményei, irodalomszerető nagymamája, történetei nagy hatással voltak költészetére. 16 évesen írta első verseit. Gyerekekhez szóló meséje, versei antológiákban jelentek meg.

„Úgy kezdődött, hogy rengeteget babáztunk, rajzoltunk Annával, a nővéremmel, később agyagoztunk is, aztán megtanultam szőni, kötni, varrni, hímezni. Elmentem a marosvásárhelyi Képzőművészeti Líceumba, majd a kolozsvári Képzőművészeti Egyetem textil-, ruhatervezés szakára” – írja önéletrajzában.

Első illusztrált könyve 2006-ban jelent meg. A gyerekkönyv-illusztrációk mellett divatrajzokat készít és porcelánbabákat tervez. Kolozsvárott élő művész.

Mozgókép-és animációkészítő tanár, emellett könyvillusztrációkat is készít.

A magyar filmtörténet klasszikusa. 1950-től a Hunnia Filmgyár munkatársa volt, 1958-ban választották meg a Magyar Film- és Televízióművészeti Szövetség elnökévé.

A Pál utcai fiúk című filmadaptáció forgatókönyvét Bohém Endre producerrel írta, aki a megfilmesítési jogokkal is rendelkezett. Az ő kérésére játszották a gyerekszereplőket angol fiatalok, akiket a londoni Királyi Színészképző Iskolából válogattak ki. A film hűen követi a könyv cselekményét, csak néhány dolgot változtatott meg.

A forgatás angol nyelven zajlott, a magyar színészeknek is angolul kellett megszólalniuk. A grundot Budapest XIII. kerületében építették fel, a füvészkerti jeleneteket pedig a vácrátóti arborétumban vették fel. Itt játszódik a vörösingesek éjszakai gyűlése és Nemecsek magánakciója, amit Illés György operatőr az „amerikai éjszaka” technikával nappal rögzített. Ez volt az első magyar film, amelyet a legjobb idegennyelvű film kategóriájában Oscar-díjra jelöltek. Fábri Zoltán alkotása máig magával ragadó élmény, többek közt annak is köszönhetően, hogy a szubjektív gyermeki nézőpontot mindvégig konzekvensen érvényesíti.