Október 16.

„Az a zug, amit szívből szeretünk, az a világ…”

(Oscar Wilde: A híres-nevezetes rakéta)

Az angol irodalom sziporkázóan szellemes szerzője, szinte minden műfajban figyelemre méltót alkotott. Paradoxonjait ma is szívesen idézik.

Életrajzírói szerint „játszi könnyedséggel” tett eleget a tanulmányi követelményeinek. Bátyjával együtt tagja volt iskolája Filozófiai Társaságának. Hírnevet az 1888-ban megjelent A boldog herceg és más mesék című kötete hozott számára. Költői szépségű meséi a világirodalom részévé váltak. Magyarul 1904-ben jelent meg először, fordítói között voltak Hevesi Sándor, Mikes Lajos, Lengyel Balázs. Az önző óriás című művéből mesejátékot írt Márkus László és Mohácsi Jenő. A jóbarát című történetéből Zórád Ernő készített képregényt.

„… a medvék szemlátomást nem olyanok már, mint voltak. Valaha szerénység, egyszerűség, türelem, jámborság jellemezte őket, most meg gőg, törtetés, irigység és mindenféle szeszély. Nem hiába élnek már tizenhárom éve az emberek között.”

(Dino Buzzati: Medvevilág ​Szicíliában)

A 20. századi olasz irodalom világhírű szerzője. Elismert grafikusként több művét saját maga illusztrálta. „… számomra a festészet és az írás ugyanaz” – vallotta.

A Medvevilág ​Szicíliában című varázslatos meséjét 1945-ben írta, magyarul 2004-ben jelent meg. A Szicíliában játszódó történetben Leander, a medvék királya levezeti a népét a hegyekből, hogy élelemhez jussanak és megtalálják régen elvesztett fiát, Tónit. Az emberek világával megismerkedő medvék egyre több emberi szokást vesznek át, a városokban élve veszélybe kerül a medvelélek. A műből animációs film készült, rendezője, Lorenzo Mattotti a Kecskeméti Animációs Stúdióval dolgozott az alkotáson.

Az ókori művelődéstörténet kutatója volt. Gazda Istvánnal együttműködve megalapította a Magyar Tudománytörténeti Intézetet. Tudományos munkái mellett jelentős az ismeretterjesztő tevékenysége. Történelmi regényt, elbeszélést, tankönyvet írt, népszerű ifjúsági kiadványokban foglalta össze Hellász és a Római Birodalom kultúrtörténetét.

Ifjúsági könyvei:

Aranygyapjú : görög mondák és regék

A ​trójai háború : történelmi regény

Odüsszeusz ​kalandjai : történelmi regény

Hellász ​hősei : történelmi arcképcsarnok

Róma ​jellemei : történelmi arcképcsarnok 

Londonban él és dolgozik, a városhoz való kötődését a London Guide: Your Passport to Great Travel című útikönyve is hangsúlyozza. 2004-től publikál ifjúsági regényt, képeskönyvet, képregényt. 2016-ban elnyerte az Astrid Lindgren-emlékdíjat.

A fiataloknak szóló Sorsbújócska, valamint a Majd ​újra lesz nyár című regénye magyarul is megjelent, a műből készült film is látható.

Haranghy Jenő tanítványa. Illusztrációi és diaképei révén az egyik legkedveltebb grafikus volt a 20. században, humora, látásmódja, az apró részletek hiteles visszaadása vonzóvá teszik a képeit. Az 1930-as években kedélyes hangulatú festményeivel megörökítette a régi Budapest I. kerületi városrészének, a lebontásra ítélt Tabánnak az életét. 1951-től a Magyar Ifjúsági Lapkiadónál, majd a Füles újságnál dolgozott.

Nagy szerepe volt a művészi értékű képregény kialakításában. Saját elmondása szerint a műfajt eleinte lenézte, kényszerűségből kezdett vele foglalkozni; miután felismerte, hogy ez az alkalmazott grafika egyik legnehezebb műfaja, a legelismertebb alkotójává vált. Sok irodalmi adaptációt készített, az első képregénye, a May regényéből készült Winnetou 1957-ben jelent meg.  Ő alkalmazta először 1970 körül a kollázstechnikát, ami védjegyévé vált: a korhangulat megteremtése érdekében metszeteket, fényképrészleteket helyezett el a rajzok között.

Saját ifjúságát az Egy ​vándorfestő ifjúságai 1911-1951 című albumában jeleníti meg.