Október 17.

„A könyvek laposak, de sok szárnyuk van, hiszen mindegyik lapjuk egy-egy szárnyacska. Mellékesen, akkor pedig az olvasás repülés is, és hoppá.”

(Darvasi László: Pálcika, ha elindul)

1993-tól az Élet és irodalom munkatársa; a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Életrajzírója szerint írói világa finom szövésű, áttetsző mese. 2002-ben jelent meg első, nagy sikerű gyermekkönyve, a Trapiti avagy a nagy tökfőzelékháború, mese a szeretet és a trapitizés erejéről. Különös kis manó a főszereplője, aki egész Kavicsvárra hatással van. A meseregény folytatásait is kiadták.

Gyerekkönyvei:

A ​3 emeletes mesekönyv

Pálcika, ​ha elindul

Pálcika, ​a detektív : a nagy Gerbera-nyomozás

Trapiti avagy a nagy tökfőzelékháború

Trapiti ​és a borzasztó nyúl : szerelmes és bűnügyi gyermekregény

Trapiti ​és a cukorvári gyerekek

„… gyerekeknek színházat készíteni vagy írni, az nem valami mellékes, jobb híján dolog.”

(Kolozsi Angéla)

„Bábszínész vagyok, aki meséket és bábszínházi szövegkönyveket ír, bábszínházi előadásokat rendez” – vallja magáról. Nagy ívet járt be a színházi pályáján: az elmúlt húsz évben több mint 80 előadásban dolgozott, 40 szövegkönyvet írt és sok színházi társulatot ismert meg.

Első meseregénye 2014-ben jelent meg.

Gyerekkönyvei:

Bódog és Szomorilla

Emília és az angyal, akit Körmöczi Györgynek hívnak

Jenci néni és az okostelefonok : egy család a világhálóba gabalyodva

„Nem az a lényeg, hogy mit gondolsz. A lényeg az, hogy mit cselekszel.”

(Siobhan Dowd-Patrick Ness: Szólít a szörny)

Regényei, novellái középiskolásokhoz és felnőttekhez szólnak. Első műve 2003-ban jelent meg.  Legnagyobb sikerét a Szólít a szörny című regénnyel aratta. A művet Siobhan Dowd írta, de halála miatt befejezetlen maradt, így Ness kapta meg a jogot a lezárásra. A könyv adaptációjának filmforgatókönyvét is ő jegyzi, színpadra Vidovszky György alkalmazta.

Műveit 14-15 éves kortól ajánlják fiataloknak. Kisebbeknek írta az Egy gyík krónikái című sorozatát.

Ifjúsági művei magyarul:

Égj!

Kés ​a Zajban. folytatása: Válasz ​és Kérdés. Háború ​a békéért

Mi, ​hétköznapi halandók

Soha ​nincs vége

Szólít ​a szörny

„Azt hiszem, minden olvasó felismeri magát egy kicsit minden könyvben. Legalábbis a jó könyvben.”

(Annet Huizing Hogyan ​írtam véletlenül egy könyvet?)

2007-től publikál, stílusa könnyed és magával ragadó, amely fiatalok és felnőttek számára egyaránt élvezetes olvasmányt biztosít. Utrechtben egy lakóhajón él, és évek óta gyerekeket tanít írni. Olyannak képzelhetjük őt, mint azt az írónőt, aki a Hogyan írtam véletlenül egy könyvet? című regényében a főszereplő kislánnyal foglalkozik. 2014-ben megjelent műve nemzetközi sikert aratott, több mint tizenkét nyelvre fordították le. 2025-ben új magyar film készült belőle Lakos Nóra rendezésében. A történet egy különleges utazásra hívja az olvasókat, amelyben a 13 éves Nina álmait követhetjük nyomon. A fiatal lány író szeretne lenni, és szerencséjére a szomszédban élő híres írónő segít ebben. A közös munka során a főhős nemcsak az írás fortélyait sajátítja el, hanem saját életét is jobban megérti, feldolgozva édesanyja elvesztését.

Az 1980-as évektől publikál, alkotói tevékenysége mellett aktív irodalomszervező. Tv- és rádió szerkesztőként dolgozik, a Parnasszus című televíziós költészeti vetélkedő műsorvezetője volt, 1995-ben megalapította a Parnasszus költészeti folyóiratot és könyvkiadót. Feladatának tartja az ifjú tehetségek felkutatását és a már befutott szerzők segítését.

Gyerekeknek a Robin Hód kalandjai című mesesorozata jelent meg.

„… amikor Jane érezte, hogy a rózsaszín takaró rajta van, boldog volt, és elaludt.”

(Arthur Miller: Jane takarója)

A 20. századi realista drámaírás klasszikusa, első színdarabja 1936-ban jelent meg. Magyarországi első bemutatóját 1948-ban tartották. A Jane takarója című írását kislánya inspirálta. Magyarra Szász Endre fordította le és több gyermekantológiában is megjelent.

„Fáradt lábnak hosszú minden út.”

(Georg Büchner: Leonce ​és Lena)

A német realista irodalom klasszikusa. Foglalkozott természettudománnyal és filozófiával is, már fiatalon gyakorló orvos volt. Igazán a XX. században fedezték fel értékeit, magyarul 1955-től jelentek meg művei.

Leonce és Léna című színművét 1836-ban írta, melynek formája és cselekménye mesejáték, ugyanakkor filozófiai mélységű bohózat. Hősei minden akadályt le akarnak küzdeni, minden tilalmat le akarnak győzni, de nincs semmiféle akadály vagy tilalom. Egyik első magyarországi bemutatója 1991-ben volt Eszenyi Enikő rendezésében, Kaszás Attila főszereplésével. Vajda János operát szerzett a darabból. Gyerekeknek Jürg Amann és Barbara Kindermann meséli újra.

„Ha eltörött a kis testvéred mécsese, vagy ha tomboló hófúvás hosszú szobafogságra ítél, és minden játékot meguntál már: vedd elő a zsebbábszínházat. Hidd el, elsőrangú találmány, nem kell hozzá más, csak a tíz ujjad…”

(Libuša Friedová: Zsebbábszínház)

A szlovák gyermekirodalom klasszikusa. 1950-től élt Pozsonyban. 1975-ben a Zornička című gyermekmagazin szerkesztője lett. Az 1980-as években a Szlovák Televízió gyermek- és ifjúsági műsorainak dramaturgjaként dolgozott. Magyarul a Hajnalcsillag című antológiában jelentek meg versei és meséi.

„Tulajdonképpen minden képalkotás egyfajta varázslás. Az átalakítás tudománya – a színek, formák, motívumok megidéző erejével az alkotó felkavarja, aktiválja a nézőben a múlt vizuális élményeit és tapasztalatait, és szándékainak, céljainak, tehetségének megfelelően létrehozza az élmény testetlen, megfoghatatlan, mégis megrázó és jelenvaló valóságát.”

(Vida Győző)

1975-től a Kisdobos című gyermeklap szerkesztőjeként és illusztrátoraként dolgozott. Később a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Karán tanított.

„Meseillusztrációi úgy lépnek elénk ünneplőbe öltözve, mint akik éppen reánk, a kedves vendégre vártak kakaóval, frissen sült kaláccsal. … Szívesen tervez kereteket, záródíszeket, iniciálékat, előzéklapokat, vagyis mindazokat a csinosító kellékeket, ami egy szépen tervezett könyv sajátja” – írja róla Felvidéki András.

A kolozsvári képzőművészeti főiskolán tanított, 1976-1985-ig a rektora volt. Több mint 200 szépirodalmi és tankönyvet illusztrált és tervezett, valamint rajzolt a Napsugár és a Szivárvány című gyermeklapokba.

„Minden embernek van egy saját, belső árnyéka.”

(Krizbai Gergely)

Tervezőgrafikusként alkot, egyéni illusztrációs világot alakított ki. Munkáiban a hibák fontos szerephez jutnak, ahogy a furcsa és a torz is. „A rajzolás egészen kiskorom óta szerves része az életemnek, sose tudtam elképzelni magam számára más jövőt, mint hogy valami rajzzal kapcsolatos, rajzból eredő dologgal foglalkozzak. Már persze ha figyelmen kívül hagyjuk a dínós-korszakot: egy rövid ideig paleontológus szerettem volna lenni. Ebből az időszakból származhat a szörnyek iránti lelkesedésem is… Számomra a noteszbe rajzolás életforma: mindenhova magammal viszem az épp aktuális darabot” – írja magáról. Bartók Imre Dlöf alkonya című regényéhez készített groteszk rajzaiban a sötét hátteret és a környezetet hangsúlyozza.

Az 1990-es évek végén jelentkező új népdalénekes generáció egyik legsikeresebb tagja. Sebő Ferenc tanácsára kezdett népdaléneklést tanulni Bodza Kláránál, s tizenhat évesen lépett először színpadra. 2004 óta szólóénekesként saját zenekaraival játszik.Téli-nyári laboda című, első önálló lemezén óvodásoknak énekel. Azóta több gyereklemezt készített, népdalokat és énekelt verseket ad elő. Kiváló színészek vállalták, hogy 1-1 mesével egészítik ki a hanganyagát.

Gyereklemezei:

Cipity Lőrinc

Gingalló

Körforgás

Téli-nyári laboda

„A lehető legnagyobb sértés az, amit egyik ember a másik fejéhez vághat, hogy nincs humorérzéke.”

(A. S. Neill: Orange Peel!)

A 20. század egyik legkiválóbb reformpedagógusa. 1915-1916-ban írta az Egy iskolamester naplója és Egy kirúgott iskolamester című könyveit, melyekben először fogalmazta meg, milyennek kellene lennie egy szabad iskolának, ahol a legfontosabb dolog a kreativitás. Nem hitt a verésben, a felülről irányított fegyelemben. Törekedett arra, hogy a gyerekek érdeklődésüknek megfelelő dolgokkal foglalkozhassanak. Tevékenységének és írásainak fő kifejezési eszköze a humor. 1921-ben hozta létre saját iskoláját, a Summerhillt. Életműve óriási hatást gyakorolt a pedagógia elméletére és gyakorlatára a világ minden pontján. Iskolájának történetét magyarul is megjelentették Summerhill, a pedagógia csendes forradalma címmel.

Gyerekkönyvet is írt Az utolsó élő ember : hét és hetven év közötti gyermekeknek szóló történet címmel.