Október 18.

Pappá szentelése és tanulmányai után gyakorolta a lelkészi hivatást, tanított és elmélyült gyűjtőmunkát végzett. Munkássága sokrétű, foglalkozott népköltészettel, művészettörténettel és régészettel. Nagy hatással volt rá Mednyánszky Alajos a magyar mondák, mesék, régiségek első szakértője. Nevéhez fűződik a rendszeres műemlékvédelem kiépítése, a vidéki múzeumok létesítése. Gyűjteményét az Esztergomi Keresztény Múzeumra, az Országos Képtárra és a Magyar Nemzeti Múzeumra hagyta. Emlékére rendezik meg az Ipolyi Arnold Népmesemondó Versenyt.

Magyar népmesei és mitológiai könyvei

Magyar Mythologia, 1854

Ipolyi Arnold népmesegyűjteménye, 1914

A tengeri kisasszony : Ipolyi Arnold kéziratos folklórgyűjteménye egész Magyarországról, 1846-1858

Egyik legeredetibb hangú költőnk. Kritikusai szerint írásai eltérnek a magyar költészet hagyományos modelljeitől, egyediségüket komolyság és komikum meglepő keverése biztosítja.

Első gyerekkönyve, a Szuromberek királyfi 2001-ben jelent meg. Posztmodern meséjében újraértelmezi a műfajt. Lenyűgöző humorral keveri a hétköznapi és a hagyományos mesei elemeket. A kertkaput Eisenhuber Dávidnak hívják, a lidérckirály ellenzéke Dr. Vépiné Hosszúperesztegi Róza vámpír. Mai mese, nemcsak a gyerekek számára élvezhető olvasmány, átszövik a motívumokba rejtett, korunkra tett utalások, a diktátor tündöklése és bukása. Helyszínei egyszerre meseország és valós tér. A műből tv-filmet készítettek.

A Zöldség ​Anna és a beszélő póniló című meseregény kiindulópontja szintén a kert, de aztán megjelennek az áruházak, kívánságokat teljesítő szivárványvonatok, gyorsétterem, a Hármasbatár-hegy és a szomszédos ország, Csukrajna.

1993–2008-ig a Magyar Íróválogatott tagja volt.

A német felvilágosodás, klasszicizmus és romantika korának szerzője. 1799-ig katonaként szolgált a porosz hadseregben, de a családi ellenállást is vállalva feladta a karrierjét és a Potsdami Egyetemen folytatta tanulmányait. Irodalmi művei nagy hatással voltak a későbbi korokra, újra és újra felfedezték, számos zeneszerzőt és filmrendezőt megihletett.

Barbara Kindermann a Heilbronni Katica és Az eltört korsó című műveit dolgozta át gyerekek számára.

A magyar irodalom klasszikusa, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. 1917-ben jelent meg első könyve. Műveiben korának problémáira reflektált, érdekelték a világban zajló kulturális változások. A Képzelt ​riport egy amerikai popfesztiválról című kisregényét 77 évesen írta, melyet egy balatonfüredi pop-koncert és a Woodstock című amerikai dokumentumfilm inspirált. Naplójában írja egy beat-zenére táncoló fiatalról, hogy még nem látott intellektuálisabb táncot, mint az övé. A mű vígszínházi bemutatójáról és Presser Gábor zenéjéről elismerően nyilatkozott. Gyerekekhez szóló alkotásai antológiákban jelentek meg.

Műfordítói tevékenysége jelentős, többek között az Emil és a detektívek, A legyek ura fordítója.

Az egyik legnépszerűbb, sajátos humorú orosz sci-fi szerző. 1965-től publikált, több ifjúsági- és kalandregényt írt. Hazájában nagy sikert arattak az orosz népmesék sci-fi átiratai. Magyarországon fantasztikus regényeit és novelláit adták ki, a Galaktika folyóiratban is jelentek meg művei.

Egy ​kislány a Földről című fantasztikus regénye kifejezetten gyerekeknek készült. A Kettészakított ​élet című novelláskötete a Dr. Pavlis-sorozat része, azóta a sorozat többi tagját is megjelentették.

Tudományos munkájában olyan meteorológiai mérőműszerekkel foglalkozott, melyekkel a légkör magasabb rétegeit vizsgálták. Sikeres síversenyző és atléta volt. Az 1926-os Alpok-expedíción ismerkedett meg leendő feleségével, Alinával, akivel közös ifjúsági történeteiket írták. Önálló műveket is megjelentetett. Az Anaruk, a grönlandi fiú című regénye egy 12 éves eszkimó kalandjait mutatja le. Lengyelországban ajánlott iskolai olvasmány.

„A régi tárgyakban engem nem vonz az antikvitásokban fellelhető, egyébként gyönyörűen helyreállított darabok tökéletessége, sokkal inkább lázba hoz a lepusztultságuk. A hibáik, a tökéletlenségük, az esendőségük. Egy-egy letört darabka vagy hámladozó festék mind-mind elődeink boldogságáról vagy szenvedéseiről mesél, én pedig megörökítem őket a rajzaimon, hozzáadva persze a saját mesémet… Imádom a meséket. Nemcsak rajzolni, de olvasni is. A jó mesék bölcsen magukba sűrítik az élet minden fontos dolgát, élet, halál, szerelem, ármány, csalárdság, hűség, mind, mind megtalálhatóak bennük.”

(Szegedi Katalin)

Az egyik legkedveltebb könyvillusztrátorunk. 1989-től publikál, hazai és külföldi kiadóknak is dolgozik. Az akvarellt, az akril és kollázs technikákat is szívesen használja. Az ismert Hófehérke című Grimm-mesét papírszínház-meseként dolgozta át. Önálló könyveket is ír és felnőtteknek is készít csendeskönyvet.

Mesekönyvei:

Álomcirkusz

Hófehérke

Kocsonyakirályfi

Lenka

Palkó

A 19/20. század fordulójának portréfestője, különösen a gyerekekről készített képei voltak népszerűek. 1881-ben illusztrálta első képeskönyvét. Sikere nyomán megbízásokat kapott a St. Nicholas című, havi rendszerességgel megjelenő amerikai gyermekmagazintól, így a műfaj egyik meghatározó művésze lett. 1895-ben jelentette meg a Jeanne d’Arcról szóló történelmi regényét, melyet mesterműnek tekintettek és nemzetközi elismerést is hozott neki.

Az Illemtan ​gyerekeknek egy nevezetes gyerekkönyv, amely több mint száz éve jelenik meg rajzaival újra és újra szerte a világon, a neveletlen gyerekek épülésére. Az első magyar kiadáshoz Mosonyi Aliz írt mulatságos szöveget.