Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21-1933) író

Svarc, Jevgenyij (Kazany, 1896. október 21-1958) orosz író

De Amicis, Edmondo (Oneglia, 1846. október 21-1908) olasz író

Le Guin, Ursula Kroeber (Berkeley Ca, 1929. október 21-2018) amerikai író

Steklač, Vojtěch (Příbram, 1945. október 21-2021) cseh író

Coleridge, Samuel Taylor (Ottery St. Mary, 1772. október 21-1834) angol költő

Van Lerberghe, Charles (Gent, 1861. október 21-1907) belga költő

Jankovics Marcell (Budapest, 1941. október 21-2021) rajzfilmrendező, grafikus

Timkó Bíbor (Békéscsaba, 1977. október 21) képzőművész

Granasztói Szilvia (Budapest, 1943. október 21) bábművész

Krúdy Gyula (Gyula bácsi) (Nyíregyháza, 1878. október 21-1933) író

„Abban az időben, amikor én kis diák voltam, a nyíregyházi gimnáziumba csupa Robinzonok, Vámbáryek és Grant kapitányok jártak. Nem maguk a tiszteletreméltó utazók üldögéltek a kifaragott iskolai padokban, hanem utódaik: kamasz diákok, akik rajongó lelkesedésükben az utazási-regények hőseinek nevét vették föl. Az utazási regényeket faltuk reggeltől-estig és talán néha még az öreg Jókait sem cseréltük volna fel Mayne-Reed kapitánnyal.”

(Krúdy Gyula: Utazás a Tiszán)

A magyar irodalom legendás alakja, meseszövése elvarázsolja olvasóit. 13 éves korában jelent meg első írása nyomtatásban. Az ötödikes gimnazista Krúdy állandó munkatársa volt az Orsova című lapnak. 1892-ben középiskolai diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát, ebben az évben jelent meg első novellája. Krúdy Mária szerint rossz tanuló volt, csak az irodalom és a történelem érdekelte. Rokonsága révén kötődött Szécsénykovácsihoz, iskolás éveinek egy részét a szepességi Podolinban töltötte. Történelmi elbeszélései részben a Felvidéken játszódik.

Budapesten – riportjai révén – széles ismeretségi körre tett szert: írók, festők, pincérek, zsokék, trafikosok, borbélyok stb. mondták el neki a legfrissebb híreket és pletykákat. Kedvelte az anekdotákat, a városi legendákat, melyeket kutatásaival egészített ki.

Gyermekkoráról Krúdy Mária, a szerző lánya írt könyvet Szindbád gyermekkora címmel.

Gyerekeknek regényt, elbeszélést, mesét írt:

1848 : nagy idők nagy hősei

Az ​alispán leányai : elbeszélés lányoknak

Annuska ​könyve : elbeszélések fiatal leányok számára

A cirkuszkirály : ifjúsági írások

A cirkuszkirály : ifjúsági regény (A kötéltánczos regénye címen is)

Diákkisasszonyok : elbeszélés lányoknak

Előre : hazafias elbeszélések

Gyémántmesék

Gyermekszínház : jelenetek

Hazám tükre : elbeszélések a serdültebb ifjúság számára

Hortobágy : elbeszélés

Ki jár az erdőn? : mesék

A ​király palástja : történelmi elbeszélés I. Lajosról

A komáromi fiú : történelmi regény

Kun László és egyéb történetek

A legszebb mesekönyv az ifjúság számára : elbeszélések

Liga Gida kalandjai Hollandiában és a világ egyéb tájain : az Országos Gyermekvédő Liga megbízásából

A lőcsei kakas : kisregények, elbeszélések gyerekeknek

A ​macskavári sasok: történelmi elbeszélések

Madárijesztő manó : meseregény

Magyarország aranykertje : elbeszélések

Mesemondások ​Jókai Mórról : az ifjúság számára

Miklós kalandjai : ifjúsági regény

Nagy idők nagy hősei : a szabadságharc dicsőséges napjai

Olvasókönyv Krúdy Gyula műveiből (Krúdy ​olvasókönyv címen is)

Primadonna : regényes történet Pálmay Ilkáról, aki meghódította a világot

Rákóczi harangja : történelmi elbeszélések

Rózsa ​Sándor : regény

A ​szabadság csillaga : történelmi elbeszélések

A ​Tisza fia  : történelmi elbeszélések

Tizenhat ​város tizenhat leánya : Zsigmond király idejében elzálogosított tizenhat szepességi város története

A ​törpe trombitás : mesék, elbeszélések

Utazás a Tiszán. Persenszky vitéz kalandjai : történet Mátyás király korából. A jó barátok : elbeszélések

Az ​utolsó várkisasszony : elbeszélések

A ​zöld kaftán : mesék, elbeszélések 

Svarc, Jevgenyij (Kazany, 1896. október 21-1958) orosz író

„Ne keressenek a mesében rejtett tartalmat, mesét nem azért mondunk, hogy eltakarjuk, hanem hogy kitárjuk a benne rejlő gondolatokat.”

(Jevgenyij Svarc)

Az egyik legsikeresebb orosz mesejátékszerző. Karrierjét színészként kezdte, színdarabot, bábjátékot, filmforgatókönyvet írt, valamint gyerekeknek elbeszéléseket. Első gyerekeknek szóló könyvét 1924-ben adták ki Egy régi balalajka meséje címmel. Dolgozott Kornyej Csukovszkij és Szamuil Marsak mellett is, mint szerkesztő.

Ismert meséknek készítette el meghökkentően új adaptációit. Első magyar bemutatóját 1963-ban tartották a Vígszínházban: Az árnyék című darab főszerepét Latinovits Zoltán játszotta.  A Mese az elveszett időről című írása a Boszorkabál című antológiában jelent meg.

Megjelent színművei:

Az árnyék (Drámák)

Az ​elvarázsolt testvérek : mesejáték

Hétköznapi csoda (Drámák) (Mindennapi csoda címmel is kiadták)

A Hókirálynő : mesejáték

A király meztelen (Drámák)

A sárkány (Drámák)

De Amicis, Edmondo (Oneglia, 1846. október 21-1908) olasz író

„Tiszteld az utcát! Egy népet mindig arról ítélnek meg, hogy miként viselkedik az utcán. Ahol durvaságot tapasztalsz az utcán, ott durvaságot találsz a házakban is.”

(Edmondo De Amicis: Szív)

Pályafutását katonaként kezdte, első könyve Katonai élet címmel jelent meg 1868-ban. Az 1870-es években útleírásokat készített. Gyermekszív című kötetében saját gyermekkorára emlékszik vissza.

Legsikeresebb művét, a Szív című naplóregényt 1886-ban írta. Egy tanév története ez, amely során a főhős harmadikos osztályával rengeteg dolog történik: megismerik a barátság erejét, találkoznak a halállal, az egész élettel és annak szinte az összes pillanatával. Könyvét évtizedekig oktató tankönyvnek tekintették, amelyet nagyrészt az olasz állami iskolákban olvastak és tanultak. Magyarországon már 1888-ban lefordították. 1955-ben Az Appenninektől az Andokig címmel a mű részleteit publikálták.

Le Guin, Ursula Kroeber (Berkeley Ca, 1929. október 21-2018) amerikai író

„Csöndben legyen, ki hallani akar.”

(Ursula K. Le Guin: A ​Szigetvilág varázslója)

Legismertebbek a fantasztikus (sci-fi és fantasy) írásai, de több műfajban alkotott, gyermekkönyveket is írt. Nagy hatást tettek rá az ősi mondák és legendák. 1959-től folyamatosan publikált. Elnyerte az Amerikai Science Fiction és Fantasy Írók Nagymestere címet.

Magyarországon 1979-től adták ki könyveit a Kozmosz fantasztikus, majd a Galaktika fantasztikus sorozatban. Szigetvilág történetei gyűjteményesen is megjelentek.

Steklač, Vojtěch (Steklac, Vojtech) (Příbram (Príbram), 1945. október 21-2021) cseh író

A cseh gyermekirodalom klasszikusa. Az Ohníček és a Pionýr gyermekmagazinokat szerkesztette, később a Cseh Televízó dramaturgjaként dolgozott. Legismertebb gyerekregény-sorozata öt prágai fiú (Mirek, Bořík, Aleš, Čenda és Bohoušek) csínyeit írja le. Magyarul A négy rosszcsont címmel jelent meg könyve.

Coleridge, Samuel Taylor (Ottery St. Mary, 1772. október 21-1834) angol költő

„Kérded, mit mond a sok madár? Veréb, rigó,
Galamb és pinty így szólnak mind: „Szeretni jó!”

(Coleridge: Válasz egy gyermek kérdésére)

Az angol romantika klasszikusa. Magyarul 1921-ben jelent meg először műve Szabó Lőrinc fordításában. Versei gyermekantológiákban is megjelentek.

Van Lerberghe, Charles (Gent, 1861. október 21-1907) belga költő, író

A szimbolista költészet belga klasszikusa. Anyja halála után nagybátyjánál, Maurice Maeterlincknél lakott. Első verseskötete 1898-ban jelent meg. Dallamos műveit több zeneszerző megzenésítette. Gyerekversei a Fecskeköszöntő című antológiában jelentek meg.

Jankovics Marcell (Budapest, 1941. október 21-2021) rajzfilmrendező, grafikus, művelődéstörténész, tanár

„A mesék – a látszat ellenére – nem arra tanítanak, hogy miként lehet megálmodni és véghez vinni a lehetetlent. Hanem arra … miképpen küzdjünk a rossz ellen és hogyan szerezzünk szövetségeseket hozzá.”

(Jankovics Marcell)

Kultúrtörténészként kutatta a mitológiák jelképrendszerét és a művészeti ikonográfiát. A népmesékről több összehasonlító tanulmányt írt. 1960-tól dolgozott a Pannónia Filmvállalatnál. Filmjeinek egy része képeskönyvként is megjelent és más szerzők műveit is illusztrálta.

Ifjúságnak szóló animációs filmjei:

Az ember tragédiája

Ének a csodaszarvasról

Fehérlófia

János vitéz

Mondák a magyar történelemből

Toldi

Timkó Bíbor (Békéscsaba, 1977. október 21) képzőművész, tanár

Több évig tanított vizuális kultúrát középiskolákban, jelenleg alkalmazott grafikusként és illusztrátorként dolgozik. A gyerekkönyv-illusztráció közel áll hozzá. Édesanyja könyvtáros volt, így gyermekként a könyvek a mindennapjai részévé váltak.

Tervezett mobilapplikációt, interaktív – és játékkönyvet, zenés könyvsorozatot Gryllus Vilmosnak és a Kalákának.

Granasztói Szilvia (Budapest, 1943. október 21) bábművész, pedagógus

Több generációnak tanította a bábpedagógiát. 1975–től az Országos Pedagógiai Intézet munkatársaként dolgozott, részt vett a Zsolnai oktatási program kidolgozásában. A Néprajzi Múzeumban a kiállításokhoz és az ünnepekhez kapcsolódó gyermekfoglalkozásokat tervezett. A Műhelytitkok sorozatban jelent meg a mozaikkészítés történetéről ismeretterjesztő könyve, a Színes kövek művészete.

Gyerekkönyvei a bábozásról:

Hüvelykujjam almafa: versek, mesék, játékok, feladatok óvodásoknak – kisiskolásoknak

Játsszunk a bábuval!

Maskara

Január

Február

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus

Szeptember

Október

November

December

Keressük a

születésnapját