Október 23.

„Csodaszép életem volt. Meseszép.”

(Bálint Ágnes)

A magyar gyermekirodalom klasszikusa, meséin generációk nőttek fel. A Magyar Televízió első gyermekműsor szerkesztője, 1958-tól nyugdíjazásáig ott dolgozott. A TV Maci szülőanyjának nevezik, mert ő írta az Esti mese szignálfilmjének forgatókönyvét, és ő találta ki a maci karakterét. 1968-ban indította a tv első környezetbarát műsorát, a Kuckót. Nagy sikert arattak báb- és rajzfilmjei.

Hat éves korától írt és rajzolt meséket. Fánni, a modern tündér című meseregényét tárcaregényként, folytatásokban publikálták. 1937-től a bécsi Wiener Frauenakademie nevű művészeti iskolában grafikai eljárásokkal, könyvillusztrálással foglalkozott. Az elvarázsolt egérkisasszony 1941-ben jelent meg. A meséken kívül ifjúsági regényeket is írt. A Szeleburdi családból és a Hajónaplóból Palásthy György készített filmet. Történeteibe beleszőtte a környezetéből ellesett pillanatokat, mindig a jelenre reflektált. A Babar-mesék fordítója.

A Futrinka utcán túl című kötetben kortárs szerzők írásaikkal tisztelegnek munkássága előtt. Hajdani vecsési otthona emlékházként üzemel.

Gyerekkönyvei:

Bari, bari, bárány

Brúnó, a kapitány

Cimborák

Duruzsoló

Egy ​egér naplója

Az elvarázsolt egérkisasszony

Én ​vagyok a Tévé-Maci. Jó ​éjszakát, Maci!

Fánni, a modern tündér

Foltoskönyökű

Frakk és a foci

Frakk, ​a macskák réme

A Futrinka utca lakói

Gücülke ​és cimborái

Hol a cica?

Iskola ​a faliszekrényben

Koránkelő ​Darázs

Kukori ​és Kotkoda

Labdarózsa. Labdarózsa lámpája

Lepke ​az írógépen

Madárfürdő

Mazsola. Mazsola és Tádé

Mi újság a Futrinka utcában?

Micsoda ​pók a vízipók!

A repülő dívány

Szeleburdi család. folytása Hajónapló

A Szitakötők Szigetén

Tündér ​a vonaton

Vízitündér, vízimanó

„Történeteket kitalálni játékkal a kézben majdnem a legtermészetesebb dolog, szinte magától jön, amikor a gyerekekkel játszunk: a történet nem más, mint a játék meghosszabbítása, fejlődése, felszabadulása. Tudják ezt azok a szülők, akiknek van idejük babázni, építőkockázni, autóversenyezni a gyerekeikkel. Pedig ezt a tevékenységet kötelezővé kellene tenni.”

(Rodari: A képzelet grammatikája)

A gyermekirodalom világhírű klasszikusa, munkásságáért Andersen-díjat kapott. Műveiben a képzelet és a valóság mesterien keveredik, és jelentős hatással volt a műfaj további fejlődésére. A humanista értékek mellett foglal állást, ugyanakkor pazar humora, iróniája, nyelvi ötletei szórakoztató olvasmányokká teszik írásait. Üzenetei gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szólnak, hidat képeznek a generációk között az élmények megosztásával. Szülővárosában gyerekmúzeum várja az érdeklődőket.

Első jelentős műve – A varázsló és a szavak – a nyelv és a képzelet kapcsolatát boncolgatja. Magyarul A ​képzelet grammatikája : bevezetés a gyermeki történetalkotás művészetébe címmel adták ki. A Meséld ​te a végét : mesék felnőtteknek és gyerekeknek című könyve a történetek feldolgozására ad példákat.

Magyarul a Hagymácska története című meseregénye jelent meg először 1956-ban, melyből szovjet rajzfilm is készült.

Az 1960-as évektől sorra adták ki mesekönyveit:

Beleestem a tévébe

Csoda a szobában

Hagymácska története

Halló, ​itt apu mesél!

Jácint úrfi a füllentők birodalmában

Kétszer ​volt, hol nem volt

Marco ​és Mirkó kalandjai

Mesék ​a jövőből

Mesél ​az írógép

Meséld te a végét

Torta az égen

Zongora Bill és a madárijesztők

Nyugdíjba vonulásáig a karcagi Györffy István Nagykun Múzeum igazgatója volt, a Sárrét néprajzát kutatta. Mesegyűjteménye Madárkereső ​királyfiak címmel jelent meg.

„Amennyire csak tudsz, vonulj vissza önmagadba, s csak azokkal társalogj, akik téged jobbá akarnak tenni, s azokat bocsásd magadhoz, akiket te jobbá tudsz tenni!”

(Szalatnai Rezső: Kempelen, ​a varázsló)

1948-ban Szlovákiából Magyarországra települt át. 1950-től az Egyetemi Könyvtár munkatársa volt. Számos írásában foglalkozott a cseh és a szlovák irodalomtörténettel és a magyar irodalommal való kapcsolatukkal. A Duna költői címmel antológiát állított össze a folyóról szóló versekből.

Gyerekeknek is írt ismeretterjesztő művet. A Magyar ​írók nyomában című könyve neves költők és írók portréit rajzolja meg. Legismertebb műve a Kempelen Farkasról szóló életrajzi regény, a Kempelen, ​a varázsló.

1959-től a Pannónia Filmstúdió munkatársa, 1971-től a Magyar Televízió rendezője volt. Filmet készített Zichy Mihály munkásságáról.

A Mikrobi és a Kukori és Kotkoda című rajzfilmek rendezője, tervezője.

„Focistának születtem, ahogy Beethoven muzsikusnak.”

(Pelé)

A futball-történet egyik legnagyobb legendája, elnyerte az évszázad labdarúgója címet. Szegény családban nőtt fel, szülővárosa mellékutcáiban tanult meg focizni, ahol még rongylabdával játszottak. Társaitól kapta becenevét, melyet az egész világ megtanult. Életéről több gyerekkönyv és film született.