Október 25.

„Ne felejts el kérdezni. A kérdések fontosak, nemegyszer fontosabbak, mint a feleletek.”

(Carpelan: Julius, a fej)

A finn és a svéd irodalom klasszikusa, svédül írta műveit. Rendkívül sokoldalú szerző volt. A Helsinki Városi Könyvtárban dolgozott, és irodalomkritikusként is publikált.

Első gyerekkönyve 1959-ben jelent meg. Magyar nyelvű ifjúsági regényét Julius, a fej címmel adták ki, melynek főhőse egy könyvmoly fiú, aki mély és örökérvényű értékek után kutatva fedezi fel a világot.

Az orosz realista prózaírás egyik mestere volt a 19-20. század fordulóján. 1881-től publikált: útleírást, novellát, regényt írt. Gyakran utazott az urali és szibériai tájakra, mely munkáihoz ihletet adott. A Vándorol ​az erdő című kötetében a gyermekeknek szánt legszebb elbeszéléseit adta közre szibériai élményeiről. Az Aljonuska meséi című mesesorozatát nagybeteg lányának ajánlotta. Máig egyik legnépszerűbb műve a Mese a bátor nyúlról; számtalan antológiába beválogatták és diafilm készült belőle.

Gyermekkorát Ibéria királyának feje,XI.. György király udvarában töltötte. Enciklopédikus tudását a Nagy Palota Könyvtárában szerezte. Munkásságával hozzájárult a grúz irodalmi nyelv fejlődéséhez, megalkotta a Grúz szótárat.

20-25 éves korában írta mese- és mondagyűjteményét A ​bölcsesség meséskönyve címmel, amelyben a tapasztalatait összegezte. Szereplőit – az ármányos udvaroncokat, a kapzsi tisztviselőket, az uzsorás kereskedőket, képmutató papokat, álszent zarándokokat csípős szatírával ábrázolja. Magyarra Honti Rezső fordította le.

A magyar avantgárd képzőművészet és művészeti élet kiemelkedő alakja. Az állatok szeretete irányította pályája kezdetét, ornitológus lett, majd a nagyragadozók ápolójaként dolgozott az állatkertben. Szerkesztőként televíziós sorozatokat készített – többek között – Játékos bestiárium A-tól Z-ig és Madarat tolláról címmel. Élményeiről Madarak, madarászok és más csodalények című könyvében ír.

Művészként is érdekelték az élővilág szokatlan jelenségei, élőlényei. Kutatta a jelképeket, az apokrif lények történetét. 1979-től képzőművészeti- és művészetterápiás foglalkozásokat tartott. 1982–től a Nemzeti Galéria GYIK Műhelyében tanított, A nagy GYIK könyv egyik szerzője. Czakó Gábor: Adorján és Seborján című mesekönyvét illusztrálta.

Gyerekkönyvei:

Apokrif állattan

Apokrif lények enciklopédiája

Nevét grafikai és animációs munkáiról ismerhetjük. Művészi gondolkodását családja formálta. Édesapja Háy Károly László festőművész, édesanyja Havas Lujza művészettörténész. Tagja volt a Balázs Béla Stúdiónak, a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának és a Fiatal Művészek Klubjának. 1985 óta Nagy-Britanniában él. Gyerekkönyveket is illusztrál, főként Mosonyi Aliz meséihez rajzol képeket.

„Minden gyerek művész. A kérdés csak az, hogyan maradjunk művészek, miközben felnövünk.”

(Picasso)

Teljes neve Teljes neve Pablo Diego José Francisco de Paula Juan Nepomuceno María de los Remedios Cipriano de la Santísima Trinidad Ruiz y Picasso. A 20. századi avantgárd művészet legendás alakja. 1904-től Párizsban élt. Az 1930-as években verseket és színdarabokat is írt. Életének történeteiből számtalan gyerekkönyv és film született, megörökítették Lump kutyájával és Minou macskával való kapcsolatát.

Magyarul megjelent Antony Penrose: A ​fiú, aki megharapta Picassót című humoros műve. Parti Nagy Lajos gyerekdarabját a Stúdió K mutatta be – Maya hajója : Picasso-meséje : kaland-játék bábokkal, humorral, zenével, iskolásoknak címmel – Fodor Tamás rendezésében. A színjátékot a festő kislányáról készült híres képe ihlette, s Picasso hosszú neve is fontos szerepet játszik a műben.

A magyar textilművészet egyik kiemelkedő alkotója. A Lappföldön játszódó Rénszarvasok ​pásztora című gyerekregényt illusztrálta.

A 19. század egyik legnagyobb komponistája. 1871-ben írta zongorára a Gyermekjátékok című sorozatát. A 12 tételes szvit a gyerekek mindennapi életéből ellesett apró jelenetekből, jellemző miniatűrökből áll, és mindegyike egy-egy játék hangulatát idézi. A műből Vibók Ildi írt papírszínház mesét, melyben ezeket a pillanatokat meséli el. Az elképzelt álomjátékok a hét minden napján elkísérik a főhőst. A lapokon QR-kódok szerepelnek, amelyek segítségével a zenemű adott tételei lejátszhatóak.