Október 26.

„A bátorságot szokni kell.”

(Vlagyimir Zseleznyikov: Bocsáss ​meg, Madárijesztő!)

Az orosz gyermekirodalom klasszikusa, könyveit a világ számos nyelvére fordították le. Tizenöt éves korában már novellát írt. A világháború után a Murzilka című gyereklap munkatársa volt, irodalmi pályáján Vitalij Bianki támogatta.  Első könyve 1960-ban jelent meg, 1988-tól a Globus Gyermekfilmstúdió művészeti igazgatója lett, sorban jelentek meg filmjei.

Írásaiban a gyermekkor és a serdülőkor problémáit, az emberek közötti kapcsolatokat, iskolai közösségek életét, a felnőtté válást boncolgatja. Hitelesen ábrázolja a gyermeki látásmódot, hősei mesterien formált alakok. A magyarra is lefordított Bocsáss ​meg, Madárijesztő! című ifjúsági regénye eredetileg 1981-ben jelent meg, s filmadaptációja is nagy sikert aratott.

„Pelle legszívesebben ágyba bújt volna. Ha zengett a ház, a legfinomabb volt mindig összekuporodni az ágyon és fejére húzni a takarót. Vagy bebújni a nagypárna alá és eltűnni szem elől. Ott úgy feküdhetett egy szál magában, mint egy odúban. Akár egy rókakölyök. Vagy mint amikor valami baj fenyegette, és önmaga legmélyére húzódott vissza.”

(Hans Peterson: Pelle ​a szerencsés fickó)

Svédország egyik legnépszerűbb szerzője, Astrid Lindgren-díjas író. 1945-től publikált, több mint kétszáz könyvet adott ki – főként gyerek- és ifjúsági regényeket. Körülbelül húsz nyelvre fordították le. Műveivel biztonságérzetet akart adni a gyerekeknek, ellensúlyozva a valóság keménységét. Kevés szerző írt ilyen szentimentalitás-mentesen és bátorítóan arról, hogy nem baj, ha kicsit kívülállónak vagy különcnek érezzük magunkat, s a kicsik is képesek legyőzni a nehézségeket. Lírai módon, bonyolult kifejezések nélkül fogalmazott. Magyarul a Pelle ​a szerencsés fickó című könyve jelent meg Tótfalusi István fordításában.

A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a magyar irodalmi élet és a színházi világ egyik meghatározó alakja. Prózai műveket, színdarabokat, tv- és rádiójátékokat ír, első könyve 1961-ben jelent meg.

Az ifjúságnak szóló írásai antológiákban jelentek meg:

J. (Húsvéti harangszó : iskolai segédanyag, versek, dalok, jelenetek)

A majmok meg a többiek… (A víziló, Sziporka és Bamba Géza)

Rügyfakadás (Fiúk Évkönyve 1961)

Szerelem (Lányok ​fényben és árnyékban)

A Zalai Írók Egyesületének egyik alapítója. Diákkora óta ír verseket, ifjúkorától inkább prózai írásokat jelentetett meg. A skorpió jegyében, avagy kamaszkorunk forradalma című könyvében az 1956-os forradalmat mutatja be Lentiben – kamaszkori élményeinek felhasználásával. Főhőse egy 13 éves fiú, az ő szemszögéből láttatja, hogyan zajlottak le a dicsőséges, majd tragikussá fajuló események.