Október 27.

„Nem lehet ott eszméket tisztogatni, ahol a nyelv az eszméket összezavarja.” 

(Kazinczy Ferenc)

A magyar klasszicizmus vezéralakja, a magyar nyelv megújítója. Irodalomszervezői tevékenysége nyomán felpezsdült az szellemi élet. A legelső magyar irodalmi folyóirat, a Magyar Museum egyik szerkesztője. Támogatta a színjátszás kibontakozását. 1806-tól Széphalmon élt, kiterjedt levelezésével innen irányítota irodalmunkat. Ízléseszménye a szépség ideája, a klasszikus minták hű követését előbbre tartotta, mint az eredetiséget. Életéről és munkásságáról Z. Szabó László ír az Így ​élt Kazinczy Ferenc című kötetben. Emlékét a széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma és Emlékcsarnoka őrzi. 2022 óta nevét viseli a 197192 Kazinczy kisbolygó. 

Rövid állatmeséi A tücsök és a fülemüle és más mesék címmel jelent meg.

Az amerikai irodalom tragikus sorsú klasszikusa, a vallomásos költészet műfajának egyik megalapozója. Első verse nyolcéves korában jelent meg a Boston Herald című napilapban. Prózai műveket is publikált. Férjével, Ted Hughes költővel Angliába költözött. Bár rövid életet élt, munkái világszerte inspirálják a művészeket. A modern irodalom megújítója, hangjának érzelmi tisztasága és intenzitása jellemzi minden írását, melyekben gyakran visszatér gyermekkora emlékeihez.

Gyermekkönyveit halála után jelentették meg. The Bed Book mindenféle – de nem alvásra szolgáló – ágyakról szól: szerepel benne például sugárhajtású ágy, uzsonnáságy, zsebméretű ágy, ugrálóágy. Meséinek gyűjteményét 2001-ben adták ki. Magyarul A ​mindegy-öltöny című könyvét publikálták Dániel András rajzaival.

Lánya, Frieda Hughes szintén ír gyerekkönyvet.

„Tudod, minden iskolai könyvtáros tündér. Varázslatos feladat az olvasni tanuló gyerekeket segíteni abban, hogy rákapjanak a könyvekre.” 

(Bosnyák Viktória: Tündérboszorkány)

Az egyik legnépszerűbb magyar ifjúsági író, több műve ajánlott olvasmány lett. Vidám, tanulságos és nyelvi játékokkal teli könyveket publikál, és műfordítói tevékenysége jelentős.

Gyermekként falt minden mesét és könyvet, amely csak a keze ügyébe került. Édesapja nemcsak olvasott neki, hanem saját történeteket is kitalált, ezzel ösztönözte kislányát fantáziájának szárnyalására. Első gyerekkönyvét, a Tündérboszorkányt lányai kedvéért írta 2003-ban, azóta a folytatásai és több más sorozata is megjelent. Meséjéből színpadra állította a Sirály a király? című zenés darabot.

A Nyelvkincstár-sorozatban több kalandos meséjét és játékát adta ki a Móra Kiadó, melyeknek célja a nyelvművelés és helyesírás fejlesztése. A Rém jó könyvek-sorozatot Csájiné Knézics Anikóval hívta életre. A vicces történetekkel az olvasástanítás és olvasástanulás folyamatát segítik.

Dudás Győző illusztrátorral közösen megalapították a Tintató Kiadót. Elkötelezett az olvasás népszerűsítése mellett, szívesen járja az országot vidám író-olvasó találkozóival. 

Gyerekkönyvei:

Apolló Akadémia-sorozat

Budapesti ​kis boszorkány : Lizi kalandjai

A ​cseles bálnales

És ​most hogy festek? : az egyszínű kaméleon

Ettől ​kinyúlsz!

Fókuszban ​a kókusz

Jó ​éjszakát, kisszívem!

Mantyusok-sorozat

Nino ​repülni akar

Pacák ​a pácban

Rém jó könyvek-sorozat

Puszedli és Habcsók-sorozat

A szomorú kacagány-sorozat

Tikk-takk : tengernyi tudás

Tündérboszorkány-sorozat

Unikornis ​égen, földön 

Anyanyelvi sorozata:

Amikor ​kivirágzott a fánkfánk

Elek, ​merre keresselek?

Ezt ​nevezem

Gyöngyi gyöngysora

Két ​bolond százat csinál

A nagy szókincsrablás

A nagy szinonima-hadjárat

Sirály a király?

Sirályrömi – Sirályrejtvény : kártyajáték Bosnyák Viktoria A sirály a király? című regénye alapján

Kibéden dolgozott tanárként a nyugdíjazásáig. 1959-től jelennek meg írásai és versei. Több kötetben publikálta a Kis-Küküllő menti Kibéd népmesekincsét és gazdag balladaköltészetét.

Gyerekkönyvei:

Az álomfejtő fiú : Kis-Küküllő menti népmesék

Az árnyékok lakodalma : gyermekversek

Bodor Péter meseautója : népmesék, mondák, tréfák

Csaba ösvénye : székely népmondák

Évszakoló : gyermekversek

A fák királyválasztása : népi tréfák, mondák, anekdoták

A farkas és az őzike : székely állatmesék a Kis-Küküllő mentéről

A galambleány : tündérmesék

Gyere már, Jégtörő Mátyás : gyermekversek

Gyöngyvirág királyfi : népmesék

Hold elejti, Nap felkapja : kibédi találós kérdések

Az igazságos hazugság : tréfás és állatmesék, mondák

Janka és a csitkóbogár : kisgyermekbeszéd

Kibédi népmesék

Király Bözsi hegedűje : székely népmesék

A király táncos lovai : székely tréfás mesék

A legkisebb leány szerencséje : székely népmesék

A muzsikáló tücsök : székely állatmesék

Sirálytánc : gyermekversek

Székely tündérmesék

Szép Magdolna : kibédi népmesék

Szitakötőtánc : gyermekversek

Táltos Marika : mesék

Tündérszép ​Mosolygó Ilona : kibédi népmesék

Villám Palkó : Kis-Küküllő menti népmesék

A ​vízitündér leánya : Kis-Küküllő menti népmesék

…Süt a szép Nap, de az esti
felhőkön villám szállong, –
kicsi méh, hozz egy mézcseppnyi
villámot bolyhocskádon!
Pörgesd halkan szempillánkra,
te hallod a perc léptét:
hadd legyen lelkünkön lámpa,
ha ránkhull a sötétség! 

(Gulyás Pál: A méhekhez)

Filozofikus költő, születésétől kezdve könyvek között élt. „Ott ültem a szobámban és a könyvek / prizmáin át forgattam a világot” – írja A fák lassú szíve című versében. Németül, franciául, angolul úgyszólván anyanyelvi színvonalon tudott, de olvasva megértett minden európai nyelvet. Érdekelte a mitológia, eredetiben olvasta a Kalevalát, a Nibelung-éneket, az Eddát. Debreceni kollégiumi iskolatársai – Szabó Lőrinc és Kardos László – voltak a barátai.

Verseinek fő témáját a természetben találta meg, a nagy debreceni költőnagyságokhoz – Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihályés Diószegi Sámuel botanikushoz – hasonlóan. Gyerekeknek a Világító ​álom című kötetét Borbély Sándor állította össze.

Írói pályáját még tizenévesen a Prágai Magyar Hírlapnál kezdte, a gyerekmellékletben jelentek meg művei. Később is folyamatosan írt a gyerekeknek. 1975-ben adták ki 18 meséjét tartalmazó mesekötetét Szél ​herceg szerelme címmel. A Szandi naplója című regényében egy ötéves kislány képzelt naplóját teszi közzé, aki a nagymamával és egy Balugyu nevű tizenéves kamasszal tölt el két hetet a nyári vakációjából. 

1989 után fiaihoz költözött Los Angelesbe.

Világszerte kedvelt fantasy író, Magyarországon is nagy a rajongótábora. Nyolcévesen írta első játékkönyvét Diamond Theft címmel, melyet saját maga illusztrált és „adott ki” (egy vonalas füzetben). Tizenegy és tizennégy éves kora között már jobban kidolgozott és illusztrált írásokat készített, és minden műfajban kipróbálta magát.

A Walker Books kiadó szerkesztőjeként sokat tanult a gyermek és ifjúsági könyvekről. Elfoglaltságai mellett jutott ideje az írásra is, több kirakós könyvet készített a Walker számára. 1994-től publikált. Bartimeus-könyvei nagy sikert arattak, melyben a kalandok főhőse, a dzsinn meséli el történeteit.

Magyar nyelvű könyvei:

Bartimeus- sorozat

Lockwood- sorozat

Szunnyadó ​tűz

A Dörmögő Dömötör és a Kisdobos szerkesztője volt az 1970-es és az 1980-as években. 1979-től publikálta ifjúsági regényeit. 

Művei:

Labdaszedés

Jenciék nyara

Kapitányok

1971-től a Magvető Kiadó szerkesztője volt, ahol főleg a kortárs magyar líra gondozásával foglalkozott. Tanulmányai mellett ünnepi antológiákat állított össze, nagy sikert aratott Karácsony című kötete.

Gyerekeknek a három tacskójáról szóló, Négylábú ​barátaim című könyve jelent meg.

„… a féktelen szabadság épp a szabadságot öli meg.” 

(Zigány Árpád: A ​répacsősz)

A 19-20. század fordulóján és a 20. század elején alkotó, népszerű szerző volt. A Gyula bácsi írói álnevet főként a gyermekeknek szóló, játékos és tanulságos meséi, valamint versikéi kapcsán használta. A Pallas és a Tolnai világlexikon több szócikkének írója. 1891-től publikált, gyermekirodalmi művei mellett színdarabot, prózai és ismeretterjesztő műveket adott közre. Fordítói tevékenysége jelentős, számos ifjúsági művet dolgozott át. 

Gyerekkönyvei:

A bűbájos sziget : mesék

Csengő bongó versikék

Hogyan született meg a tündérvásár : mesék

Kis köszöntő : újévi, névnapi, születésnapi s egyéb ünnepi alkalomra való köszöntő versek 4-6 éves gyermekek számára

A ​liget tündére : mesék

Mackó-család kalandjai

A ​répacsősz : mesék

Szörnyetegek szigetvilága : ifjúsági kalandregény

„Azt kell mondanom, hogy eleinte azért akartam verseket írni, mert beleszerettem a szavakba. Az első versek, amiket ismertem, mondókák voltak, és mielőtt magam olvashattam volna őket, már megszerettem a szavaikat. Magukat a szavakat. Amit a szavak jelentettek, az másodlagos fontosságú volt… És amikor elkezdtem magamnak olvasni a mondókákat, később más verseket és balladákat, tudtam, hogy felfedeztem a lehető legfontosabb dolgokat a világon.” 

(Dylan Thomas)

A világirodalom nagy költője. Számos verset és novellát írt gyermekkoráról és tinédzserkoráról. Az Egy gyermek karácsonya Walesben című művében egy kisfiú szemszögéből mutatja be az ünnep idilli képét. Több filmes és színházi adaptáció készült belőle.

A Látogatás nagypapánál című írásában a magányos fiút különc nagyapjához küldik vidékre a nyári vakáció alatt. A tömény unalom helyett varázslatra lel. A nagypapa egyáltalán nem olyan, mint képzelte.  Tele van titokzatos történetekkel, s váratlan egymásra találásuk mentőövvé válik mindkettőjük számára. Filmadaptációjában a főszerepet Anthony Hopkins alakítja.

Gyermekkorának emlékeiről Helen és Thomas Docherty készített képeskönyvet Dylan parkja címmel. 

Magyarul a Szünidei emlék jelent meg Gergely Ágnes fordításában a Tavirózsa kisasszony című antológiában.

Azon ritka költők közé tartozott, akinek a karrierje a rendőrségen indult. 1942-ben rendőrbiztossá nevezték ki Orléans-ban.  1934-től publikált. A háború után csak az írásnak élt, versei mellett regényei, novellái és meséi is megjelentek.  Számos magyar költő versét fordította le francia nyelvre. Irodalmi életrajzokat és esszéket is írt, többek között József Attiláról.

Gyerekeknek szóló verseit magyarul az Az ​álomtündérek című antológiában publikálták.

A magyar avantgárd művésze, mestere Vajda Lajos volt. Eredetileg reklámgrafikusnak készült. Életművének jelentős része a könyvillusztrálás, az igényes gyermekkönyvkiadás egyik megalapozója az 1960-as évek végétől. Grafikái a gyerekrajzok vonásait utánozzák.

Nagybátyja Osvát Ernő szerkesztő, nővére Bálint Klára, Szerb Antal felesége.

A magyar gyermekirodalom egyik úttörője. Elsőként hasznosította a népköltészetet és a népi játékokat a népoktatásban. Diák korában kollégiumi társa, a később íróvá vált Kemény Zsigmond mellett volt diákszolga – fűtést, takarítást, vízhordást vállalt a szükséges szállás és élelem biztosítása fejében. 

1848-ban jelent meg a Magyar olvasókönyv és a magyar népköltészetből táplálkozó klasszikus magyar gyermekirodalom alapját jelentő Csemegék olvasni még nem tudó gyermekek számára; melyekkel a szülék-, testvérek- és kisdedovóknak elbeszélés végett kedveskedik című munkái. Egész Erdélyt bejárta, hogy forrásanyagot gyűjtsön az összeállításhoz. Később többször is kiadták. Az 1850-es években már tapasztalt és világlátott nevelőtanár volt. 1856-tól igazgatta a kolozsvári és nagyenyedi tanítóképzőt. 1869-ben tanfelügyelő lett és népiskolai olvasókönyvek szerkesztésére kérte föl Eötvös József.

Tájszógyűjteményét az Akadémiai Kiadó adta közre. Kerekecske ​dombocska : versek, mesék, mondókák címmel válogatás készült a Csemegék alapján, melyben székely népmesék, gyermekversek, bölcsődalok, mondókák, kiszámolók, gyermekjátékok, nyelvtörők, találós kérdések olvashatóak.

14 évesen szegődött el matróznak. Mielőtt tiszt lett, térképészettel, asztronómiával, geometriával, matematikával foglalkozott, hogy képezze magát. Első expedíciójára 1768-ban indult el a Csendes-óceán déli részére. Haditengerészeti parancsot kapott arra, hogy térképezze fel Ausztrália és a szigetvilág partjait. Második útján körülhajózta az Antarktiszt és átlépték a déli sarkkört. Harmadik hajóútján az északnyugati átjárót kereste. A Hawaii-szigeteken keveredett összetűzésbe a bennszülöttekkel, akik megölték.

Föld körüli utazásairól írt naplóját 1810-ben adták ki magyarul Pesten. Gyerekeknek a Nagy felfedezők-sorozatban jelent meg életrajza.

Kora hegedűvirtuóza volt, az ördög hegedűsének is neveztek. Kilenc éves kora előtt komponálta első szonátáját, 1793-ban már fellépett a nyilvánosság előtt. A hangszerek szerelmeseként gyűjteményt hozott létre. Munkássága nagy hatással volt más zeneszerzőkre és zenészekre is. A 2859 számú Paganini kisbolygót nevezték el róla.

Ana Gerhard írt mesekönyvet róla a Kis történetek nagy zeneszerzőkről sorozatban.