Október 30.

„Nem tudom, gyerekek, hogy van-e köztetek olyasvalaki, aki már nekivágott a világnak? Mert aki esetleg nekivágott volna, az megmondhatja, hogy az ilyesmi sokkal nehezebb, mint az ember hinné. Menni, mendegélni, toronyirányába, anélkül hogy az ember tudná, hogy hova-merre – vitéz legyen a talpán, akinek bele nem törik a bicskája.” 

(Zágon István: Paprika ​Jancsi mulatságos kalandjai itthon és idegenben)

Az egyik legnépszerűbb magyar szerző volt a 20. század elején. Humoreszket, tárcát, vígjátékot, dalszöveget és regényt is írt. Az Andrássy úti Színház, a Belvárosi Színház és a Vígszínház dramaturgjaként dolgozott, első művét 1925-ben mutatták be. A Hippolyt, a lakáj című darabja filmen is nagy sikert aratott. 1946-ban színpadra állította a Vígszínház fennállásának ötven éves évfordulójára küldött Molnár Ferenc darabot, A császárt.

Gyerekeknek Paprika ​Jancsi mulatságos kalandjai itthon és idegenben címmel írt meseregényt 1935-ben. Hőse – Vitéz László és Bolond Istók mellett – a magyar népi bábjáték egyik humorforrása és nagy túlélője. Útja során egyik bajból a másikba mászik bele, de végül diadalmaskodik.

1960-tól a Színház és a The New Hungarian Quarterly főszerkesztője volt, írt regényt, útikönyvet.

Tündér Viola és a bábuk című mesekönyvében szereplő kislány Akkónak nevezett nagypapája kórházba kerül, innen küldi unokájának levélben a történeteit, így nem szakad meg köztük a megszokott napi mesélés. Hősnője, Tündér Viola egy barlangban reked, és ahonnan kell kijutnia – a levelezés végéig.

1980-tól a Kozmosz Könyvek szerkesztője volt. Gyerekversei a Sárkányeregető című kötetben jelentek meg.

Fia, Rózsa Dániel is költő.

„A művészet a lélekformálás eszköze és módszere is számomra, amely egyaránt alakít tovább tanárt és tanítványt …”

(Borbély Károly)

1980-óta foglalkozik művészetpedagógiával, képzőművészet-terapeutaként is végzett. Az Apáczai Csere János Pedagógiai karon tanít. Festményeit részben gyermekkorának helyszíne, a Szigetköz vízivilága, természeti környezete inspirálta.

Rácz Irén: Mesék a természet világából című könyvét illusztrálta.

„Hatodik életévemtől kezdve festésre ösztönöz minden, amit látok. Ötvenéves koromig nagyszámú rajzot tettem közzé, de mindaz, amit hetvenéves koromig alkottam, említésre sem érdemes. Csak hetvenhárom éves fejjel kezdtem megérteni valamicskét a természet, a növények, fák, négylábúak, madarak, halak és rovarok lényegéből. Mire nyolcvan leszek, még messzebbre jutok és kilencvenéves koromban behatolok a dolgok titkaiba…”

(Hokusai)

Az egyik legjelentősebb ukijo-e stílusban festő japán képzőművész, illusztrátor. Gyermekkori neve Tokitaró, de élete során legalább harminc neve volt. Hatéves kora körül kezdett el festeni, művészetét valószínűleg az édesapjától tanulta, aki festett mintákkal díszítette a tükrök keretét. Később felvette a Hokuszai nevet, melynek jelentése Északi műterem. Főleg tájképeket készített és a mindennapi életet ábrázolta. Legismertebb művei az óceánról és a Fudzsi hegyről készült sorozatai. Az 1810-es években alkotta meg a Hokuszai Mangát, mely hatással volt a japán képregények ma is ismert formájára. Gyerekeknek több képeskönyv készült életéről.

Népszerűsége, bár Japánon kívül csak halála után ismerték meg munkásságát, világszerte töretlen. Szobra Farkas Ferenc alkotása, Balatonalmádiban látható.

Mesterei Kodály Zoltán és Lajtha László voltak. Nem tett különbséget műfajok között, készített operát, musicalt, balettet, filmzenét, kísérőzenét. Legnépszerűbb műve a Pomádé király új ruhája című opera, amelynek a szövegét – Andersen meséje nyomán – Károlyi Amy írta. Első bemutatója 1953-ban, az Operaházban volt. Fodor Veronikának hasonló címmel jelent meg mesekönyve, mely az opera alapján készült.

Gyerekek számára komponált operát Weöres Sándor: A holdbéli csónakos című művéből és Chitz Klára gyerekkönyvéből Muzsikus Péter címmel. A győztes ismeretlen című gyermek-musical rádiójáték formájában hangzott el a Kossuth Rádióban. A hétfejű sárkány szerenádja című művét rézfúvósokra írta.

Filmzenét alkotott – többek között – A kiskakas gyémánt félkrajcárja, A beszélő köntös, Két bors ökröcske, Mekk Elek, az ezermester című filmekhez.