Október 31.

„… az olvasás belső kilátót épít az elmédben, ahonnan messzire látsz, míg a többiek lent bolyonganak a ködben.”

(Péterfy Gergely: A ​golyó, amely megölte Puskint)

A rendszerváltás utáni magyar irodalmi élet fontos alkotója, 1994-óta publikál. Művészcsaládban született, nagyapja Jékely Zoltán költő, húga Péterfy Bori énekes, színész.

Meseregényeiben a reális világ és a mese, a csoda és a lehetséges egyformán megjelenik. Hősei átélik azt, hogy mi történik, ha a világ visszafordíthatatlanul hanyatlani kezd, meg kell küzdeniük a káosz teremtményeivel. A 2005-ös kiadású Misikönyvben a kisgyermek körül eltűnik a környezete. Már a Gutenberg téren találkozik a Nagy Mihasznával, az Elrontott Lények seregével és más rosszakarókkal. Az Örök völgy a római uralom alatt álló Pannónia utolsó évtizedében játszódik, s a történelmi tények és a fikció keveredik a műben. Ajánlója szerint egyaránt szól felnőttlelkű gyerekeknek és gyereklelkű felnőtteknek. Nagy Ervinnel közösen írta a Robotmese című regényt.

2020-ban feleségével Olaszországba költöztek, ahol létrehozták az Umbriai Magyar Köztársaságot, és a Felhő Café Könyvkiadót.

A magyar népmesekutatás megkerülhetetlen alakja. Munkásságának fókuszában a mesetipológia, a szerkezeti jellegzetességek és az előadásmód álltak. Férje Lengyel Dénes irodalomtörténész.

Az 1940-es évektől gyűjtött meséket, találósokat, mondókákat, gyermekjátékokat. 1949-től a Néprajzi Múzeumban, majd az MTA Néprajzi Kutató Csoportban dolgozott, s koordinálta a Magyar Népmesekatalógus létrehozását. Nagy hangsúlyt fektetett a tudomány és a népmese népszerűsítésre is. Szerkesztette a Népek meséi és a Mesék, mondák, történetek című sorozatokat. Gondozta Benedek Elek: Magyar mese és mondavilág című köteteit és szómagyarázót írt hozzájuk.

Mesegyűjteményei:

Icinke-picinke : népmesék óvodásoknak

A ​rókaszemű menyecske : Kovács Ágnes ketesdi népmesegyűjteménye

Rózsafiú ​és tulipánleány : kalotaszegi népmesék

Tündér Ilona : görög, albán, bolgár, jugoszláv, román mesék

„… az öt fő táplálékcsoport mellett a növésben lévő gyerekeknek sok-sok olvasásra is szükségük van.”

(Paterson: Csillagnéző)

Az amerikai gyermekirodalom klasszikusa. Misszionáriusok gyermeke volt, Kínában született, s az első nyelv, amelyet megtanult, a kínai volt. Később tanulmányozta a kínai és japán kultúrát, amely komoly hatással volt írásaira. 1998-ban kapta meg az Andersen-díjat és 2006-ban elnyerte az Astrid Lindgren-emlékdíjat, majd a Laura Ingalls Wilder-medál tulajdonosa lett. 2011-ben a National Ambassador for Young People’s Literature (Egyesült Államok nemzeti ifjúsági irodalmi nagykövete) tisztségviselőjeként hivatali ideje alatt feladata volt az olvasás népszerűsítése, így különböző rendezvényeken találkozott gyerekekkel.

Magyarul A Nagy Gilly Hopkins című regénye jelent meg először 1986-ban, Göncz Árpád fordításában. Leghíresebb művét kétféle fordításban: Híd Terabithia földjére és Híd a túlvilágra címmel is kiadták. A műből több adaptáció készült. Csillagnéző című regényét az Andersen-díjas írók sorozatban publikálták.

„Halk párák s édes ízek évszaka
Jössz s hű híved, a sárga nap örül
És összefogtok s dús fürtök soka
Csügg a szőlőn a nádtetők körül,
Vén alma-ágat áldott súly töret
S zamat tölt minden őszi magvakat,
Dinnye dagad, feszül édes bele
A mogyoróknak s száz bimbó fakad:
Késő virág, minőt a méh szeret,
S már azt hiszi: örök méz-szüret,
Bár nyári sejtje csordultig tele.”

(Keats: Az őszhöz)

Az angol romantikus költészet nagy alakja, a „szépség költőjeként” vált ismertté. Teljes lényével nyitott volt minden szépségre, rajongással írt költőtársairól, az ókori művészetről, a természetről, a boldogságról. A British Múzeumba került görög műemlékek lenyűgözték. Bejárta hazája vadregényes tájait. 1817-ben jelent meg első, Költemények című kötete.

A Móra Kiadó gondozásában jelent meg a John ​Keats legszebb versei kötet A világirodalom gyöngyszemei sorozatban.

„Ha egyvalamire rájöttem Tündérországban, akkor az az, hogy nem felejteni kell, hanem megtanulni együtt élni az emlékeinkkel.”

(Gaura Ágnes: Túlontúl)

Neve írói álnév. Fantasy regényeiben keveredik a magyar folklór, a történelem és a fantasztikum. Gyerekeknek is ír mesés fantasyt. A Sárkánytűzküldetés a klasszikus mesevilágban játszódik – tündérekkel, boszorkányokkal, a meglepetésszerűen felbukkanó seregnyi sárkányról nem is beszélve. A Túlontúlban a somorjai templomtól az Aranyerdőn, Ezüsterdőn és Rézerdőn át egészen a Csörsz-árokig jutunk.  A mű varázslatos módon újraértelmezi a legendát. A Veszélyes ​versenyszellem török korban játszódó gyerekregény, melynek tízéves főszereplője azért érkezik Egerbe, hogy Dobó István kapitány szolgálatába álljon.

„Nézd csak – magyarázta apám –, amitől így szorong az ember, mint te ettől a vacak partomlástól, attól nem szabad elfutni. Ellenkezőleg, közel kell menni hozzá s jól megnézni, hogy mi is az, amitől félsz.”

(Dallos Sándor: Élet az ecetfák alatt)

Az 1930-as évektől írt elbeszélést, regényt, filmforgatókönyvet. Leghíresebb műve Munkácsy Mihály életrajzi regénye. Gyerekeknek az Élet az ecetfák alatt című elbeszéléskötete jelent meg

Az 1956-ban alapított Könyvvilág című lap és a Magvető Kiadó főszerkesztője volt. Regényt, elbeszélést írt. Legfontosabb műfordítóink egyike, többek között Kästner: Az emberke, Emberke meg a kislány; Nöstlinger: Konzerv Konrád és Punk, avagy a hajmeresztő hétfő fordítója.

A Vízimanó meg a malom című meséje az 1969-es Egyszer ​volt című antológiában jelent meg.

A pozsonyi Képzőművészeti Főiskola első grafikus nemzedékéhez tartozik. A csehszlovákiai magyar gyermekkönyvek  kedvelt illusztrátora volt az 1970-es és 1980-as években.

A 17. századi holland festészet egyik nagysága, főleg zsánerképeiről volt ismert. Több művészt inspiráltak az alkotásai. Legismertebb portréja a Leány gyöngy fülbevalóval.

Gyerekeknek Fiep Westendorp grafikus rajzaival jelent meg a Pim és Pom felfedezik Vermeert című képeskönyv.