November 2.

„Csak néz rád
könnye nagyítóüvegén át.

Te vagy az ok.
A mindenható, a rajtakapott.

Ahogy a fájdalma, a könnye,
úgy nősz te
mindent eltakarva előle.

Nagyobb vagy, mint a fák,
nagyobb vagy, mint a csillagmiriád.
Te vagy a teremtett s a teremtő világ.

Vádjával úgy imád.”

(Illyés Gyula: A megbántott gyermek)

A magyar költészet klasszikusa, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Gyermekkorát és a pusztai emberek életét a Puszták népe című művében ábrázolja; életéről szól az Illyéstől Illyésről című összeállítás és Béládi Miklós kötete a költőről. (Földije, az Alsórácegrespusztán felnövő Lázár Ervin, a Csillagmajor szerzője). Ingyen lakoma című kötetében az irodalomhoz fűződő viszonyáról és írótársai munkásságáról ír.  Petőfi Sándor életrajzát a Tűz vagyok című, Nagy emberek élete sorozatban megjelenő kötetben mutatja be az ifjúságnak.

Verseinek első zsengéi az elemi iskolában születtek. Költői pályafutását Kassák Lajosnak és Füst Milánnak köszönheti; 1927-től publikált a Nyugatban, később a szerkesztője lett. Csatlakozott a népi írók mozgalmához. Válogatott verseit Amikor ​az óceán partjára jutottam címmel adták ki; Legszebb versei A magyar irodalom gyöngyszemei sorozat része. Első mesegyűjteménye 1936-ban jelent meg Magyar parasztmesék címmel. A Hetvenhét magyar népmesét 1953-ban az Ifjúsági Kiadó gondozta.

Mesekönyvei:

A csodafurulyás juhász : verses mesék és műfordítások

A ​deszkavári királyfi

Az ​égig érő fa

Fehérlófia

Három ​kívánság

A háromágú tölgyfa tündére

Hét ​meg hét magyar népmese

Hetvenhét ​magyar népmese

Ilók ​és Mihók

A kiskondás

Ludas Matyi : magyar népmese

Magyar parasztmesék

Rovott ​mesék

Tanulság a tűről : bábjáték

Tudós és művész is volt. Rovarokkal és atkákkal foglalkozott, de érdekelte az iparművészet, nyugalmazása után ötvös mester lett és kerámiaműhelyt vezetett. Mindezek mellett gyerekkönyveket írt, tündérmeséi az 1960-as években jelentek meg. László Gyula régész írja róla: „… dr. Faustus kései utóda, kémikus, ötvösművész … és az éjjel egy óráig olvastam gyönyörű meséit. A magyar Hauff. Nagyon örülök, hogy megismerkedhettem vele. Ezt a rajzot [portréját] gépelés közben csináltam, mesekönyve 3. kötetét gépelte a fehérvári múzeum kis szobájában, antik írók régi kiadású könyvei között…”

Meséi:

Bórembukk : mese

A hét menyasszony : meseregény

Dramaturgként dolgozott, történeteiből több rajzfilm készült Csehszlovákiában.  Fia Jiří Menzel, filmrendező. A csehek kedvenc medvemeséjét 1947-ben írta meg Gömböc Miska címmel. Később sorozattá alakult, Magyarországon a Gömböc Miska az állatkertben jelent meg 1959-ben. Gyűjteményes kötetét 1971-ben adták ki Gömböc ​Miska kalandjai címmel.

„Egy sánta kacsa nem sugárhajtású gyalogkakukk, egyébként meg apró lépésenként juthatunk el legbiztosabban a célhoz.”

(Ulrich Hub: Sánta ​kacsa, vak tyúk)

1995 óta ír színdarabokat és rádiójátékokat. A 2007-ben kiadott, Nyolckor a bárkánál című meséjével szerzett világhírnevet, amely máig az egyik legkelendőbb gyermekkönyve Németországban, és – az azonos című színdarabhoz hasonlóan – több mint 40 nyelvre fordították le.

Magyarul először Az utolsó bárány című, fergeteges humorral megírt karácsonyi meséjét olvashattuk hét bárány kalandjairól, és a kitűzött közös cél felé vezető rögös útjukról. A művet a Budapest Bábszínház is bemutatta.

Sánta kacsa, vak tyúk című könyvének már két része is megjelent.

… nincs zsebkendőm, kicsi vagyok –
törött mécsesem akarod?
Gazdám! – a hold rám csak ásít,
álmos bakterként világít…
Elsírnám, hogy nem szeretnek,
kicsi Kata kint felejtett;
csillogó zöld gyöngy a szemem,
pityeregnem, hej, nem lehet!
Jajgatnék is, de nem tudok,
bánatomba belefúlok;
könnyeim felissza híven
fűrészporral tömött szívem …

(Palocsay Zsigmond: Egy elhagyott játékmackó panasza)

Édesapja Palocsay Rudolf biológus. Középiskolai tanulmányait a kolozsvári Református Gimnáziumban végezte. Tizedik osztályos korában egy rendszerellenes diákszervezkedésben vett részt, ezért öt évre börtönbe került. Szabadulása után, 1955-ben érettségizett. A Zeneakadémián szerzett hegedűtanári diplomát, utána a kolozsvári zenei líceumban tanított, és a kolozsvári Napsugár Kiadó munkatársa lett. 

Gazdag költői szókincsét a zene és természeti világ ihlette. Bábjátékokat és gyermekverseket is írt.

Gyerekkönyvei:

Aki búsul, megöregszik : verses mese

Borzaskata : gyermekversek

Csalisípom : gyermekversek

Kutyatej : gyermekversek

Lepkeszárnyon : bábjátékok

Százszorszépem száz levele : gyermekversek

A cseh irodalom klasszikusa, regényt, novellát, mesét írt. Pályafutását az 1950-es évek közepétől animációs film és tv-játék forgatókönyvek írásával kezdte. Első lányregénye 1965-ben jelent meg nagy sikerrel Öt ​lány a sarkamban címmel; a folytatása: A ​második szerelem. Magyarra 1968-ban fordították le. Később meseíróként is megismertük, A ​kíváncsi kiskutya első változatát – Zdenek Miler rajzaival – Fazekas Anna tette közzé.

Több mint 500 ritmikus dalt írt gyerekeknek és felnőtteknek, műveit slágerként énekelték. Gyermekverseket és meséket is publikált. Magyarországon 1983-tól jelentek meg kicsiknek szóló könyvei.

Mesekönyvei:

A nyúl, aki senkitől sem félt

A sün, akit meg lehetett simogatni

Tücsök Tóbiás naplója

Daumann, Rudolf (Gross-Gohlau bei Neumarkt, 1896. november 2-1957) német író, tanár

„A jó lelkiismeret a legjobb párna.”

(Rudolf Daumann: Sárkányok ​nyomában)

Tanári munkája mellett – újságok kiküldött munkatársaként – tudósításokat publikált. Amerikai és afrikai útjai inspirálták kalandos ifjúsági regényeinek megírására.

Könyvei:

Kiwi-Kiwi

Sárkányok ​nyomában

1982 óta publikált, verset, elbeszélést írt, gyerekeknek a székely meséket és mondákat ízes nyelven, fanyar humorral meséli újra.

Mesék, mondák, történetek, versek gyerekeknek:

Az ​aranymadár

Árpád és Balambon. A turul fia. A királyné napja : a Székelyföld mondákban, regékben, legendákban

Csodavárban : gyermekversek

Ezer telik, ezer nem : mondák, regék

A griffmadár fia

A királyné napja : székelyföldi mondák, regék és igaz történetek

A kisbíró meg a telegráncs

A kolontos legény

A kukorékoló róka

Az óriás leánykája

A ​sünkirályfi

A szalmaborjú

A tündérasszony könnye

Vezérek és atyafik : székelyföldi mondák, regék, történetek

1926-tól az Est című lap újságírója, karikaturistája és művészeti szerkesztője volt. Plakátokat, reklámgrafikákat készített, számos irodalmi művet, mesekönyvet illusztrált. A modern magyar sportkarikatúra megalkotójának tartják. 1932-ben könyv formájában megjelent sportrajzfilm-sorozatával részt vett a Los Angeles-i olimpia művészeti versenyein.

„… nagyon jó és színes gyermekkorom volt rengeteg játékkal, meseélménnyel… na jó, volt ami csak a fejemben játszódott le, de ezt ma elég jól tudom kamatoztatni itt – ott.”

(Ritter Ottó)

Animációs rendezőként végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Gyerekkönyvekhez is készít illusztrációkat, melyeken látszik, hogy filmrajongó rajzolta „képregényes és animációs megjelenítési módon”.

A komplex művészeti nevelés egyik úttörője, több tanulmánya jelent meg a gyerekek művészeti képzésével kapcsolatban. Illusztrációi már a háború előtt is népszerűek voltak. Az 1930-as években ismerte meg Kodály Zoltánt, aki engedélyt adott, hogy gyűjtéseiből gyermekkönyvet állítson össze. 1949-ben adták ki Örvendjen az egész világ! címmel képeskönyvét Weöres Sándor verseivel.

Japánban végzett megfigyeléseket, ezek tanulságait beépítette magyarországi oktatói és kísérleti munkájába. A keleti pedagógia értékeit a Gyermekművészet ​Japánban című könyvében mutatja be.

Kicsiknek Lengő mesék címmel állított össze mesegyűjteményt.

„Szeretnék kevés eszközzel minél többet elmondani. Célom a bonyolult lényeg egyszerű magyarázata. A tapintható gondolat.”

(Szanyi Péter)

A felhasználható anyagok szinte mindegyikét megmunkálja és sokféle technikával dolgozik. Több irodalmi ihletésű művet készített, írókat vagy könyvek hőseit formázta meg, köztük A Pál utcai fiúk einstand-jelenetét.

A hazai filmtörténet korszakos jelentőségű alkotója, a realista filmkép mesterének tartják. Több mint száz nagyjátékfilmet, valamint természet- és dokumentumfilmet forgatott. Kedvelte a premier plánt, a közeli arcfelvételeket. A Pál utcai fiúk című film éjszakai jeleneteit nappal vették fel az „amerikai éjszaka” technikával.

Gyerekeknek szóló filmadaptációi:

A Pál utcai fiúk

Szeleburdi vakáció

Szent Péter esernyője