Buda Ferenc (Debrecen, 1936. november 3-2025) költő, író, műfordító
„Szőlő virága
szirmait homlokodra
szétcsillagozza. „
(Buda Ferenc: Csillaghintés)
„Egy használt ábécéskönyvből – édesanyám olykori segedelmével – alig ötévesen megtanultam olvasni. Az olvasás hamarosan szenvedélyemmé vált. Őszi gyerekként, évvesztesen mire iskolába kerültem, már végig böngésztem – igaz, nem sorjában – Petőfi összes költeményeit. Ő adhatta a kezdeti, ám alighanem legfontosabb impulzust. Így aztán valamikor 1945/1946 fordulója táján már az első saját versemet is papírra vetettem” – írja életútja kezdetéről. Versei sokszínűek, kedveli a régi, valamint az új, meglepő stíluselemek keveredését.
A Digitális Irodalmi Akadémia tagja. 1955-től publikált, gyerekeknek verset, mesét, elbeszélést írt. Első, Kócmadzag című gyermekverskötetét 1979-ben adta ki, melyet nívódíjjal jutalmazott a Móra Kiadó. Kazak és kirgiz népmeséket fordított magyar nyelvre.
Gyerekkönyvei:
Csontváry : életrajz
Diótörő : E. T. A. Hoffmann meséje és Csajkovszkij balettműve alapján
Doromboló : versek apróbb-nagyobb emberek használatára
Fehérlófia : mesék
Kócmadzag : versek
Színre szín : két mesejáték
Buda Ferenc: Színre szín : két mesejáték. Tartalom: Csillaglépő csodaszarvas. Mátyás király és a cinkotai kántor : zenés színpadi játék (#Mátyás király)
Kovács Lajos (Piliscsaba, 1949. november 3-2017) író, szerkesztő
Az 1980-1900-es évek magyar gyermekirodalmának egyik megújítója, svéd típusú gyermekverset, mesét, mesejátékot, kamasztörténetet, irodalmi paródiát írt. Műveiben felhasználja a gyermeknyelvet, a hétköznapok valósága és a mesevilág között fantáziadús humorral teremt átjárást. Nagyobbaknak szóló könyveiben iróniával ábrázolja a kamaszkor családi-, iskolai- és társashelyzeteit.
A Kincskereső gyermekirodalmi folyóirat munkatársaként szervezte az országos Kincskereső-táborokat. Évente, a nyaraló diákokkal és tanárokkal együtt készítették el a lap egyik számát.
Dorogon élt és tanított, a város díszpolgára, 1990-től a Zrínyi Általános Iskola igazgatója volt; kutatta Dorog és közvetlen környéke kultúrtörténetét.
Gyerekkönyvei:
Anyák napján szeretettel apának
Ez mind az én kutyabajom
Fülbemászó mesék
Megmarad a meseház
Nyolcadikba járni április tréfa
Ráadásnap a szupersztárok cirkuszában
Van egy perced a támaszpontomra? : gyermekmesék és kamasztörténetek (Válogatott művei. 2. kötet)
Kádár Annamária (Marosvásárhely, 1975. november 3) pszichológus, pedagógus, író, műfordító
„Bármit olvasunk, azt a képzeletünkben is meg kell teremtenünk magunknak, és az, amit megteremtettünk, teljesen más lesz, mint amit valaki más ugyanannak a könyvnek az olvasása során megteremt. Emiatt nevezik az olvasást újrateremtő, újraalkotó folyamatnak, mert bármely mű értelmezése a saját élettapasztalataink, emlékeink, sérelmeink, örömeink függvényében történik.”
(Kádár Annamária: Mesepszichológia)
A neveléslélektan szakembere, kutatja többek között az olvasóvá nevelés lehetőségeit, a mese gyógyító erejét, a pedagógusok személyiségfejlesztését, a játék szerepét a gyerek személyiségfejlődésben. Lélektani munkái mellett gyerekkönyveket ír és fordít.
Gyerekkönyvei:
Lilla és Tündérbogyó : 30 érzelmi intelligencia fejlesztő mese
Lilla és Tündérbogyó kincset keres : újabb érzelmi intelligencia fejlesztő mesék
Minden jó, ha…-sorozat
A TE meséd : történetek rólad, neked
Valódi példaképek : inspiráló történetek küzdelemről és kitartásról
Lélektani könyvei:
(Kis)kamaszok : milyenek ők ma, és hogyan kapcsolódjunk hozzájuk jól?
Mesepszichológia 1-2. : az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban; útravaló kényes nevelési helyzetekhez
Mesepszichológia a gyakorlatban : az önbecsülés és a küzdőképesség megalapozása gyermekkorban
Kádár Annamária: Lilla és Tündérbogyó : 30 érzelmi intelligencia fejlesztő mese. ill. Moldován Mária
Kádár Annamária: Lilla és Tündérbogyó kincset : újabb érzelmi intelligencia fejlesztő mesék. ill. Moldován Mária
Kádár Annamária: Mesepszichológia : az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban. ill. Moldován Mária (#lélektan)
Marsak, Szamuil (Voronyezs, 1887. november 3-1964) belorusz szárm. orosz író, költő, műfordító
„…Serdülj hát fácska szépen,
zöldellj itt sok napig,
a beton járda szélén
virítsd virágaid.
És illatozzál nyáron,
hadd örvendjen, ki lát,
szíva mézízű, könnyű
virágaid szagát.”
(Marsak: Erdei vendég)
Az orosz gyermekirodalom klasszikusa. Gyermekkorában tuberkulózisban szenvedett, a század elején több éven át a Krímben élt családjával. Verseire Makszim Gorkij figyelt fel, gondoskodott az iskoláztatásáról és kezeléséről. Első könyve 1907-ben jelent meg. 1912-től Angliában élt. Walesben meglátogatott egy kísérleti iskolát, mely nagy hatással volt rá, felkeltette szakmai érdeklődését a gyerekek iránt. 1920-ban kinevezték a jekatyerinodari tartományi árvaházak élére. Csapatával megszervezték a helyi gyermekvárost, gyermekszínházat, könyvtárat és stúdiókat is működtettek. 1922-től a petrográdi Gyermekirodalmi Stúdió vezetője, majd a GIZ- gyermekosztályának vezetője lett és sorban jelentek meg gyermekkönyvei. Szerkesztői munkásságával a legjobb orosz szerzőket vonzotta, köztük Jevgenyij Svarcot vagy Danyiil Harmszt. Művei alapján több orosz rajzfilm is készült.
Első magyar verses képeskönyve 1949-ben jelent meg Kölykök a ketrecben címmel, Tóth Eszter fordításában. A verset később Weöres Sándor is lefordította.
Gyerekkönyvei:
A balsors és a katona : mesejáték
Cirmos
Csipp, Csupp, Csepp
Erdei vendég : válogatott versek
A farkas és a róka
Hol ebédelt a veréb?
Kis csacsi, nagy csacsi
A kis egér (Mese a buta kisegérről)
Kölykök a ketrecben
Kulipintyó
Macskaház (Macska-lak : mesejáték)
Mennyit ér egy esztendő?
A posta
Tizenkét hónap : mesejáték
A tornyocska : bábjáték
Vidám vasárnap
A vízilóról
Marsak, Szamuil: Hol ebédelt a veréb? : verses képeskönyv kihajtható képekkel. ford. Tóth Eszter · ill. Lija Majorova
Marsak, Szamuil: Csip, Csup, Csepp : leporello. ill. Helena Zmatliková (magyar kiad. ford. Rab Zsuzsa) (#pingvin)
Döbrentei Kornél (Pestszentimre, 1946. november 3) író, költő, szerkesztő
1967 óta jelennek meg művei. Gyerekeknek verset, elbeszélést, regényt ír. Az első repülés és a Hangyaúton című regényeiben saját kisiskolás korára emlékszik vissza.
Gyerekkönyvei:
Az első repülés : elbeszélés
Hangyaúton : gyermekregény
Hiszékenyke csokit ültet
Madárpalota : versek
Nyafikai cicókák : versek
Tiszóka : regény
Felsmann Tamás (Budapest, 1956. november 3) grafikus, tanár
A Magyar Képzőművészeti Egyetem Grafika Tanszékének vezetőhelyettese. A tervezőgrafika szinte minden területén folytat alkotói, művészi-kutatói tevékenységet. Elsők között látta meg a lehetőséget a számítástechnika művészeti felhasználásában, amit rendkívül sok területen kamatoztatott. Megalapította a Felsmann Grafikai Studiót.
Németh György: Mesék Thészeuszról című könyvét illusztrálta. A mű alapján diafilm készült Thészeusz és Ariadné címmel.
Jankó János (Tótkomlós, 1833. november 3-1896) festő, karikaturista
Az 1860-as évek végétől a magyar folyóiratok és élclapok egyik legkedveltebb rajzolója volt és szépirodalmi műveket is illusztrált. Az Üstökös számára – Jókai Mórral közösen – készített történetek a magyar képregény előfutárainak tekinthetők.
Quadflieg, Roswitha (Zürich, 1949. november 3) német könyvművész, író
1973-ban megalapította saját kiadóját, a Raamin-Presset, mely 2003-ig működött. A világirodalom legszebb műveit jelentette meg saját tervezésében és Michael Ende több könyvét is illusztrálta. Magyarországon A Végtelen Történet 1985-ös kiadását ismerjük rajzaival és különleges tipográfiájával.
Varga Tamás (Kunszentmiklós, 1919. november 3-1987) matematikus, író, tanár
A matematikatanítás nemzetközi hírű egyénisége. 1951-től az ELTE-n, 1967-től az Országos Pedagógiai Intézetben a matematikatanárok képzése és a matematikaoktatás korszerűsítése volt a feladata. Ismeretterjesztő könyvei segítik a tanulás folyamatát, tanárok, szülők, gyerekek egyaránt haszonnal forgathatják.
Felesége Binét Ágnes gyermekpszichológus, öccsei Varga Domokos és Vargha Balázs írók.
Ismeretterjesztő könyvei:
Játsszunk matematikát!
Matematika lexikon matematikatanároknak, szülőknek, matematikát tanulóknak





















