November 5.

„Hegyen át, völgyön át,
tengeren is túlra.

Vándor, messze mész, tudom én,
nem jössz vissza újra.
Viszel-e nehezet
tengeren is túlra?

Magamat, nehezet,
tengeren is túlra.”

(Kántor Péter: Vándor ballada)

A magyar költészet nemzetközi hírű klasszikusa, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Édesanyja Kántor Zsuzsa író. Első verseskötetét a Kozmosz adta ki Kormos István szerkesztésében. Lírája a hétköznapi jelenségekből indul ki, kincseit látható dolgokba rejti. Úgy beszélget olvasóival/veled, mintha ezer éve ismernétek egymást, töpreng, megvitathatjátok feltett kérdéseit. Az ironikus rákérdezés a dolgok értelmére, a kicsinységek felemelése és a nagyszabású dolgok aprósággá formálása bensőséges megfogalmazással párosul. Radnóti Sándor szerint egyszerre van jelen benne a gyermeki csodálkozás és a rezignált ámulat. Iróniája és játékossága a felnőtt- és gyermekverseit is jellemzi.

Fordításai jelentősek. Gyerekeknek Csarusin: Hogyan ​élnek az állatok, Akimuskin: Ismered ​őket című ismeretterjesztő műveit, valamint Mijoko Macutani: Táró ​kalandjai a hegyek országában című meseregényét ültette át magyar nyelvre. Színpadra írta A brémai muzsikusok című mesét.

A Megtanulni ​élni című gyűjteményes kötete is tartalmaz gyermekverseket.

Önálló gyerekvers kötetei:

Kétszáz lépcső föl és le

Sebbel-lobbal

„Színét hajnalban,
szagos gyümölcsben,
keresd a napban,
font koszorúban,
szívedmély tóban,
estéllő búban,
árvácskán, árván –
a szivárvány”

(Mándy Stefánia: Rácsendítő 4.)

Pedagógiából doktorált. A gyermek a magyar regényirodalomban címmel tanulmányt jelentetett meg, melyben lélektani szempontból vizsgálta az irodalmi műveket. 1939-ben írta első verseit. Az 1950-es években kizárták az Írószövetségből, csak 1989-ben orvosolták ügyét. Versei csak külföldön jelenhettek meg, fordításait és művészettörténeti írásait, gyermekverseit publikálhatta. Gyerekeknek is fordított, többek között Welskopf-Henrich indiánregényeit. 1965-ben elnyerte a Móra Könyvkiadó Nívódíját. A hatvanas évek közepétől szerepet vállalt a modern magyar művészet újraélesztésében: előadásokat tartott, kiállításokat szervezett.

Gyerekvers kötetei, meséje:

A cinóberpiros madár

Eszterlánci tánc

Ikrek könyve : ikerkalandok : történetek, versek

Játékzivatar

Jó, hogy szóltál, Tücsök Trilló

Mindenki lót, mindenki fut

A kora újkori német mesterdalnokok központja Nürnberg volt, céhekben tömörültek, és nagyon szigorú szabályok szerint írták és énekelték verseiket. Egyik legismertebb alkotójuk – Hans Sachs – vándorútja alatt, 1. Miksa udvarában határozta el, hogy kitanulja a dalnokmesterséget. A szabályokat pontosan betartotta, de témaválasztásai új utakat nyitott meg művészete előtt. Dalai mellett színpadi műveket, meséket, zsoltárokat, farsangi játékokat és példázatokat írt. Műveit saját maga adta ki.

A nürnbergi mesterdalnokok címmel Richard Wagner írt operát E. T. A. Hoffmann novellája alapján. Magyarországon 1923-ban jelent meg először Farsangi komédiáinak fordítása. 

Versei gyermekantológiákban is szerepelnek:

Eldorádó, csodaország (Rókavigasztaló)

Kéne-Ha-Vóna (Kéne-ha-vóna)

Restország (Ámuel-Bámuel ​Sámuel)

Az 1970-1980-as évek népszerű ifjúsági írója volt. Műveinek központjában a szeretethiány áll, hőseit a belső tisztaságvágyuk segíti küzdelmeikben. Legsikeresebb könyve a Tessék engem elrabolni! színdarab és film készült belőle, nemzetközi díjat nyert, több idegen nyelvre lefordították.

Regényei:

Csiki-csuki

Elment a vonat

Gyorsan szállj fel a buszra!

Tessék engem elrabolni

„Az olvasónak azonosulási lehetőséget, támaszt és orvosságot nyújt az élete során [az irodalom], mert a fikcióban valahogy fel lehet oldani a bennünk lévő feszültséget.”

(Regős Mátyás válasza arra a kérdésre, hogy: „Az irodalomnak szerinted mi a haszna?”)

„Nagycsaládból jövő, kétgyerekes apuka, doktorandusz, író, focista, tanár, hívő ember, gyerekhangú, kereső felnőtt” – írja róla Parti Judit. Irodalomtudományi doktori témája Bereményi Géza életműve. 2015-től publikál. Regényeinek hősei útjukat kereső kamaszok. Tiki című könyvének főszereplője és narrátora büntetésből ír, amely terápiának bizonyul számára. A Lóri és a kihalt állatokban egy kiskamasz fiú szorongásait ábrázolja hitelesen és magával ragadó módon.

Népszerű brit gyermekszerző. Saját művei mellett adaptációkon is dolgozik, világszerte sikert aratott Johanna Spyri gyerekkönyvének Heidi-átirata. Magyarul megjelent a Micimackó ​meg én című könyve és a többszerzős Micimackó, a legjobb mackó.

Önálló művei közül a Pingvinshow című meseregényét és ifjúsági kalandregényét, a Sebhelyes ​Jimmy kalandjait fordították le.

„… kilencvenkilenc főördög van, a kisördögöket nem számítva.”

(Sadoveanu: Perzsa ​díván)

A román irodalom klasszikusa, regényt, novellát, mesét írt. 1904-től publikált, magyarra 1948-tól fordítják le könyveit. Műveiben megjeleníti Románia történelmét és természeti világát. A Perzsa ​díván című bölcselkedő könyve a perzsa Kürosz király udvarába helyezi történetét.

Az 1925-ben megalakult Román Sakkszövetség első elnöke volt, róla nevezték el a mai is népszerű sakk-emlékversenyt.

Gyerekeknek szóló meséi és ifjúsági regénye:

Borsószem királyfi : mesék

A bűvös erdő : meseregény (A csodálatos erdő címen is)

Lehunyt szemmel : mesék

Virágöböl : regény

Humoros műveket, paródiákat ír. Irodalmi paródiái között külön kötetet szentelt Aesopusnak.

A kisebbeknek Zsákmese című könyve jelent meg és lefordította Lenia Major: Körös-körül ​tündérek című művét. 

Humoros könyvei az ifjúságnak:

Ernyővilág (Meglepetés könyvek)

Sortalanság : magyar irodalmi paródiák

Tisztelet ​Ezópusnak : 99 állati mese

VIP : világirodalmi paródiák

1934-től publikált, főként gyermekversei és dalai jelenhettek meg. Szatirikus költeményeit és paródiáit álnéven adta ki. Magyarul antológiákban olvashatóak művei.

A titokzatos jóbarát, avagy a rejtélyes Hippopotámusz című mesejátékát az Állami Bábszínház mutatta be és jelentette meg.

A magyar absztraktművészet alkotója. Képzőművészeti tevékenysége mellett videókat és illusztrációkat is készített. 2007-től a HVG szerkesztő riportereként dolgozott.

Bálint Ágnes: Az ​elvarázsolt egérkisasszony és Mészöly Miklós: Az ​elvarázsolt tűzoltózenekar és más mesék című könyvének tervezője.

A cseh gyermekirodalom egyik vezető illusztrátora, önálló képeskönyveket és képregényeket készít. Könyveinek tipikus motívumai a kanyargós utcák, a burjánzó kertek, az indián életmód. Művei tele vannak vizuális játékokkal és utalásokkal.

Tető Petya nagy kalandja címmel jelenik meg gyerekkönyve a Csirimojo Kiadónál.

Második magyar kutatóűrhajósként 2025. június 25-én indult el a Crew Dragon űrhajóval, s társaival 20 napot töltött a világűrben. Gyöngyösi Balázs írt róla gyerekkönyvet Űrhajós leszek : Kapu Tibor az én hősöm címmel.