November 6.

„…a lélek apró rezdülései néha többet mondanak, mint bármi hátramaradt lábnyom.”

(Kállai R. Gábor: A ​nótárius és a nyolc pisztolygolyó)

1982-től publikál, prózai műveket és színdarabot ír. Gyerekeknek történelmi regényeket jelentetett meg. Izgalmas műveiben nyomozás zajlik – hol Mária Terézia korában, a napóleoni háborúk idején, vagy a reformkorban.

Művei:

A ​nótárius és a nyolc pisztolygolyó

Generális ​a lőporos hordón

A kalózkirály jelzőtornya : avagy a Balaton nem az óceán

A magyar irodalmi élet szervezője volt a 20. század második felében. Realista író, főként a mindennapok problémái érdekelték. Első műve, az Új utakon című ifjúsági regénye 1951-ben jelent meg. A ​tizennyolcadik születésnap című művében az 1980-as évek tinédzserei elé tart tükröt.

Meseregényt is írt, a Trombi, a kiselefántban – a 2000-es évek elején még modern technikai vívmánynak számító – számítógépet és mikrocsipet kombinálja a mágiával.

Herman Ottó természettudós felesége, feljegyzéseivel segítette férje munkáját. Tárcát, regényt írt, gyerekeknek szóló meséi, versei Az Én Újságomban, könyvei a Filléres könyvtár-sorozatban jelentek meg.  Csóri meg Móri – a valóságban a Herman-családhoz tartozó kutyák -, valamint Seregély kisasszony kedvelt alakjai voltak a korabeli magyar gyermekirodalomnak.

Gyerekkönyvei:

A Csóri meg a Móri : történetek az állatvilágból

Évike : regény

Két kicsi tót és más elbeszélések

Kicsibaj és más történetek

Ők ketten : mesék, történetek gyermekeknek

Seregély kisasszony emlékiratai és egyéb történetek

Sok vers, sok kép gyermekekről gyerekeknek

A szerb irodalmi nyelv létrehozója, nyelvújító. Utazásai során gyűjtötte a szerb népköltészet minden műfaját, lefordította és kiadta az Újszövetséget. Tartotta a kapcsolatot Goethével és a Grimm fivérekkel, s gyakori vendége volt az európai irodalmi szalonoknak.

Magyar nyelven megjelenő szerb mesegyűjteményei:

A ​kilenc pávalány és az aranyalmafa

A ​sárkányölő királyfi