November 7.

„A legenda szerint a több generációt tanító professzornőt egy könyvesboltban megpróbálták lebeszélni saját műve megvásárlásáról, mondván: az a könyv nem a néninek való.”

(Iszlai Zoltán: Olvastam ​és lőttem)

1959-1972-ig az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa volt, szerkesztette az Új Könyvek könyvajánlásait. Verset, prózai műveket, karcolatot, szatírát, gyermekkönyveket írt. Műveire jellemző egyéni humora, könnyed és groteszk hangvétele, furfangos kifejezései, fonákságok kifigurázása és az anekdotázó kedv. Csirip-könyveit óvodás korú kislánya inspirálta.

Gyerekkönyvei:

Apa, ​anya meg a tanya

A balatoni bálna

Csirip ​jelenti

Csirip-szótár

Hóbucka ​és Nettó, a láthatatlan oroszlán

Manóalagút

„Muszáj lefúrnom a lelkem és a szívem legmélyére…”

(Alexandra Salmela)

Finnországban él, finnül és szlovákul is publikál. Meghökkentő meséi Roald Dahl mesevilágával rokoníthatóak és közel állnak a gyermeki fantáziához. Zsiráfmama és más agyament felnőttek című mesekönyve hazánkban is megjelent. A Mimi & Liza történeteket – egy vak kislányról és barátnőjéről – Katarína Kerekesovával és Katarína Molákovával írta.

A Csehszlovák Rádió irodalmi szerkesztője volt. Mesét, fabulát, legendát, hősi eposzt dolgozott át és „zsebnovellákat” írt gyermekek és fiatalok számára. Adaptációihoz gyakran fűzött összekötő szövegeket és kommentárokat, amelyek kiegészítik a kompozícióit.

Magyarul a Prágai ​regék jelent meg Koncsol László, valamint a Roland ​lovag utolsó csatája című ófrancia hősmonda Tóth Tibor és Rácz Olivér fordításaiban.

A lett irodalmi mese megteremtője, hazájában a „mesék királyának” nevezték. Első találkozása a költészettel nem az iskolában, hanem a nyári pásztorkodása alatt történt, amikor a szénaboglya alatt egy verseskötetet talált. Maga is kipróbálta az írást, 12 évesen született meg első verse. 1896-tól publikálta romantikus alkotásait. A lett népköltészet, Andersen és Oscar Wilde írásai inspirálták munkásságát. Első mesenovelláját feleségének írta.

Magyarul Az ​Északi Tündér címmel jelent meg válogatás a műveiből.

1965-ig a Weite Welt gyermekmagazin szerkesztőjeként dolgozott. Gyermekkönyveket, rádiójátékot, színdarabot és vallásos témájú elbeszélést ír. A Ne ​hagyd magad, Florian! című gyerekregénye 1980-ban jelent meg magyarul.

Vallásos gyerekkönyvei:

Istenem, ​ha úgy gondolod : történetek Marci életéből

Jakab, ​Katalin és a Jóisten

Palkóval ​történt

„Minden pályának megvan a maga utánozhatatlan szépsége és varázsa, s ez az oka annak, hogy mindenkiben él valamilyen pálya iránt elhivatottság érzése. Így lesz valakiből cukrász vagy atomfizikus, kútfúró vagy biológus.”

(Dévényi Tibor: Dr. ​Ezésez Géza karrierje)

Tudósként a fehérjék szerkezetét és az enzimeket vizsgálta. Szatírákat és tudományos fantasztikus műveket is írt, alkotásai rendszeresen megjelentek a Galaktikában is.

Fantasztikus regényei:

Hová ​lett Artúr?

A Pannónia Űrbázis (Robur 16)

A cseh főúri családok történetének kutatójaként az országot járta, s közben népdalokat, mondókákat, meséket gyűjtött. A népmesék gyűjteményes kiadására 1905-ben került sor. Sokat fordított, publikált több szláv mesegyűjteményt és tanulmányt a szláv mitológiáról. Magyarul antológiákban jelentek meg művei.

Az osztrák szecesszió nemzetközi hírű mestere. A Bécsi Operaház és a New York-i Metropolitan számára készített díszleteket. Gyermekkönyvet is illusztrált. Sokat dolgozott együtt sógorával, Joseph Urbannal. Képzőművészeti munkáik mellett gyermekszínházi előadást és más nyilvános eseményeket szerveztek. Együtt rajzolták meg az Andersen kalendáriumot 1911-ben. Rajzai a Szini Gyula szerkesztette Csodaalbumba is bekerültek.

11 esztendős korában zongorázott először közönség előtt. Pozsonyban volt diák, itt ismerkedett meg a bécsi klasszikusokkal, Liszt Ferenc játékával. 1934-től Pesten dolgozott karnagyként, később igazgatta a Zeneakadémiát, majd az újonnan épült Operaházat.  Első operáját 1840-ben írta és megzenésítette a Himnuszt.

A Hunyadi Lászlót 4 évvel később mutatták be, pályája csúcspontjának a Bánk bán című operáját tekintik. Műveiből Acsai Roland készített meseátiratokat. Életéről Zsigray Julianna írt regényt A ​Sugár úti palota címmel.

Sakknagymester is volt, a Pesti Sakk-kör első elnökének választották. Születésnapja a Magyar Opera Napja.

A radioaktivitás kutatója, kétszeres Nobel-díjas tudós. 1891-től Párizsban élt és dolgozott férjével, Pierre Curie-vel. Munkájuk korszakalkotó volt, és a rádium felfedezése új kísérletekre késztette a kutatókat.

Életéről számtalan gyerekkönyv született. Isabel Sánchez Vegara a gyermekkorát mutatja be. Magyarul Luca Novelli: Marie ​Curie és az atomok rejtélye című műve jelent meg az Isteni szikrák-sorozatban.