November 8.

„Van hozzá közöd,
mit csinálok?
és hogy mit gondolok?
Van hozzá közöm,
mit csinálsz?
És hogy mit gondolsz?
Van közünk egymáshoz?
Hozzám, hozzád, mindenkihez,
aki véletlenül épp itt él,
épp most,
és akitől függ,
hogy mi lesz a világból?
Van közünk egymáshoz,
talán, igen.”

(Ingrid Sjöstrand: Van hozzá közöd?)

Prózaíró és publicistaként egyik kezdeményezője volt az atomenergia és a nukleáris fegyverkezés elleni mozgalomnak. Sikereit főleg gyermekkönyveinek köszönheti. Első műve 1966-ban jelent meg. Kalle-sorozatának főhősét a húgáról mintázta.

Magyarra először Tótfalusi István fordította le a verseit, melyek az ikonikus Ami a szívedet nyomja kötetben jelentek meg. Prücsök című gyerekregénye sikert aratott itthon és külföldön, film is készült belőle.

„Hihetetlen élmény, amikor … eredetiben a legegyszerűbb, legvilágosabb művek … egyszerre magyarul is olyan egyszerűen és világosan szólalnak meg, mintha nem is fordítások lennének. Ennél mélyebb szellemi kalandot nem ismerek.”

(Spiró György Galgóczy Árpád fordításairól)

Egyik legnevesebb műfordítóink egyike, munkáiért számos hazai és külföldi kitüntetést kapott. Az orosz irodalmat a GULAG kényszermunkatáborában ismerte meg, ahová a szovjet hadbíróság ítélete folytán került, s csak 1960-ban jöhetett haza. A lágert tréfásan más nyelvi környezetben való elmerülésnek nevezte.

Gyerekek számára Fazil Iszkander abház író Csik ​egy napja című regényét fordította le. Versei közül az Emese ​és a rókák című verses meséje jelent meg.

810 könyvével a legtöbb művet jegyző író a világon. Számos nyelven adták ki írásait és rengeteg műfajt kipróbált.

Az iskolát szenvedésként élte meg; nehezen viselte az órák többségét, csupán az irodalmat, a történelmet és a földrajzot kedvelte. Rossz magaviselete miatt az iskola nem javasolta, hogy továbbtanuljon, de gimnáziumi évei alatt megtanulta az eszperantó nyelvet. Ez indította el karrierjét Lengyelországban, míg végül a lengyel politikai hatóság vizsgálódásai miatt jött haza kalandos módon. 1974-ben adták ki első könyvét.

Hírnevét A fantasztikus nagynéni című, 1980-ban megjelenő ifjúsági regénye alapozta meg. Gyerekeknek több műfajban publikált: műfordításokat készített, írt képregényt, krimit, gyerek-, ifjúsági-, történelmi-, állat-, kalandos- és fantasztikus regényeket, ismeretterjesztő műveket. Helyszínei Hajdószoboszlótól a Kozmoszig terjednek. Anton de Saint Etienne álnéven jelentette meg A kis herceg visszatérését és Steve Nording néven Micimackó-sorozatát.

Ifjúsági művei:

Afrikai mese

Búvár ​Kund : történelmi regény

A fantasztikus nagynéni-sorozat

Gyémántvadászok : gyerekkrimi

Kalandok ​Elektroniában

Lars, Don és Ariel kalandjai : fantasztikus regénysorozat

Lidércfény Nyomozóiroda-könyvek

Magyar kalandok : a Világóceán Kiadó sorozata

Nagyfülű ​Artúr kalandjai : csacsiregény

Sárkánysimogatók : ifjúsági regény

Széllel ​száguldók : meseregény 

„Ha bezárkózol, és mérget hintesz magad köré, egy lidérces virtuális valóságba kerülsz. Rosszul érzed magad, de akármit csinálsz, nem jobban leszel tőle, hanem egyre rosszabbul.”

(Zannoner: Célvonal)

Az egyik legsikeresebb firenzei szerző. 1998-ban jelent meg az első novellája. Több korosztálynak publikál. Írói műhelyt vezet, így alakult meg a Massa Marittima-írócsoport.

Magyarul gyerek- és ifjúsági regényeit adták ki, kisebbeknek A csajok bandája című sorozatát. A Célvonal a Tabu Könyvek tagja, az újrakezdés nehézségeit írja le, és nagy sikert aratott Az ​utolsó világítótorony című, serdülőknek szóló műve is.

„Egyszer azt álmodtam, hogy az ágakon bukfencezünk, a nagypapa meg én, és a cseresznyefa úgy tesz, mintha rázkódna a nevetéstől.”

(Angela Nanetti: Nagyapó ​a cseresznyefán)

1984-től publikál, írásaiban fontos szerepet játszanak a társas kapcsolatok. Műveit Székely Éva fordította magyarra. Legsikeresebb könyve, a Nagyapó ​a cseresznyefán, melyet 23 nyelven jelentettek meg. A regényben Tonino mesél a nagyszüleiről, arról, hogy mi mindent tudott meg tőlük, amit az iskolában nem tanítanak. 2003-ban Andersen-díjat kapott.

Gyerekkönyvei magyarul:

Nagyapó ​a cseresznyefán

Valeria! ​Szerelmem!

Veronica, ​avagy a macskák kiszámíthatatlanok. Adalberto feljegyzései

A Napsugár című gyermeklap és az Előre munkatársa volt. Gyerekeknek mesét, verset írt, első gyermekvers kötete 1955-ben jelent meg. Román szerzők gyerekkönyveit fordította magyarra.

Gyerekvers kötetei:

100 x szép

Aranykapu

Babaujjak tánca

Berta és a három fia

Csibe Kati

Eszterlánc

Labdajáték

Reggeltől estig 

Meséi:

Kati-mesék gyermekeknek

Kerek egy esztendő