November 10.

A világirodalom klasszikusa, a weimari klasszicizmus alkotója, Goethe barátja. Színdarabokat, balladákat, verseket írt; 13 évesen készítette első színjátékait. Magyarországon 1793-ban jelent meg első könyve. A Diákkönyvtárban publikálták drámáit és verseit. Válogatott versei A világirodalom gyöngyszemei sorozatban jelent meg. Beethoven a költeményéből komponálta az Örömódát, mely a humanizmus világhimnusza lett.

Egyik legnépszerűbb műve a Tell Vilmos, melyből számtalan adaptáció készült.

Karrierje elején az Új Ember ifjúsági lapjába, a Teofilba írt filmajánlókat és képregényeket készített. A Magyar Képregény Akadémia csoport tagja. Könyvillusztrációi mellett saját regényeket is ír. 2011-ben jelent meg első gyerekregénye Dobozváros címmel.

Meseregényei:

Dobozváros

Emma és Tesla : a ​majdnem halálos halálsugár

A ​mosómedve, aki ki akarta mosni a világot

Óraverzum

Családjának élete az újságírás és az irodalom jegyében telt. Második felesége Tutsek Anna, lánya Tábori Piroska író. Munkássága rendkívül széleskörű. Az ifjúságnak regényes elbeszélést, lányregényt, történelmi regényt, színjátékot, mesét írt. A ​rézbőrűek világából című kötete az indiánregények átirata.

Fantasztikus műveket is publikált: Az élet folytatásokban 1890-ben, szatirikus utópiája, a Katona-regény a jövő századból 1894-ben, A csodás Atlantisz 1908-ban jelent meg; a Mesevilág ​a tenger mélyén halála után, 1928-ban. Az utolsó napsugár című fantasztikus elbeszélése A ​fekete sugár című antológiában olvasható.

Gyerekkönyvei:

Álomvilág – Meseország : mesék

Cukros ​királyfi : mesék

Dezsőke pályát cserél : jelenetek

Az ​egérke mesél 

Ifjúsági regényei:

Bergengóczia : regényes elbeszélés az ifjuság számára

A jégtündér : elbeszélések gyerekeknek

Sztropka Janó : gyerekregény

Görbe ​hegyek országában : regény a magyar ifjuság számára

Hóvár : fiatal lányok számára

A ​legsötétebb világrészből : útirajzok a magyar ifjuság számára

A néger királyok kincse : regény a magyar ifjúság számára 

Történelmi regényei:

Gábor Áron : történeti elbeszélés

A ​hajdúkirály : történeti elbeszélések a magyar ifjúság számára

A királybíró : regény 3. Károly magyar király korából

Magyar Vitézek Párisban : történeti regény 14. Lajos korából

Mátyás ifjúsága : történelmi elbeszélés

Az utolsó mentsvár : történeti elbeszélés a magyar ifjúságnak

1984-ben adta ki első könyvét, 2002-től ifjúsági műveket is ír. Kritikusai szerint a 21. századi gót irodalom egyik első kanonikus szerzője, regényei és képregényei jellemzője a fantasy, a horror és az ironikus humor keveréke. Grimm: Jancsi és Juliska című művét meséli újra.

Több esszét írt az olvasásról és egyik szerzője a Létezés sebessége : levelek a fiatal olvasókhoz című antológiának.

Gyerekkönyvei magyarul:

Coraline

Északi ​mitológia

Farkasok a falban

Szerencsére a tej

1933-ban férjével Svájcba menekültek a náci hatalom elől, és 1948-ban svájci állampolgárságot szereztek. Gyerekkönyvei népszerűek voltak az NDK-ban és Amerikában is.

Magyarországon a Hajótöröttek ​szigete című robinzonád regénye jelent meg 1957-ben. Egy kivándorló hajó történetét meséli el, mely nagy viharba kerül. Az utasok közül hét gyermeknek sikerült a chilei partok előtt egy lakatlan szigetre menekülnie, az sziget-életüket írja le.

A bolgár irodalom klasszikusa. 1942-től publikált, gyerekeknek verset és mesét írt.

Magyarul A ​csodálatos köntös címmel jelentek meg meséi. Verseit a Volt ​játékom aranyalma című antológiában adták ki.

Az első női lapszerkesztő a Monarchiában. 1860. október 14-én indította el a Családi Kör című szépirodalmi és divatlapját nagy sikerrel. Munkásságát Pákh Albert, a Vasárnapi Újság alapítója támogatta. Kiadta a Magyar Hölgyek Könyvtára sorozatot. Férjével létrehozták az Országos Leány-árvaház és Nőképző-egyletet.

Alakja szerepel Wéber Anikó: Luca és Máté régi körhintája című mesekönyvében.

Illusztrátorként és tervezőgrafikusként is dolgozik. Művészi munkáiban gyermekei is inspirálják. 

Festészeti és fametszet-technikákat, valamint alkalmazott grafikát tanult. Művészetét pontos realizmus jellemezte. Műveit a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi.

Gyerekeknek mesekönyveket illusztrált.

„Bárki, bárhol kinyithatja a természet mesevilágának kapuit, nem is sejtett színes csodákat láthat.”

(Öveges József: Színes ​fizikai kísérletek a „semmiből”)

Szerzetesi családjául a piarista tanító rendet választotta, 1912-ben, tizenhét éves korában vették fel. A tanári oklevél megszerzése után középiskolai majd egyetemi- illetve főiskolai tanárként tanított. Első, 1924-ben megjelenő zsebkönyvét így hirdette: „Adja el esernyőjét és vegye meg Öveges József: Időjóslás és időhatározás című könyvét”.

1948-ban Kossuth díjat kapott „fizikai kísérleti eszközök olcsó előállításáért”. Részt vett az Élet és Tudomány című hetilap munkájában, a Magyar Televízió 100 kérdés – 100 felelet című műsorát szerkesztette. A Legkedvesebb kísérleteim című műsorban egyszerűen elvégezhető kísérleteket mutatott be és magával ragadó lelkesedéssel el is magyarázta azokat. A Magyar Rádióban 256 előadást tartott. Könyveire volt a legbüszkébb, írott művei közül leghíresebbek a kísérleteit tartalmazó kötetek. Róla nevezték el a Nap körül keringő 67 308-as sorszámú kisbolygót.

A Nagy ​Öveges Könyvet 1989-ben adta ki a Móra Kiadó.