Ende, Michael (Garmisch, 1929. november 12-1995) német író

Dragt, Tonke (Batávia, 1930. november 12-2024) holland író

Berkes Péter (Sopron, 1931. november 12–2022) író

Juhász Kristóf (Budapest, 1982. november 12) mesemondó, író

Jancsik Pál (Brassó, 1936. november 12-2018) erdélyi költő

Nagy Bandó András (Deszk, 1947. november 12) humorista, író

Montardre, Hélène (Montreuil, 1954. november 12) francia író

Nógrády László (Baglyasalja, 1871. november 12-1939) író

Shusterman, Neal (New York, 1962. november 12) amerikai író

Szancer, Jan Marcin (Krakkó, 1902. november 12-1973) lengyel illusztrátor

Neill, John R. (Philadelphia Pa, 1877. november 12-1943) amerikai illusztrátor

Szilágyi Ferenc (Gyoma, 1928. november 12-2010) nyelvész

Ende, Michael (Garmisch, 1929. november 12-1995) német író

„… már tudta: a világ az öröm ezer meg ezer formáját kínálja, de ezek alapjában véve mind egyet jelentenek, a szeretni tudás örömét. A kettő egy és ugyanaz.”

(Michael Ende: A ​végtelen történet)

A gyermekirodalom világhírű klasszikusa, regényei a fiatal és az idős olvasók szívét is rabul ejtik. Már kisgyermekként hatással voltak rá apja (Edgar Ende festő) szürrealista képei, képzeletbeli világa ugyanolyan valóságos volt számára, mint a mindennapi élet. 1943-tól írt verset és rövidprózát.

Gombos Jim és Lukács, a masiniszta című meseregényét tizenkét kiadó utasította el, mígnem 1960-ban a Thienemann Kiadó jóvoltából megjelenhetett, és egy csapásra ismertté tette a szerzőt. A német kritika azonban a társadalmi-politikai mondanivalóval rendelkező műveket tekintették színvonalasnak, a fantasyt a társadalmi valóságtól való elszakadásnak, puszta eszképizmusnak minősítették. Ende hamarosan belefáradt abba, hogy igazolnia kelljen magát és munkáját, s felháborította a fantasztikus irodalom elutasítása. Olaszországba költözött feleségével, itt inspirálta őt a művészi szabadság és tolerancia légköre. Az 1973-ban megjelenő Momo nagy részét Olaszországban írta, és a mű megírására hatással volt az olasz kultúra és életmód. Filmadaptációját 1985-ben mutatták be.

Magyarra először A végtelen történet című regényét fordította le Hárs Ernő 1985-ben, majd sorban adták ki könyveit nagy sikerrel.

Gyerekkönyvei magyar nyelven:

Álomfaló Csodamanó

Gombos Jim és Lukács, a masiniszta. Gombos Jim és a Rettegett 13

A kis firkások : versek

Momo avagy Furcsa történet az időtolvajokról s a gyermekről, aki visszahozta az embereknek az ellopott időt

Rosszcsont Rodrigó és Filkó, a fegyverhordozója

A sátánármányosparázsvarázspokolikőrpuncspancslódítóbódítóka

A varázslóiskola és egyéb történetek. Varázslóiskola Vágyországban

A végtelen történet

Világgá mentem, majd jövök

Dragt, Tonke (Batávia, 1930. november 12-2024) holland író, illusztrátor, tanár

 

A holland gyermekirodalom világhírű klasszikusa, munkáit számos nyelvre lefordították. Indonéziában nőtt fel. Írni a világháború alatt, 13 évesen, a japán internálótáborban kezdett. A háború után tanított, s gyakran mesélt a tanítványainak, mindez inspirálta regényei történetét. Művei megjelentek a Kris Kras című folyóiratban, 1961-től adták ki könyveit.

Írásaiban gyakran váltogatja, vagy keveredik a reális, történelmi, illetve a fantasztikus és mesés környezetet. A Levél a királynak című regényből filmsorozatot készítettek. 

Magyarul megjelent művei:

A Hetedik Út titka

Levél a királynak

A Nagy Vadon titkai

Berkes Péter (Sopron, 1931. november 12–2022) író

„A maga módján minden osztály kivételes, kisfiam. Csak az egyik pedagógus észreveszi ezt, és így bánik vele, a másik meg nem.” 

(Berkes Péter: Bezzeg ​a Töhötöm!)

Az 1970-1980-as évek népszerű ifjúsági szerzője. Ismeretterjesztő kiadványokat, regényeket írt és számos katonatémájú könyve jelent meg. Történeteiből több film készült.

1968-től publikálta gyerekkönyveit a Móra Kiadó, első műve a Bölcs bagoly sorozatban a Hangország volt. Csukás Istvánnal közösen alkották a kétrészes Űrhajó az Orrbolygóról című szagoskönyvet kapargatni való matricákkal. 

Gyerekregényei:

Bezzeg a Töhötöm

A ​fűre lépni veszélyes!

Az öreg bánya titka (A ​Bánya Réme címmel is)

S.O.S. Szobafogság

Teknős ​Béla nem lesz béka : meseregény

Tolvaj ​Janó

Utánam, srácok!

Ismeretterjesztő gyerekkönyvei:

Égi ​utazók

Hangország

Kalapács ​koppan

Katonamesterség

Az ​ország háza

Tűz! ​Tűz!

Várható ​időjárás

Juhász Kristóf (Budapest, 1982. november 12) mesemondó, író, grafikus

„Sokféle balatoni angyal létezik még, de ma már csak egyről mesélek: ő a Szárnytollal Homokba Rajzoló Angyal. Azzal foglalkozik, hogy amikor valaki strandolás közben viccesen néz ki, már azelőtt lerajzolja az illetőt, hogy mások kikacagnák. És akit a homokba rajzol, az meglátja a rajzban a képmását, és úgy elkezd hahotázni, hogy majd kipukkad! És olyan jóízűen kacag, hogy az sem zavarja, ha mások is nevetnek rajta. És akinek elég esze van, az örökre elteszi magának emlékbe a homokba írt rajzot, hogy ne sodorja el a víz, ne pergesse tova homokszemeit az idő, hanem addig lehessen rajta nevetni, míg világ a világ. Hát ilyen jó munkát végez a Szárnytollával Homokba Rajzoló Angyal.

Holnap legyetek ti a vendégei! 

(Juhász Kristóf: Mese a balatoni angyalokról)

Grafikusként a Dörmögő Dömötörben, íróként a Kincskeresőben mutatkozott be az 1980-1990-es évek fordulóján.

Báb- és utcaszínházat csinál, műsorokat állít össze gyerekeknek és felnőtteknek. Járja az országot, gyűjti a meséket, legendákat, történeteket. Mesemondó Juhásznak nevezi magát. Verset, prózát, dalszöveget ír, műveit szóban és/vagy megzenésítve adja elő. Stílusa miatt sokan a magyar Viktor Pelevinnek tartják, aki minden előítélettől mentes, groteszk vagy szatirikus hangon ír és gyakran keveri a nyelvi rétegeket.

Országjáró mesék című könyve 2025-ben jelent meg.

Jancsik Pál (Brassó, 1936. november 12-2018) erdélyi költő, szerkesztő

A bukaresti Ifjúsági Könyvkiadó és a Dacia Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott. A Tanulók Könyvtára-sorozat megjelentetésével a magyar és a világirodalom klasszikus műveit irodalomtörténeti apparátussal juttatta el a tanulói fjúsághoz és a szélesebb olvasóközönséghez. 

Gyerekvers kötetei:

Fecskeszárnyon száll a nyár

Kedvünk ragyog, mint az ég

Kicsi Jóska

Mit tanácsolsz, cinege?

Pillangók tánca

Piripócsról Nárittyenbe

Tavaszi tánc

A tó, a szarka meg a gyűrű : verses történetek gyermekeknek

Verőfényben

Nagy Bandó András (Deszk, 1947. november 12) humorista, író

„Én is elvonulok a könyveimmel. Egyedül olvasok, de nem magányosan. Velem van az író, akit barátomnak tekintek, és velem vannak a teremtett hősei.”

(Nagy Bandó András: A ​kis herceg visszatért)

Sikeres humoristaként ismerte meg az ország. Előadásai mellett publikál gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Általános iskolásként próbálta ki a versírást, Százszorszép című kötetébe ezekből is válogatott. Az alkotásban unokája születése inspirálta. Első gyerekkönyve Családi szókincstár címmel 2000-ben jelent meg és több művét megzenésítették. A kis herceg visszatért címmel írt adaptációt Saint-Exupéry művéből.

Létrehozta saját könyvkiadóját Szamárfül néven.

Gyerekkönyvei:

Ami ​a bögyünkben van : madarak verses önvallomásai

Bandó ​mondókák

Családi ​szókincstár : verses gyermeklexikon

Dinoszauruszok : verses mese

Egyik ​kutya, másik is : 170 kutya verses önvallomása

Fából ​vasparipát : versek

Gyöngykaláris : versek gyerekeknek és szüleiknek a szerző rajzaival

A ​hangyabanda nagy kalandja

Hetvenhét ​macskajaj : 77 macska verses önvallomása

Kicsi ​versek kicsinyeknek

Kicsinyek ​könyve : Nagy Bandó András legnépszerűbb versei gyerekeknek

A ​kis herceg visszatért

A ​kiskalácsai királyság

Madarak ​tolláról : versek gyerekeknek és szüleiknek a szerző rajzaival

Micsoda ​cirkusz! : versek

Nagyapám, ​nagyanyám és a vakond

Ringató : altatók

Szappanbuborék : versek gyerekeknek és szüleiknek iskolások rajzaival

Százszorszép : aranyos versek gyerekeknek és szüleiknek a szerző színezhető rajzaival

Szivárványhíd : versek gyerekeknek és szüleiknek

A ​táltossá lett kiscsikó : lovas mesék

A ​Varázspadlás lakói

Verselő ​betűk és számok

A ​világjáró kiscsikó : Nagy Bandó András meséje

Montardre, Helene(Hélèn) (Montreuil, 1954. november 12) francia író, tanár, idegenvezető, szerkesztő

A gyermekirodalomból írta disszertációját A női karakterek képe a kortárs francia gyermekirodalomban 1975 és 1995 között címmel a Párizsi Egyetemen. Gyerekeknek és fiataloknak szóló könyveket jelentetett meg: képeskönyveket, novellákat és regényeket. Utazásai több könyvét inspirálták. Kedvenc témái az állatok, a történelem és a mitológia.

A magyarul megjelenő A lónak nincs árnyéka című regénye a Pöttyös könyvek sorozat utolsónak kiadott darabja.

Nógrády László (Nógrádi) (Baglyasalja, 1871. november 12-1939) író, tanár, szerkesztő

A 20. század elejének tanáregyénisége, aki tapasztalatai alapján gyermekirodalommal is foglalkozott. 1909-től tanított magyart és latint. Szerkesztette a Család és gyermek című lapot és a Gyermektanulmányi Könyvtár című sorozatot. Szépirodalmi írásai mellett gyermeklélektani, irodalmi és történelmi tanulmányokat jelentetett meg, több műve szól a meséről. Gyerekeknek szóló ismeretterjesztő könyvét Séták a nagy természetben címmel adta ki. 

Meséi és ifjúsági regényei:

Egy ágról szakadt diák élete

Háború a Balatonon : cserkészregény

Homokba írt mesék

Hős Sebestyén

Jómadarak : egy diák emlékiratai : ifjúsági regény

Két szomszéd,

Légy ​résen! : kalandos cserkészregény

A mesemondó apóka

Panna kisasszony

Shusterman, Neal (New York, 1962. november 12) amerikai író

Az amerikai ifjúsági irodalom kedvelt szerzője, főként középiskolásoknak és fiatal felnőtteknek ír nehéz témákról. A Tilos az Á-könyveknél megjelenő Everlost című regényét Bartók Imre fordította. Az Akcelerátus-trilógia társszerzője.

Szancer, Jan Marcin (Krakkó, 1902. november 12-1973) lengyel illusztrátor, tanár, díszlettervező

A lengyel gyermekkönyv-illusztráció nemzetközi hírű klasszikusa, mintegy 300 könyvet illusztrált. A lengyel televízió első művészeti igazgatója volt. Kísérletezett a perspektívával, például madártávlatból vagy béka-perspektívából ábrázolt, leleményes kompozíciókat hozott létre. Alakjait általában mozgásban örökítette meg. Rajzai ihlették a sopoti Görbe Ház létrehozását.

Önálló meséket is írt. Magyarországon az Egy hiú kis gida kalandjai című képeskönyve jelent meg.

Neill, John R. (Philadelphia Pa, 1877. november 12-1943) amerikai illusztrátor

Az amerikai gyermekkönyv-művészet egyik megalapozója, főként Baum Óz-könyveinek illusztrátoraként ismerjük. A sorozatban magyarul is megjelenő Kalandok a birodalomban című mű rajzolója.

Szilágyi Ferenc (Gyoma, 1928. november 12-2010) nyelvész, író, irodalomtörténész

Nyelvművelő és tudománynépszerűsítő műveket jelentetett meg gyerekeknek és felnőtteknek. 1955-től a Magyar Diafilmgyártó Vállalat szerkesztőjeként dolgozott, az 1970-es évek elején a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos munkatársa, 1993-tól a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézete igazgatója volt. A magyar felvilágosodás irodalmával, a magyar irodalmi nyelv és szókincs kialakulásával foglalkozott. 

Irodalomtörténeti könyvei gyerekeknek:

Deákok tüköre : magyar diákvilág a felvilágosodás korában

Főnixmadár : Zrínyi, a költő és hadvezér élete. (Nagy emberek élete)

Így élt Kőrösi Csoma Sándor

„Mintha pásztortűz ég…” : Arany János élete (Nagy emberek élete)

Nyelvművelő könyvei gyerekeknek:

Fejtsünk szót!

A magyar mondat regénye : szórakoztató mondattan történeti és nyelvhasonlító alapon

A magyar szó költészete

A magyar szó regénye

Január

Február

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus

Szeptember

Október

November

December

Keressük a

születésnapját