November 14.

„Itt szarvas járt. Kis unokám,
menjünk utána friss nyomán.

Figyeld csak, milyen tiszta nyom:
puha földön járt, nem havon.

Itt mint szétnyílt kagyló, olyan.
Itt repedt szív formája van.

A lépte mindenütt nyugodt,
nem űzte senki, nem futott.

Nézd, itt megállt, mohot kapart,
itt meg kőris-kéregbe mart.

Szép halkan rakd a lábadat,
ne roppants száraz ágakat.

Most fényességbe tér utunk,
zúzmarás tisztáshoz jutunk.

Odanézz: ott áll a csodás –
s körül ragyogás, ragyogás…”

(Áprily Lajos: Erdei út)

A magyar irodalom klasszikusa, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Fia Jékely Zoltán költő. Első kötete 1921-ben jelent meg. 1929-től Budapesten élt családjával; először a Lónyay utcai Református Gimnáziumban kapott tanári állást. 1934-től a Baár-Madas Református Leánynevelő Intézet igazgatójaként dolgozott. Egyik tanítványa Nemes Nagy Ágnes volt, aki tanára biztatására kezdett komolyabban verselni.

Verseire jellemző a lelki és formai egyensúlyt teremtő zeneiség, több művét megzenésítették. Műfordítóként a világirodalom számos remekművét tolmácsolta. Gyerekeknek szóló témái elsősorban az erdő, az állatok és a növények világa, az évszakok. Közvetlen hangnemben fordul unokáihoz, velük együtt hozza közel a természet csodáit. Legszebb versei A magyar irodalom gyöngyszemei sorozatban jelent meg a Móra Kiadónál. Az Álom a vár alatt című kötete a parajdi gyermekélményeiből táplálkozó költői elbeszéléseit tartalmazza.

Gyerekkönyvei:

Álom a vár alatt : két verses elbeszélés : Rapsonné várának regéje. Pele-ütő Dénkó

Fecskék, őzek, farkasok, történetek

Fegyvertelen vadász : versek

A hűségesek : verses képeskönyv

Igazmesék állatokról : természetnovellák gyerekeknek és felnőtteknek

A rakoncátlan kisgida : Áprily Lajos és Jékely Zoltán mesegyűjtései

„Gondold csak el, ha össze tudnád gyűjteni az első tavaszi májvirág, a ropogósra sült, meleg búzakenyér és a frissen fürdetett Monika nyakának illatát meg a karácsonyi fenyőillatot, és az egészet összekevernéd a tűz pattogásával csendes őszi estén, amikor eső veri az ablakot, Anyu könnyű simogatásával az arcodon, amikor bánatos vagy, Beethoven Menüettjével és Schubert Ave Mariájával, a tenger énekével, a csillagok fényével, a folyók halk mormolásával, Apu gyengéd csipkelődéseivel, amikor esténként együtt ülünk; szóval, ha vennél egy csipetnyit mindabból, ami a világon gyönyörű, szép és boldogító, nem gondolod, hogy olyan keveréket lehetne összeállítani, amelyet a kórházakban bódítószerként használhatnának?”

(Astrid Lindgren: Britta ​kiönti szívét)

Az egyik legnépszerűbb Andersen-díjas ifjúsági író. Életéről Isabel Sánchez Vegara készített gyerekkönyvet, Pernille Fischer Christensen játékfilmet. Leghíresebb regénysorozatát, a Harisnyás Pippi történeteket 1941-ben, beteg lánya ápolása közben találta ki. Első könyve 1944-ben jelent meg Britta kiönti szívét címmel, magyarul is ezt adták ki először 1962-ben. Műveit 95 különböző nyelvre fordították le, számos írását megfilmesítették.

Halálát követően a svéd kormány megalapította az Astrid Lindgren Emlékdíjat. Róla nevezték el a Lindgren 3204-es aszteroidát.

Gyerekkönyvei magyarul:

Britta kiönti szívét

Harisnyás Pippi-sorozat

Háztetey Károly-sorozat

Juharfalvi Emil-sorozat

Az ifjú mesterdetektív. Veszélyben a nagymufti kincse. Kalle és Rasmus-sorozat

Karácsony Lármafalván

Mio, édes fiam

Oroszlánszívű testvérek

Öcsi és a repülő bácsika

Pirosházi történetek

A rabló lánya (Ronja, ​a rabló lánya címen is)

„Ha úgy szólok hozzád, mint a füvek, megérted-e?
Ha madarak nyelvén beszélek, rám ismersz-e majd?
Viharok dörgéseivel mire megyek veled?
S vízesések bánatával zokogjak-e, mondd?”

(Gazdag Erzsi: Emberi beszéd)

Óvodásoknak írt derűs gyermekversei, verses meséi népszerűek voltak. A színjátékai bevételéből iskolai könyvtárat alapítottak az 1930-as évek végén. Kodály Zoltán több művét megzenésítette.

Sárváron, nagyanyjánál töltötte gyermekkorát; az ő nevét vette fel. Első versét 13 éves korában írta. Pável Ágoston nyelvész biztatta, hogy költői pályára lépjen, 1938-ban a segítségével jelent meg az Üvegcsengő című kötete. A Nyugatban Weöres Sándor írt kritikát róla: „Csakugyan üvegcsengő ez a könyv, és szerzője csakugyan gazdag. Meglepő és talán példátlan, hogy egy költőnő mindjárt az első verskötetében ennyire hajlékony ütemekkel, ekkora stiláris és tartalmi változatossággal jelentkezzék.”

1961-től a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár munkatársaként dolgozott. Életéről Merklin Tímea írt könyvet Szép ​szavak kincstárnoka címmel.

Gyerekkönyvei:

Barátaink

Biztató

Egérlakta kis tarisznya

Fecskenóta

A ​gém bocskora

Házasodik ​a vakond

Hívogató

Honnan ​jöttél, Télapó?

Itt a nyár

Itt a tavasz

Itt a tél

Itt az ősz

Jóbarátaink

Megjött Télapó

A ​megtalált Tündérország

Mesebolt

Meseforrás

Mézcsurgató

Palika flótája

Ringató

Száll a sárkány

Üvegcsengő

Vidám ​vásár

„… az Alfabéta Mágustanodában tilos írni az alsósoknak, mert a rosszul leírt szavak életre kelnek, és megkergetnek.”

(Varga Bea: Segítség, ​támadnak a betűk!)

Saját nevén és On Sai álnéven ír több korosztálynak. Fantasy és sci-fi történeteket publikál. 2004-ben csatlakozott a Delta Műhely írókörhöz, majd az Avana tudományos-fantasztikus egyesülethez. 2011-től a Könyvmolyképző Kiadó szerkesztője és íróiskolájának alapítója volt. 2023-ban megalapította a Tehetség Íróstúdiót és művészetterapeutaként is dolgozik. Szórakoztató gyakorlati kézikönyvet írt a szórakoztató irodalomról A ​siker tintája címmel.

Meseparódiái közül a Sose ​szólj be varázslónak! jelent meg hangoskönyvként. Nyelvtant népszerűsítő, humorban gazdag gyerekkönyve a Segítség, ​támadnak a betűk, melynek folytatása az Alfabéta ​Mágustanoda 2.

Nagy-Britannia uralkodója, 2. Erzsébet fia. A koronázása alkalmából több mesekönyv is megjelent. Gyermekkoráról Maria Sanchez Vegara írt könyvet a Kicsikből nagyok című sorozatban.

Még walesi herceg rangban volt, amikor megjelent Lochnagar öregje című mesekönyve 1980-ban. Eredetileg gyerekként találta ki a vicces történetet, hogy öccseit szórakoztassa. Főszereplője egy idős barlanglakó, akivel fantasztikus kalandok esnek meg. Beleesik a Lochnagar-tóba és találkozik Lagopus Scoticusszal, a vízi buborékfújó istenséggel; később megismeri a gormok birodalmát. A műből animációs film készült, melyben a herceg vállalta a narrátor szerepet.

1946-tól szerkesztett és írt gyermekmagazinokba, a Zmaj (Sárkány) című gyereklap alapítója. Már gyerekkorában a csónakázás szerelmese volt, legboldogabb napjait a Dunánál és Szávánál töltötte. A folyókról szőtt álmaiból számos történetet és verset írt. Magyarul a Tanya ​a kisréten és a Hóvihar kél a Marosról című regényei jelentek meg, melyek a 2. világháborúban játszódnak.

Humoros műveket, képregényeket ír. Magyarországon a Haragumiról szóló groteszk meséi jelentek meg a Citromisszai mesék sorozatban.

„Azt hiszem tartoztam a virágoknak azzal, hogy festővé váljak.”

(Claude Monet)

Az impresszionista festészet nagysága, az 1872-es Impresszió, a felkelő nap című festménye a stílus névadója lett. Giverny-t először egy vonat ablakából látta meg, és azonnal beleszeretett. 1890-re összegyűjtött elég pénzt ahhoz, hogy megvegye kiszemelt házát, s nagy gonddal tervezte meg a kertjét, mely ma is látogatható.

Életéről, munkásságáról számtalan gyermekkönyv született. Magyarul Jude Welton műve jelent meg a Szemtanú sorozatban.

Az amerikai zene egyik legjelentősebb egyénisége. Az Oscar-díjat filmzenéiért kapta.

Édesanyja énekelt és zongorázott, s fontosnak tartotta gyermekei zenei nevelését. Copland tizenegy évesen már operaszövegkönyvet készített. Az 1920-as években egyre sikeresebb lettek szimfonikus-, színházi- és balettzenéi.

Egyik legsikeresebb műve a Billy, a kölyök című balett, mely a Vadnyugaton játszódik, zenei anyagába cowboydalokat és amerikai népdalokat épített. A legtöbbet játszott kompozíciója a Tavasz az Appalache hegységben, születéséről és a balettelőadásról Jan Greenberg és Sandra Jordan írt könyvet Ballet for Martha címmel.