November 15.

„A természet százféle nyelven beszél. Ahány állatja, kivált madara van, de még a rovarai is, mind beleilleszkedik a természet roppant zenekarába. … Mintha napsugarak citeráznának a levegő húrjain s a felhők csillanó üstökén. … Mintha a harmatcsepp ezüstös pendüléssel gyöngyöznék le a megrezzent gallyakról és csudás pizzicatót keverne a természet dalába. … Hallok altató dallamokat, amelyek lágyan ringatják a lelkemet. Valaki hárfázik és ezzel kíséri a fülemüle melodrámái csattogását. A felhős eget villámok szaggatják meg, s eközben felharsan a vihar vadászkürtje. Az őserő kebléből feltör a nagy ujjongás, a legyőzhetetlenség hirdetése.”

(Bársony István: Délibáb)

A magyar természetpróza első mestere. Apja a helyi Károlyi-birtok gazdatisztjeként dolgozott, természetközeli boldog gyermekkora nagy hatással volt írói világára. Tizenhárom évesen egyre gyakrabban járta önállóan a szatmári erdőket, mezőket és nádasokat, jól ismerte az Ecsedi-lápvidék világát. Vérbeli vadász volt, de boldogabb, ha vadásztarisznyájába egy-egy jó történetet begyűjthetett. Leírásai mellett remek állatportrékat készített. Az első magyar állatregény szerzője, A rab király szabadon címmel 1901-ben jelent meg. Főhőse az oroszlán, aki társaival a megszökik a cirkuszból.

Gyerekkönyvei:

Erdőn, ​mezőn : vadásztörténetek

Lármás ​vizek : állatportrék

A ​rab király szabadon : fantasztikus állatregény

Róka ​a körben : az erdő élete

1950-től publikált. 1952–től az Ifjúsági-, majd a Móra Ferenc Könyvkiadó igazgatója volt. Óvodásoknak és kisiskolásoknak írt és fordított mesét, verset, gyerekregényt. Legsikeresebb műve az Öreg néne őzikéje című verses mese, lefordították német, cseh, orosz és kínai nyelvre is.

Gyerekkönyvei:

Babaház : verses képeskönyv

Bizony Peti, Bezzeg Ferkó : verses képeskönyv

Egy vidám nap : verses képeskönyv

Eltörött a bögre : leporello

Évi az óvodában : keresgélőkönyv

Fényes telehold van : gyermekversek

Hercsula : versek, műfordítások

Hull a hó : verses képeskönyv

A kerek kő : verses mese

Kíváncsi Zsófi. Kíváncsi Zsófi farsangja : gyermekregény

Mackó, mókus, malacka : mese

Öreg néne őzikéje. Őzanyó : verses mesék

Rigó nóta : gyermekversek

Tányér, lábos, vasaló : mese

„A fiataloknak meg kell mondani, hogy az ember mindenre képes: a legjobbra és a legrosszabbra is…”

(Arthur Haulot)

A belga irodalom klasszikusa. Irodalmi rangú meséit 1942-ben, letartóztatásakor kezdte írni. A dachaui koncentrációs tábor felszabadulása után publikálta naplóját és verseit. Műveiben a humanista értékeket tartja szem előtt, érdemeiért a belga királytól bárói rangot kapott.

Gyerekeknek meséit és lírai bestiáriumát adták ki, melyben ábécé-rendben követik egymást az állatokról szóló humoros versek. Magyarul a Kalimpász a Holdon című mesekönyve jelent meg.

Az amerikai gyermekirodalom klasszikusa, sokat szerepel a rádióban kommentátorként. Képzett művész, könyveinek egy részét maga illusztrálta, de írt képregényt más grafikus számára is. Műveit a chicagói gyermekkora inspirálta; kedveli a különc hősöket, akik bizarr helyzetekbe kerülnek.

Magyarul A ​titokzatos gyíkzenekar története című gyerekregénye jelent meg Pék Zoltán fordításában.

Munkássága pedagógiai és szépirodalmi területen is a gyermekneveléshez kapcsolódik. A tanítás mellett ABC-s könyvet, tankönyvet, tanítói kézikönyvet szerkesztett. A bukaresti Pedagógiai Könyvkiadó munkatársa volt.

Gyerekeknek mesét, állat- és gyermektörténetet, gyermekregényt írt. Művei megjelentek az erdélyi lapokban, a Cimbora, a Jóbarát, a Napsugár és a Szivárvány hasábjain is. A rádió számára hangjátéksorozatot készített Erdei képeslapok címmel.

Gyerekkönyvei:

Ághegyen cinege : meseregény

Aranyágon búbos cinke : versek, mesék, mondókák

Csicseri Csincsi : verébregény

Csippenfütty : egy vízirigó regénye

Erdőn innen, hegyen túl : elbeszélések

Kincset ér : ifjúsági regény

Kis fiúk, nagy hegyek : gyermekregény

A kis szekér és más elbeszélések

Óka, Nóka, Anóka, három kópé manóka : meseregény

Tarkabarka ​bokréta : nyelvi játékok, fejtörők, tréfák kicsiknek és nagyoknak

Tiritarka madárka : nyelvi játékok, játékos fejtörők

„… szívbéli bánat ellen a tevékenység a legjobb orvosság.”

(Rhoden: A ​makrancos fruska)

A 19. századi gyermekirodalom német klasszikusa, dédmamáink lányregényeinek szerzője. Műveit a „Backfischroman” kategóriába – a német lányirodalom egyik alműfajába – sorolják, mely 12 és 16 év közötti serdülőlányoknak szóló „felnövés-történet”.

A Makrancos fruska-könyvek cselekménye egy bentlakásos iskolában kezdődik. Sorozata hatalmas kereskedelmi sikert ért el Németországban, 11 más nyelvre lefordították és Magyarországon is szívesen olvasták.

A magyar művészeti élet jeles alakja volt, az 1930-as évektől a Képzőművészeti Főiskola grafikai tanszékét vezette. Rézkarcaival tűnt ki elsősorban. Az 1920-as években megjelent Andersen: Összes ​mesék és történetek és A ​szélmalom és egyéb mesék című köteteinek illusztrátora.

Az amerikai modernizmus „anyjának” nevezik. Absztrakt kompozíciókkal kísérletezett, természeti formákat, virágokat, dombokat és sivatagi ihletésű tájképeket ábrázoló festményeivel szerzett nemzetközi elismerést. Új-mexikói otthona állandó inspirációt jelentett számára. „Olyan gyönyörű, érintetlen, magányos érzésű hely, olyan szép része annak, amit én Messzi-nek hívok” – nyilatkozta. Anyai nagyapja magyar gróf volt, aki 1848-ban vándorolt ki Amerikába.

Több gyermekkönyv megjelent életéről és munkásságáról, köztük María Isabel Sánchez Vegara képeskönyve a Kicsikből nagyok sorozatban.