Lagerlöf, Selma (Mårbacka (Marbaka) 1858. november 20-1940) svéd író
„Nincs nagyobb szerencse, mint bízni magunkban.”
(Selma Lagerlöf)
A svéd romantikus megújulás írója, irodalmi Nobel-díjas szerző. Műveire nagy hatással voltak a nagyanyjától hallott mesék és legendák világa, a démonok és tündérek lakta Svédország. Gyermekkorának hiteles, mégis szinte mesebeli, varázslatosan szép krónikája az Amikor én kislány voltam című visszaemlékezése, Karácsonyi történetek című könyve egészíti ki a svéd ünnepről szóló elbeszélésekkel.
Az 1900-as évek elején kapott megbízást egy iskolásoknak szóló földrajzkönyv megírására. Így született meg a Nils Holgersson csodálatos utazása című, világszerte ismert mesekönyve, melyből rajzfilmsorozat is készült. Lányregényeit Benedek Elek és Benedek Marcell fordította le.
Gyerekkönyvei:
Amikor én kislány voltam
Arne úr kincse. Helga : kisregények
Gorgo, a sasfióka
Karácsonyi történetek
Nils Holgersson csodálatos utazása (Csodálatos utazás címen is)
Selma Lagerlöf: Amikor én kislány voltam. Fordította: G. Beke Margit · Illusztrálta: Belatini Braun Olga
Fellinger Károly (Pozsony, 1963. november 20) felvidéki költő, helytörténész
„Sok-sok versike várja olvasóit,
rádöbben a hallgatóság: jó itt.
Négysoros és hosszabb versek
oldalakról ki-kitekintgetnek.
Járunk erdőn, mezőn, levegőben,
elvarázsol kellőképpen.
Kedvesen sziporkáznak a rímek,
a szép illusztrációkat is nézd meg!”
(Fellinger Károly: Dióbölcső, mákfejcsörgő)
A 21. századi magyar irodalom kiemelkedő költője, műveit számtalan nyelvre lefordították. Galántán járt középiskolába, ahol a gimnázium lapjának főszerkesztője volt. Első önálló könyve 1991-ben jelent meg. Gyerekeknek mesét és verset ír. Mátyusföld mondáit és regéit két kötetében is publikálta: az Égig érő vadkörtefákban és a Hajléktalan búzavirágban címmel.
Különleges sorozata a verses falujáró kötetek, mesés utazás a magyar és a határon túli magyar vidékekről:
Kárpátaljai gólyafészkek
Muravidéki, drávamenti gólyafészkek
Őrvidéki gólyafészkek – Burgenländische Storchennester
Vajdasági gólyafészkek – Bánát és Szerémség
Felvidéki kötetek:
Barangoló : Komáromi, Érsekújvári, Lévai és Nyitrai járások magyar falvai
Bóklászó : Királyhelmec, Nagymihály, Tőketerebes, Jászó, Kassa és a Rozsnyói járás magyarlakta falvai
Csámborgó : a szlovákiai járások magyarlakta falvai és városai
Csatangoló : a Dunaszerdahelyi, a Szenci, a Galántai és a Vágsellyei járás, valamint a mára már Pozsonyhoz tartozó, egykori magyar falvak
Lófráló : a Korponai, a Nagykürtösi, a Losonci, a Rimaszombati, a Nagyrőcei, a Zólyomi és a Rozsnyói járás magyarlakta falvai
Vándorló: Egri (Heves megye), a Rétsági (Nógrád megye), a Székesfehérvári, a Gárdonyi (Fejér megye), a Soproni (Győr-Moson-Sopron megye), a Váci (Pest megye), a Szigetvári, a Mohácsi, a Hegyháti és a Komlói (Baranya megye) járások összesen 189 település
Gyerekvers kötetei:
A cékla farkincája
Csigalépcső
Dióbölcső, mákfejcsörgő
Fűhárfa
Hullámvasút
Kilátok a fejemből
Mákom van
Mindjárt gondoltam
Morzsabál
Nekem 8
Szélkergető, kerek köpeny
Terülj, terülj, svédasztal
A tojásfa
A tűzoltó sárkány
Üvegbéka
Zebra az autómosóban
Zöld, de nem spenót
Meséi:
Égig érő vadkörtefák : mondák, regék
Hajléktalan búzavirágban : mátyusföldi mondák és hiedelmek
Ilka vára : csallóközi és mátyusföldi mesék
Kenyérbélvirág : cigány mesék
A Kincsesláda : mátyusföldi mesék
Tábori Piroska (Závodszky Zoltánné, Piroska néni) (Budapest, 1892. november 20-1947) író, műfordító, tanár, könyvtáros, szerkesztő
„Láttatok már nyári zivatart? Mikor a hirtelen besötétedett égen vakító villámlás hasít át. Belevág a szürkeségbe, mindent beragyog, megvilágítja a táj egészen apró részleteit is, amire nem is emlékezünk szép időkből.”
(Tábori Piroska: Tökmag bandája)
Az 1920-1930-as évek népszerű szerzője volt. Apja Tábori Róbert író. Mostohaanyja, Tutsek Anna – a kor kedvenc gyermekkönyvírója – nevelte nyolcéves korától. Tizennégy évesen kezdett írni, 1918-tól publikált. 1916-1922-ig a Pedagógiai Könyvtár munkatársaként dolgozott. A Képes Kis Lapot szerkesztette.
Verset, mesét, regényt, szakácskönyvet is kiadott. Különösen kedvelték humoros mesesorozatait, Dugó Dani és Csavar Peti történeteit. Elsőnek fordította le Lagerlöf könyvét Niels Holgersen csodálatos utazása a vadludakkal címmel és több Grimm-mese átiratot készített. Köszöntők és ünnepi játékok címmel antológiát állított össze.
Meséi, versei, gyerekregényei:
Amit Szél úrfi mesél : fiúknak és leányoknak
Csavar Peti-sorozat
Csipkerózsi : száz mese
Dugó Dani-sorozat
Eszem-iszom Ország : kislányoknak és kisfiúknak
Felfordult világ : kis gyermekek számára
Hamupipőke és száz más mese
Három csöppség utazása a Holdba : kislányoknak és kisfiúknak
Juci Télországban : képeskönyv
Mesemondó Jánoska
A mi házi állataink : verses képeskönyv
Nagy ABC
Ötven mese
Sok-sok mese
Tábori Piroska meséskönyve
Tick-tack : Tábori Piroska verseivel
Tökmag-könyvek
Tündérmesék
Ifjúsági- és lányregényei:
Aranyszív : regény fiatal leányok számára
Barlanglakók : gyerekregény
A Básthy kisasszonyok
Békesziget : gyerekregény
Csóka meg a Marci : gyerekregény
Egy lugas története
Ezermester Palkó : ifjúsági regény
Figurás Jóska : gyerekregény
A Garabonciás : székelyföldi história a magyar ifjúságnak
Hétköznapok : ifjúsági regény
A Hóvár-szálló vendégei : regény fiatal leányok számára
A madársziget : lányregény
A mintaosztály : gyerekregény
Nagyika : regény fiatal leányok számára
Nagyvárosi verebek : gyerekregény
A szamosparti öreg ház : regény fiatal leányok számára
Új utak : lányregény
Üzent az orgonás : regény
Vetéstől aratásig : ifjúsági regény
Világjáró Péter kalandjai : kalandregény
Zsuzsa Párizsban : lányregény
Csulák Mihály (Érsekújvár, 1927. november 20-1984) író, pedagógus, szerkesztő, műfordító
Az ifjúsági irodalom kutatója volt. 1974-től az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum tudományos titkáraként dolgozott és szerkesztette a Könyv és Nevelés című lapot. Ifjúsági irodalom-iskolai nevelés című tanulmánykötete 1969-ben jelent meg. Az 1979-es Nemzetközi Gyermekév alkalmából kiállítást rendeztek a Nemzeti Galériában A magyar gyermekkönyv 1527-1979 címmel, melynek katalógusát Csulák Mihály állította össze.
Gyerekeknek Mindenütt vannak csillagok címmel írt regényt. Cseh és szlovák írók munkáit fordította le.
Ambrózy Ágoston (Sátoraljaújhely, 1914. november 20-1998) költő, író, műfordító, szerkesztő
„Elszegődnék Budapestre mackónak
és megnyitnám a kuckómat.”
(Ambrózy Ágoston: A Mézes Mackó dala)
Az 1930-as évek végétől publikált, versei a Nyugatban is megjelentek. Kedvelt témája a zempléni táj volt. Később olvasmányos stílusban megírt, zeneszerzőkről szóló életrajzi regényei révén vált ismertté. Vígjátékokat és gyermekkönyveket is írt. Télapó meg az állatgyerekek című képeskönyve 1962-ben jelent meg.
Popovic, Aleksandar (Popović) (Ub, 1929. november 20-1996) szerb író
A szerb drámairodalom kedvelt szerzője. Karrierje az 1950-es években kezdődött, gyermekhangjátékokat írt a szerb rádió számára, s nagy sikert arattak mesekönyvei.
Magyarul A kék ruhás kislány és Charlie kandúr története című regényei jelentek meg Újvidéken. Charlie macska történetéből hangjáték készült Egy kandúr története címmel.
Feszt László, ifj. (Kolozsvár, 1957. november 20) grafikus
Kolozsvárott a Napsugár és a Szivárvány című gyermeklapok munkatársa volt. Díszlettervezőként is dolgozott. 1990-ben Magyarországra települt. Grafikai eszköztárában a régi és az új egységbe hozására törekszik. Színes tussal dolgozik, kedvenc motívuma a spirálmotívumokból összeálló egyedi ornamentika. Édesapja Feszt László, szintén illusztrált gyermekkönyveket.



















