November 23.

„Az erkélyen a muskátlik közé
anyám paradicsomot is ültetett,
de nem akartak érni a kicsi, zöld gumók.
Erre vett a piacon egy fél kiló
méregdrága, piros paradicsomot.
A legszebbet kivitte megmutatni,
„Ilyenek legyetek”, így szólt a gumóknak.
Apám nevetett, úgy néztek egymásra,
mint a szerelmesek.”

(Takács Zsuzsa: Szeretik egymást)

1964-2001-ig a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tanított, 1990-től a spanyol–portugál nyelv tanszékvezető docense volt. A Digitális Irodalmi Akadémia tagja. 1970-ben jelent meg első könyve, verseit Pilinszky János méltatta.

Gyerekversei a serdülők hangján szólalnak meg testvérféltékenységről, rivalizálásról, házimunkáról, iskolai életről, szerelemről. A Rejtjeles ​tábori lap 1987-ben jelent meg, ezt kiegészítve adták ki a Spirálfüzet című kötetét. Kritikusai szerint könyvének anyaga „út- és kiútkeresés, szorongás és játékosság izgalmas keveréke – ironikus nyelvű, rímtelen, mégis „lélekrímelő” írások.” Fiók című versét megzenésítette a Kaláka.

„A papa egyáltalában nem ért hozzá, hogyan kell elmagyarázni egy számtanpéldát… Az első félórában nyugodtan magyaráz, de azután elkezd idegeskedni és amint ő elkezd idegeskedni, énnekem megbénul az agyam és úgy ülök a helyemen, mint egy fatuskó.”

(Noszov: Jóbarátok)

1938-tól publikált a Murzilka című gyereklapban, első könyvét 1945-ben adták ki. Nemtudomka néven új hőst teremtett a gyermekirodalomban: a naiv, de értelmes, nyughatatlan és kíváncsi kisfiút, aki folyton szokatlan, komikus helyzetekbe keveredik. A róla szóló mesesorozat magyarul is megjelent.

Gyermekkönyvei magyarul:

Az ​mind semmi! : mesék

A csuszka : gyerektörténetek

Hurrá, ​itt a nyár! : napló

Jóbarátok : gyerekregény

A két jóbarát : jelenetek

Miska ​meg én : gyerekregény

Nemtudomka-sorozat

Rám ​nézett a macska

Vidám ​kis család : gyerekregény

Vidám ​történetek

Vitya Malejev az iskolában s otthon : gyerekregény

A brazil gyermekirodalom klasszikusa, ifjúsági- és történelmi műveket írt. Magyarul Az ​aranybányák titka című kalandregénye jelent meg, mely a dzsungelben játszódik az aranyláz idején.

„Azért lettem író, mert gyerekként – és őszintén szólva azóta is –, szerettem kicsit elutazni. Nem messzire. Csak olyan helyekre, ahol lehet saját sárkányom, dumálhatok tündérekkel és koboldokkal, vagy lógathatom a lábam a világ fölé egy puha felhőről. Most a gyermekeimnek is nap mint nap ezt próbálom megmutatni: hogy nem csak ez az egy világ lehet az övék, hanem még sok másik is – izgalmasabb, kalandosabb, és sokszor igazságosabb –, ha kinyitnak egy könyvet. A Balatoni csempészek ilyen utazásokra hív.”

Zelenák Crescencia tanítványa volt. Tervező-grafikai munkái mellett gyermekkönyv- és tankönyvillusztrációkat is készít. Önálló képeskönyve Cicamese címmel jelent meg.

A művelődéstörténet kuriózumait publikálta könnyed, humoros formában. Írásai félig ismeretterjesztő művek, félig a szépirodalom körébe tartoznak, az ifjúság számára is könnyen olvashatóak. Regényt is írt. Állandó tagja volt a tudományok népszerűsítésére alapított Uránia Magyar Tudományos Színháznak. Ráth György műgyűjtő unokaöccse.

Ifjúsági művei:

Anekdoták, furcsaságok

A ​fáraó átka

A ​sétáló falevél

A tengeri kígyó

A 20. század egyik legismertebb spanyol mestere. Zongorázni édesanyja tanította, aki tehetséges zenész volt, közös koncertet is adtak. Egyik legnépszerűbb műve a ritmikus A háromszögletű kalap című balettzenéje. Jellemzője a szellemes hangszerelés, a zenekar úgy szól, mint egy óriási gitár. 1919-es bemutatójának díszleteit Picasso tervezte. A mű alapján gyermekkönyv készült.

A Don Quijote témája is megérintette, kamaraoperát írt a történetből Pedro mester bábszínháza címmel.