Augusztus 29.

„A Kék madarat nem kell távoli országokban keresni. A Kék madár mindig velünk van, ha szeretjük egymást, és örülünk az élet legkisebb ajándékainak is. De mindig elrepül, ha bántjuk egymást, ha irigykedve figyeljük a mások örömét. Mert a Kék madár maga a boldogság, és kalitkája; az emberi szív.”

(Maurice Maeterlinck: A kék madár)

A belga szimbolizmus kiemelkedő szerzője, a gyermekirodalom klasszikusa. 1886-tól publikált, verset és regényt, drámát, esszét írt.

A kék madár című mesejátékát 1908-ban adták ki, színpadi változatát először Konsztantyin Sztanyiszlavszkij mutatta be 1909-ben a Moszkvai Művész Színházban. Munkásságát Nobel-díjjal jutalmazták 1911-ben, ugyanebben az évben magyarra is lefordította a művet Adorján Andor. A Nyugat kritikusa, Turcsányi Ervin a darab képeit dicsérte:

„Rá kell jönnöd, hogy itt az egész értéke a részletekben van; … Csak vissza kell gondolnod az Emlékezés elhunytjaira; idézned az Éjszakát az ő Rémeivel és Rejtelmeivel; látnod az Erdő fellázadt fáit, az állatokat vérben forgó szemeikkel; a halottalan Temetőt, a kék gőzökbe burkolt Azúr palotát és a születésükre váró gyermekeket…”

Jaschik Álmos képsorozatot készített a meséhez (1921). Többen újra fordították és átdolgozták: Benedek Marcell 1923-ban, Vas István 1961-ben, Tarbay Ede 1987-ben, Gimesi Dóra 2020-ban. Az 1976-ban forgatott mesefilm-változata igazi filmtörténeti csemege. A „boldogság kék madara” fogalommá vált. Az újabb adaptációk rámutatnak arra, hogy valójában nem a cél, hanem az út és az emlékezés a fontos.

„Pont az, melynek már részét felfogni se tudnád,

Megnyújtod, s karcsú egyenes fut bármely irányban.

Sík felület születik, ha meg is duplázza futását:

Széltében terjed, nem nyílik meg soha mélye.

Két-két sík a szilárd testet jellemzi, kiadja

Hosszúságát és szélességét, meg a mélyét.

Kockának, köbnek hívják s négyzetlapú testnek,

Bárhogy esik, mindig jól látni a részeit ennek;

Ha síkot foglal be magába, a szöglete épp nyolc.” 

(Janus Pannonius: A geometriai idomokról)

Mátyás király korában élő reneszánsz költőnk, latin nyelven írta verseit. 1459-ben kinevezték pécsi püspöknek. Az élet szépségét, a békét, a kultúrát, a természetet és a költői halhatatlanságot dicsőítette. Leginkább epigrammát és elégiát írt. 1471-ben az arisztokraták mellé állt, akik szembefordultak Mátyással a török politikája miatt. Janus Pannonius Velence felé menekült a hatalom haragja elől, útközben érte a halál.

Legszebb versei A magyar irodalom gyöngyszemei című sorozatban jelentek meg.

Életéről szóló ifjúsági könyvek:

Gáspár Ferenc: Janus : trubadúrvarázs

Geréb László: Mátyás király lantosa

Gergely Mihály: költő és király

Karliczky Margit: Janus Pannonius

„Itt bármi megtörténhet!”

(René Nekuda: Mesegyár)

Novellát, színdarabot ír és előadásokat tart világkörüli utazásairól. 2011 óta kreatív írást tanít. Gyerekeknek több könyvet publikált a történetmesélés fontosságáról és technikáiról, a kreativitás fejlesztéséről. Magyarul a Mesegyár című, különleges kidolgozású könyve jelent meg, melyben minden oldalpár egy valódi történetgenerátor.

Fordítóként és regényíróként dolgozott. Részt vett a francia ellenállási mozgalomban, melyről visszaemlékezést adott ki.  Magyarul a Kalandok a kalózhajón című történelmi regénye jelent meg. Cselekményét René Duguay-Trouin haditengerész emlékiratai alapján írta, aki 16 évesen állt tengerészenk a Trinité kalózhajó fedélzetén a 17. század végén. A kilencéves háború idején a francia privatér hajók királyi engedéllyel járták a tengereket, megrohanták és kifosztották az angol kereskedelmi vitorlásokat. A főhőst 1692-ben – 19 éves korában -, szolgálatai jutalmául XIV. Lajos király kinevezte a Hercule harminc ágyús sorhajó parancsnokává.

A strasbourgi Iparművészeti Főiskolán végzett. 1994-től játékokat, illusztrációt és papírszínházat készít. Több művének maga írja a szövegét. A könyvesbolt nevű kártyajátékában megjelenik 23 Magyarországon is forgalmazott könyv.

2005-től rendszeresen részt vesz a schirmecki karácsonyi fesztiválon, ahol az ünnepi szezon közeledtével elzászi népi legendák és hagyományok által inspirált dekorációkat készítenek a város terein, a kirakatokban. Rendezvényeik (könyvvásár, színházi előadások, mesemondó foglalkozások, fáklyás felvonulások stb.) élettel töltik meg a helységet.

Meséi magyarul:

A ​csodapalást

Fenyőlegenda

Szusi

Violetta ​és Rigoletto