Augusztus 25.

A 19. századi amerikai realizmus egyik úttörője, főleg az Aranyláz-történetei voltak népszerűek. 11 évesen már szatirikus költeményt írt, bár családja nem támogatta irodalmi ambícióit. Kaliforniában próbált szerencsét, volt kifutó, gyógyszerészinas, nyomdász, cirkuszi indián, a pénzverde főfelügyelőjének titkára, tanított és szerkesztőként dolgozott. Cikkei mellett nőtt könyveinek a népszerűsége is, bár sokszor menekülnie kellett a fenyegetések miatt, ha éleshangú tudósítást tett közzé. Megteremtette a „cowboyregény” műfaját. Gyerekeknek az Aranyásók című regénye jelent meg.

A jugoszláviai szlovák nemzetiség vezető írója, a szlovák nyelvű gyermekirodalom megújítójaként tartják számon. Számos gyermekvers-gyűjteményt és mesét publikált. Magyarul az Igor nagyra nő és a Madárcseresznye című kötetei jelentek meg.

„Életem egyetlen napja sem múlhat el a zene hallgatása, játszása, tanulmányozása vagy a róla való gondolkodás nélkül. És mindezt nem hivatásos muzsikusként teszem. Rajongó vagyok, a zenekedvelők táborának egyik elkötelezett tagja.”

(Leonard Bernstein)

11 évesen kezdett el zongorázni, szinte minden szabad idejét a hangszer mellett töltötte. Zongoratanárnője szerint Leonard ijesztően tehetséges volt. Barátait táncos-dzsesszes zongoraátiratokkal szórakoztatta és saját dzsesszegyüttest alapított. A világhírt a West Side Story című musical hozta meg számára, melyet 1957-ben komponált. Elkészítette a Pán Péter zenei átiratát.

Gyerekeknek az Ismerjük meg a világ legnagyobb zeneszerzőit sorozatban jelent meg könyv a munkásságáról.

„Sosem lehet átkelni az óceánon, amíg a part szem elől tévesztésétől rettegünk.”

(Kolumbusz)

Portugál, majd a spanyol korona szolgálatában álló tengerésztiszt, az amerikai kontinens 1492-es felfedezője. Bár a 10. században viking hajósok már megtették az utat az Újvilág felé, közismertté Kolumbusz felfedezése tette.  

Célja a kereskedők számára költséges és veszélyes szárazföldi Selyemút helyett közvetlen tengeri út megtalálása volt Indiába, Afrika megkerülése nélkül. Terveit a térképészet és a hajózás navigációs rendszerének fejlődése alapozta meg, s a számítások már figyelembe vették a Föld felszínének görbületét. Toscanelli, firenzei csillagász térképe alapján nyugat felé indult. Elképzelése téves volt, de ez tette lehetővé, hogy egy új földrészre bukkanjon. Kalandos életéről és útjairól számtalan gyerekkönyv szól, többek között Rónaszegi Miklós: Hínáros ​tenger című regénye.