Augusztus 23.

„… a népmese az egy olyan világ, aminek utána kell járni. Akad, aki Keletre indul, vagy egyszerűen csak jegyet váltott önmagához.”

(Berze Nagy János: Égigérő ​fa)

A 20. századi magyar néprajztudomány egyik legnagyobb alakja. Kisgyermekkorában népmeséken és mondókákon nőtt fel, s már gimnazista korában elkezdte gyűjteni szülőfaluja népköltészeti alkotásait. Katona Lajos tanítványaként a magyar mesekincset tanulmányozta, néphagyományokat és népnyelvi adatokat gyűjtött a Kisfaludy Társaság számára. Pécsett teljesedett ki néprajzi munkássága. Elsőként tett közzé nagyobb népmeseanyagot egy kisebb tájegységről, s a népköltészeti gyűjtést összekapcsolta a népnyelv kutatásával. Felismerte, hogy a népdalokat, a balladákat, a gyermekjátékokat a dallamukkal együtt kell följegyezni. Magyar népmesetípusok című művében tudományos rendszerbe foglalta a magyar népmeséket (több mint félezret), s rendkívül alaposan elemezte őket. Égigérő ​fa című könyvében mitológiai tanulmányait adta közre a világfa-mesékről, A ​csodaszarvas mondájában az eredetmondákról ír.

1902-ben verseskötetet jelentetett meg. Művei a legjobban elbeszélt magyar mesék közé tartoznak.

Mesegyűjteményei:

A bűbájos lakat

Kis Vitéz Pajtás

A macskakisasszony

Népmesék szerencsés és leleményes szegény emberekről

Régi magyar népmesék

Szőlőszem királyfi

„A szépirodalom egyfajta játék, az olvasás pedig a játék egyik módja. Minden történetnek megvannak a saját szabályai. Ezek közül néhány szabály a műfajból vagy a regényírás hagyományából származik. Mások a történetre jellemzőek. Az olvasónak meg kell tanulnia a szabályokat, és el kell fogadnia azokat ahhoz, hogy játszhasson a játékkal. … Ebben a gyerekek sokkal jobbak. A gyerekek érzékenyek, rugalmasak és nyitottak. A gyerekek anélkül olvasnak, hogy szigorú elképzeléseik lennének arról, hogy milyen lehet vagy milyennek kellene lennie egy történetnek. … A felnőttek, amikor valami olyasmivel találkoznak, amit nem értenek, hajlamosak eltaszítani maguktól. „Felnőttek”, múlt idejű … Befejeztük a növekedést. De a gyerekek büszkén befejezetlenek.”

(Mac Barnett: Make believe)

Az egyik legsikeresebb amerikai gyermekirodalmi szerző, könyveit több mint 30 nyelvre fordították le. 2025-2026-ban elnyerte az Egyesült Államok Nemzeti Ifjúsági Irodalmi Nagykövete címet. Hivatali ideje alatt vállalta a képeskönyvek fontosságának bemutatását. Jon Klassen illusztrátorral közösen szerkeszti a Looking at Picture Book – felnőtteknek szóló hírlevelet és Shape Island címmel animációs sorozatot készítettek a nagy sikerű Formák című képeskönyv-sorozatukon alapján. Színlel címmel esszét írt a gyermekirodalomról.

Magyarul a Rémes Páros című gyerekregénye jelent meg.

Az észt irodalom meghatározó személyisége, az Észt Írószövetség vezetőségének tagja volt. Első verseskötete 1952-ben jelent meg. Több regényt, gyermek- és ifjúsági könyvet írt, műfordítói munkássága is jelentős. Aatomik című fantasztikus regényéből animációs film készült. A mű témája az atomenergia felhasználása, a kibernetika (információfeldolgozás) és a természetvédelem.

Magyarul A ​vastörpe című meseregénye jelent meg, mely egy ócskavastelepen játszódik.

Világszerte híres képeskönyv szerző, több mint 200 saját műve jelent meg. Apja kiadójának könyvtervezőjeként dolgozott. Első munkái Henri Matisse egyik kollázsának hatására készültek. Vastag vonalakkal, egyszerű formákkal és alapszínekkel rajzolt.

1955-ben egy családi nyaralás alatt született meg leghíresebb figurája, Miffy (hollandul Nijntje) a nyulacska. A nyuszi később jelképpé vált, többek között Ye Liu kínai festő alkotásain önmaga tükörképét látja benne.

Könyvsorozatát 2000-ben jelentették meg Magyarországon.

A legszebb gyermekirodalmi művek realista stílusú rajzolója, 1983 óta illusztrál és bélyeget is tervez. Azért, hogy képei még hitelesebbek legyenek, szívesen kutat a háttéranyagokban és néha fényképeket használ a kompozícióihoz. Részletgazdag képei folytatják a történeteket, melyek rejtélyeinél érdemes elidőzni. Főként akvarellel, gouache-sal, színes ceruzával és tintával dolgozik. Magyarul Menuhin: A király, a macska és a hegedű című meséje jelent meg a rajzaival.