Augusztus 21.

„… minél inkább belülről ábrázolunk, a gyerek tudatán átszűrve, az ő merész kapcsolása, művészien társító képzelete, ősi és mágikus világmagyarázatai alapján vagy azzal közös nyelven, párhuzamos módon – annál gazdagabb és mélyebb világ nyílik ki előttünk. A gyermekirodalom elsősorban a költők területe…”

(Lengyel Balázs: Egy fa van)

A magyar gyermekirodalom klasszikusa. Az Újhold szerkesztőjeként aktívan részt vett az irodalmi életben, esszét, tanulmányt, kritikát adott közre, a legnagyobb líraértők közé tartozott. Az ötvenes években nem jelenhetett meg, fordításokból és szerkesztői munkákból élt, ekkor születtek meg első gyermekkönyvei. Többek között Oscar Wilde meséit fordította magyarra. 1963-1981-ig a Móra Kiadó munkatársa volt, Rónaszegi Miklóssal indította el a Delfin Könyvek sorozatot. Közelképek és a Visszatérés című köteteiben ír az ifjúsági irodalomról. A Képes történelem sorozatban A ​török Magyarországon című történelmi művet publikálta.

A Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Első felesége Nemes Nagy Ágnes.

Gyerekkönyvei:

Ezüstgaras : történelmi regény

Kicsi ​Elik vadász lesz

Kínai ​és japán mesék

Mese ​a fehércsillagos sündisznóról

Óperencián innen, Óperencián túl : mesék, történetek, mesefeldolgozások

A ​sárkány-vitorlás dzsunka : egy vitorláshajó emlékei

A ​szebeni fiúk : történelmi regény

Volt ​egy gólyám

„… megszólalhat rajta a tübingeni erdő zúgása, a tenger morajlása, az afrikai rézbányászok szomorúsága, a legelésző elefánt cammogása, a menekülő szarvas riadtsága, madárdal és báránycsengő… De nem is sorolom tovább, mi minden rejtőzik egy zongora lelkében… Az egész világ ide bele van zárva, minden fájdalmával és örömével együtt, csak meg kell szólaltatni.”

(Nagy Franciska: Macska ​a zongorában)

Főleg gyermekeknek írt, eredeti humorú, fordulatos regényeket és ismeretterjesztő művet publikált. Gimnazistaként a Tábortűz című ifjúsági lap külső munkatársa volt. Gyermekkorában zongorázni tanult, a zenéhez fűződő élményeit a Macska a zongorában című regényben jeleníti meg. 1998-től a Magyar Művészeti Akadémia kiadványait és portálját szerkesztette.
Bertha Bulcsú második felesége.

Gyermekkönyvei:
Birbax
A gépemberke
Macska a zongorában
Tűzmanó
Űrbicikli
A zöld ördög
Zsófi kertje

Az olasz fantasztikus irodalom egyik úttörője. Legnépszerűbb írásai a kalandregényei, melyeket magyarra már 1911-től lefordítottak. Olyan hősöket teremtett, mint Sandokan vagy a Fekete Kalóz.

A Sandokan, a Maláj Tigris című, nagy sikerű filmsorozat vetítése után a Móra Kiadó a Robur folyóiratban jelentette meg a művet (1-2. szám). A Fekete Kalóz című regény több kiadást ért meg.

Merészen keveri a valóságot a csodával…  Sajdik mesél és közben varázsol, ha nincs a keze ügyében ecset vagy ceruza, akkor az ujjával, műfajokat von össze és egy-egy poén kedvéért kilép a keretből, hogy ott folytassa, ahol mások már rég abbahagyták.

(Csukás István)

Egy örökké vidám családba született. Gyermekkora utazással telt, mert édesanyja balerina, édesapja zsoké volt. Humoros rajzokat már iskolás korában is készített, a karikatúra vonzotta. 1955-től a Rádió- és Televízióújság tördelője és rajzolója, később a Ludas Matyi élclap munkatársa lett. Szívesen készített illusztrációkat és rajzfilmeket, többek között Csukás István meséiből a Pom-pom és Nagy Ho-ho sorozatokat. Jellegzetes „sajdikos” világot hozott létre, figurái máig népszerűek. Munkáit a Váci Mosolyalbum nevű galéria mutatja be. Irodalmi karikatúráiból a Petőfi Irodalmi Múzeum rendezett kiállítást. Munkásságáról Kernács Gabriella írt könyvet Sajdik címmel.

Saját könyvei:

Gyerekkorom ​Dunakeszije

Hát (m)ilyenek az állatok? sorozat

A ​varázsló felemeli a ceruzáját : Sajdik Ferenc karikatúrái

Vivát Petőfi! : élet-rajzok ? Petőfi-anekdoták  Sajdik Ferenc rajzaival

Az egyik legkedveltebb illusztrátorunk. 1964-től rajzol és ír gyermekkönyveket: képeskönyvet, mesét, ismeretterjesztő művet. Az evangéliumi könyvek fontos része munkásságának. Az 1970-es években a Magyar Televízió munkatársa volt, animációs filmeket készített.

A Zoknidakszli és sokan mások az 1970-es évek kézműves mozgalmának egyik alapozó művévé vált.

Különleges, kézzel írt útinaplót publikált Afrikai látogatásáról Elefántföldön címmel 1990-ben. Művét bátyja, Gaál Tibor állatorvos fotói egészítik ki.

Önálló gyerekkönyvei:

Békeföld ​és Manilend : meseregény tizentől százévesig

Bibliasorozat kisgyermekeknek

Bohóckönyv

Elefántföldön

Eltévedt ​méhecske

Csibész – egy kiskutya első hónapjai

Csoda ​a kalitkában

Hencegér

Hol ​a hazád, Boglárka?

Játékaid : leporello

Jézussal egy hajóban sorozat

Magocska

Rikki

Safir ​és Safina Afrikában

Zoknidakszli és sokan mások

A világ egyik legismertebb és legelismertebb fantasy művésze, úttörő munkát végzett a műfaj elfogadtatásáért. Egyedi képzeletvilágot hozott létre, inspirációt merít a folklórból, a mítoszokból és legendákból. Sárkányok címmel filmsorozatot készített az Arte Television számára. Festményeit felhasználták a Gyűrűk Ura filmadaptációkhoz.

Magyarországon Tolkien és Robin Hobb illusztrátoraként ismerjük. John ​Howe fantasy műhelye című könyvében részletesen leírja alkotói folyamatát, technikáit.