Augusztus 7.

„…Félig leeresztett
szempillámon át
néztem, ámuldoztam:
De csuda világ.

De hogy kinyitottam
szemem, a csoda
eltűnt, s minden szürke
lett és mostoha.

Minden fény s varázslat
köd lett, s jeltelen…
De azóta gyakran
behunyom szemem.”

(Bella István: Csodák és csudák)

Gyermekéveit Sárkeresztúron töltötte, 14 éves volt, amikor első verse megjelent a Fejér megyei napilapban. Költészetében a dalforma az uralkodó; a népköltészeti hagyomány, az archaikus nyelv és huszadik századi irányzatok együttes hatása érvényesül benne. Különös színt képviselnek pályáján a zenéhez kötődő művei és gyermekversei, melyeket nevelt kislányához, Annához írt. „Itt az ideje, kedves olvasó, hogy bellalázzon egy kicsit. … Mert Bella István nemcsak költő, varázsló is!” – így ajánlotta Lázár Ervin az Áni Máni-kötetet.

1978–1991-ig az Élet és Irodalom szerkesztőjeként dolgozott és főleg lengyel költők műveit fordította. A Hetek írói csoport és Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Gyerekvers kötetei:

Áni Máni naptára

Áni Máni, a zoknihalász

Áni Máni rádiózik

A zöld pizsamabéka

Nagy mondaíróink egyike. 1952-1961-ig a Pedagógiai Továbbképző Intézet magyar tanszékének vezetője, 1970-es nyugdíjazásáig a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa volt. Emlékezések ​1914–1947 című könyvében mesél gyermekkoráról és életútja kezdetéről. Szakmunkáiban az irodalomtanítás módszertani kérdéseivel foglalkozott, életrajzi kötetet írt La Fontaine-ről, Jókai Mórról és Benedek Elekről; szerkesztette a Nagy magyar költők-sorozatot.  Irodalmi kirándulások című műve hazánk főbb irodalmi emlékhelyeit mutatja be.

Édesapja Benedek Elek író, felesége Kovács Ágnes mesekutató, fia Lengyel László író.

Mondakötetei:

Ókori ​bölcsek nyomában : anekdotikus történetek az ókor filozófusairól

Régi magyar mondák : a teljes régi mondavilág : hun mondák, honfoglalás mondái, a királymondák Mátyás királyról szóló történetekig

Királyok ​kora : 77 magyar monda a honfoglalástól Mátyás király koráig

Magyar mondák a török világból és a kuruc korból

Hősök ​kora : 77 magyar monda a török kortól 1848-ig

Újkori bölcsek nyomában : az újkor legkiemelkedőbb gondolkodói Machiavellitől Roberspierre-ig

Kossuth Lajos öröksége : mondák a 18. és 19. századból

Új élet hajnalán : 1849-től 1919-ig terjedő korszak mondái

„A legtöbb gyerek csodagyerek. … A csodagyerekben azonban nem olyan könnyű meglátni a csodagyereket. Ehhez szakértelem kell.”

(Domonkos István: Via Italia)

A 20. századi magyar trubadúrnak nevezi Dormán László. A vajdasági magyar irodalom kiemelkedő műhelyéhez, az 1965-ben alakult Új Symposion köréhez tartozott. Az újvidéki Forum Könyvkiadó 1969-es ifjúsági regénypályázatának második díját nyerte el Via Italia című regényével. Irodalmi tevékenysége mellett az Újvidéki Rádió dzsessz-zenésze volt. 1978-ig a Képes Ifjúság című hetilap számára dolgozott. 1979-ben Svédországba költözött.

Gyerekeknek verseket és regényt írt. Jellegzetes eszköze a vajdasági magyar és a szerb szavak keverése, sajátos humora, a helyi színek megfestése: a vajdasági táj, a Duna-part, az eperfa központi szerepet kapnak.

A Via Italia ifjúsági bandaregény, mely a jugoszláviai magyarság életérzését mutatja be a dél-bácskai vidéken. Serdülő hőseit komplex módon jellemzi, amolyan „Huckleberrys” világot állít fel, melyben Itália a szabadság jelképe. Igazi crossover mű, egyaránt szólítja meg a gyermek és a felnőtt olvasókat. A műből színházi előadás is készült, mely ma is népszerű a Délvidéken.

Gyerekeknek szóló verseskötetei:

Kedves állatok

Domi-dalok

Tessék ​engem megdicsérni