Augusztus 3.

„A könyvre kiadott pénz – látszólag eldobott pénz. Mint a vetőmag.”

(Gárdonyi Géza)

A magyar irodalom és gyermekirodalom klasszikusa, a századforduló nagy egyénisége, aki semmilyen irodalmi körhöz sem csatlakozott. 1897 után „egri remetének” hívták, mert az irodalmi élettől visszavonulva alkotott. Elsősorban a történelmi regényei révén lett népszerű. 2005-ben, a Nagy Könyv országos játékban az Egri csillagokat megválasztották Magyarország legnépszerűbb könyvévé, melyhez valószínűleg hozzájárult az 1968-as Várkonyi Zoltán rendezte filmadaptáció. Meséi és játékgyűjteményei Gárdonyi bácsi, Géza bácsi, Mindentudó Gergely bácsi, Nagyapó irodalmi néven jelentek meg.

Gyermekkorában egyik helyről a másikra költöztek, aszerint, hogy édesapja hol kapott munkát. Iskolai teljesítményei egyenetlenek voltak; 1875-ben kimaradt a Sárospataki Kollégiumból, mert mindenből szekundája volt. Középiskolai tanulmányait a budapesti Lónyay utcai Református Gimnáziumban fejezte be. Gyermekkorának élményeit a Szüleim gyémántja voltam és Gyermekkori ​emlékeim című műveiben írja le.

Tanítóképzőben tanult tovább, bár érezte, hogy nem ez lesz a pályája. 1879-ben – a részben általa szerkesztett és illusztrált – Drukk című diákélclapban jelentek meg első írásai. Széles érdeklődési körére jellemző, hogy gyakran rajzolt, festett és fényképezett. Jól játszott hegedűn, 1883-ban megírta a Fel nagy örömre című karácsonyi éneket, s mellé zenét is szerzett. 1887-ben megnyerte a pesti sakk-kör nemzetközi versenyét. Szerkesztette a Magyar Sakklapot és az Egyetértés nevű lap sakkrovatát. Újságíróként több lapnál dolgozott, gyerekeknek szóló történeteit és meséit 1892-től közölte az Én újságom és a Mátyás deák.

1897-ben költözött Egerbe édesanyjával s fiaival, de gyakran útra kelt bel- és külföldön egyaránt. 1899 tavaszán Konstantinápolyba utazott, hogy anyagot gyűjtsön az Egri csillagokhoz, 1903-ban végiglátogatta gyermekkora helyszíneit. Az egri háza körüli ötholdas birtokon botanikus kertet alakított ki, amelyet hazai és külföldi útjain gyűjtött növényekkel gyarapított. Érdekelte a környék rovarvilága, 1898-ban felfedezte az egri pincékben honos hatszemű bikapókfajt.

Titkosírással naplót vezetett, melyet csak 1969-ben fejtettek meg. Az Így élt sorozatban Lipp Tamás jelentette meg életrajzát. A Gárdonyitól ​Gárdonyiról című kötet átfogó képet nyújt életútjáról, munkásságáról.

Meséi, játékai:

Állatmesék

Barátaink, az állatok

Bolond Istók és másféle bolondos történetek okos gyermekeknek

Cifra mese : mesék és hasznos történetek

Egérvadászat

Gárdonyi Géza gyermekmeséi

Gárdonyi Géza összes meséi

Gárdonyo olvasókönyv

Gólyák, méhek, kislibák : mesék, elbeszélések

A hálátlan krokodilus és más mesék

Kék paradicsom, liliom : elbeszélések

Lúdháború és egyéb állatmesék

Mindentudó Gergely bácsi könyve 1-2.

Móka meg a fia

Nagyapó meséi

Nagyapó tréfái. Nagyapó 100 tréfája.

Nevető könyv: Tizenkét vidám történet

Gárdonyi Géza olvasókönyv (Olvasókönyv Gárdonyi Géza műveiből)

A ponty meg a pinty és más mesék

Róka koma

A rózsaszínű cica és más vidámságok

Tarka-barka történetek

Ugri meg Bugri és más mesék

Ifjúsági regényei, elbeszélései:

Egri csillagok

Ida regénye

Isten rabjai

Láthatatlan ember

Magyar dicsőség : képek a magyar történelemből

Tihanyi Pista és más történetek

A hegyeken megroppan a hó,

még a völgy, a ház is belezendül.

Ha itt lennél, az volna a jó!

Érzem, te is remegsz mindenestül,

de ne nyüszíts, most hallgatni kell!

Ha itt lennél, az volna a jó!

Hol lapulsz most, drága, drága Belle?

Farkasfalka agyarog a Holdnak

túloldalán, emitt árnyék halad el.

Találkozunk-e még? Lesz-e holnap?

Ha itt lennél, az volna a jó!

Jaj, a szívem biztos van egy mázsa!

A hegyekből rázubog a hó.

Hogy ne féljünk, gondoljunk egymásra!

(Kiss Lehel: Ha itt lennél… Sébastien sóhaja Belle után)

Sikeres színésznői és filmes pályafutását feladva gyermekkönyveket írt és rajzolt.  Kritikusai kiemelték lebilincselő és árnyalt cselekményszövését, a gyermeklélek ismeretét. Regényeiből maga készített filmes adaptációkat.

Magyarra a Polyt, valamint a Belle és Sébastien című művét fordították le, a Magyar Televízió a filmsorozatokat is vetítette. A főszerepeket kisfia, Mehdi játszotta el. Mindkét mű a gyerekek és az állatok közötti kapcsolatot vizsgálja. Polyt, a pónilovat gyerekek szöktetik meg a cirkuszból, ahol kegyetlenül bánnak vele. Az árva Sebastien és az üldözött hegyi kutya szintén barátságot kötnek. Az izgalmas történetet Nicolas Vanier meséli újra

1974-től publikál. A rendszerváltozást követően nyugdíjazásáig tanárként dolgozott a győri Prohászka Ottokár Orsolyita Közoktatási Központban és szerkesztette a Mustármag című iskolaújságot.

Képzőművészeti munkássága mellett elsősorban ifjúsági kalandos és fantasztikus regényeket, kisebbeknek mesét írt, több művét maga illusztrálta. Megihlette a magyar népmesevilág, a hansági halember, Hany Istók legendája is, akit 1749-ben találtak meg a halászok.

Gyerekkönyvei:

Afrikai nyomozás : kalandregény

Csimpánz Csabi : meseregény

Hanyistók : mondaregény (Hany ​Istók, a láp fia címen is)

Az istenek hegye : ifjúsági sci-fi

A kocka hatalma : kalandregény

A nyevigák : ifjúsági sci-fi

Óriásvilág : ifjúsági sci-fi

A robot és a madár : mese

A szerencsés aranyász : szigetközi mesék

Télapóka puttonya : verses mese

Téli-móka : verses kifestő

Tündi és a bocsok : erdei tündérmese

Veszedelem az ősvilágból : ifjúsági sci-fi

Veszélyes szafari : kalandregény

„Nem a mesét – hangulatát,
nem a zsályát – bódulatát,
nem a búbost, nem a banyát,
csúcsán csak a mesék havát.
Nem a sárkányt, csak azt magát,
felhősúroló csodálatát.
Nem a bűvös ráolvasást –
szavakban a kénes varázst,
nem a nádast, nem a betyárt,
csak a szót, “hol madár se járt”…

(Fehér Ferenc: Magyarázó vers)

A jugoszláviai magyar irodalom kiemelkedő egyénisége, az újvidéki szellemi élet szervezője. Ő volt az a költő, akit egy széles közönség személyesen ismert a kisiskolásoktól az idős emberekig. Életvitelszerűen járta a vidéket, művelődési házakban és iskolákban lépett fel. 1953-tól publikált, verset, prózai műveket írt minden korosztály számára és több nyelven fordított. Nagy László hívta fel rá a figyelmet az 1970-es évek elején, mondván, a magyar költészet realista értékeit őrzi.  

Egy ​kiskirály kunyhójából címmel jelent meg gyerekkoráról szóló verses vallomása, ifjúsági regénye A kőkecske titka.

Gyerekkönyvei:

Csengő sorok: gyermekversek

Az én nyuszim : gyermekversek

Hápi kalandjai : képeskönyv

Juli és a kis cicák : gyerekversek

A kis tanító : verses képeskönyv

A kőkecske titka : regény

Szeptemberi útravaló : gyermekversek

Újév az erdőn : mese

Vándorfelhők : műfordítások gyerekeknek