Augusztus 2.

Gaál Mózes (Barót, 1863. augusztus 2-1936) író

Egressy Zoltán (Budapest, 1967. augusztus 2) író

Smith, Alex T. (Coventry, 1985. augusztus 2) angol illusztrátor, író

Gergely Tibor (Budapest, 1900. augusztus 2-1978) festő

Egressy Zoltán (Piszke papa) (Budapest, 1967. augusztus 2) író, költő

„Ahhoz, hogy az ember tudjon valamit, kellő mennyiségű energiát kell befektetni.”

(Egressy Zoltán: A virágot jelentő deszkák)

Az egyik legsikeresebb drámaírónk, sokoldalú művész, többféle műfajban kipróbálta magát. 1991-től publikál. 2001-ben készült el első gyerekeknek szóló munkája, a Csimpi szülinapja című mesejáték egy kismajomról, melyből meseregény is született. Fafeye, a tenger ész című darabját a Kolibri Színház mutatta be. Meséit Piszke papa néven publikálja és ír ifjúsági regényt is.

Gyerekkönyvei:

Csimpi szülinapja

Piszke Papa meséi-sorozat

A virágot jelentő deszkák

Egressy Zoltán: Csimpi születésnapja. ill. Kalmár István (majom)

Egressy Zoltán: A virágot jelentő deszkák. ill. Szabó-Nyulász Melinda (#gördeszka)

Egressy Zoltán: Piszke papa madárkás meséi. ill. Láng Anna (#madár)

Egressy Zoltán: Piszke papa tengeres meséi. ill. Láng Anna (#tenger)

Egressy Zoltán: Piszke papa balatoni meséi ill. Láng Anna (#Balaton)

Egressy Zoltán: Piszke papa meséi árkon-bokron túlról. ill. Láng Anna

Egressy Zoltán: Piszke papa házi kedvencei. ill. Láng Anna

Egressy Zoltán: Piszke papa meséi : tíz vidám állatmese. ill. Láng Anna

Vissza az oldal tetejére

Gaál Mózes (Gaal Mózes) (Barót, 1863. augusztus 2-1936) író, szerkesztő, tanár, műfordító

A 19-20. század fordulóján az ifjúsági könyvek és az oktatás népszerű szerzője, a gyermekirodalom Jókaija. Pozsonyban majd Budapesten tanított. Szerkesztette a Tanulók Lapját, az Én Újságomat és a Hazafias Könyvtár című sorozatot. Közbenjárására épült meg a tisztviselőtelepi szecessziós Tündérpalota, melybe gimnázium költözött és felkérték igazgatónak; ma a pedagógiai Könyvtár épülete.

Több mint 80 művet: regényt, elbeszélést, verset, színjátékot, mondát, tankönyvet, ismeretterjesztő könyveket adott közre. Az utolsó lantos címmel életrajzi regényt írt Tinódi Lantos Sebestyénről, a Hűséges mind a sírig Mikes Kelemen naplóregénye. Többek között Verne, Cooper, Defoe műveit fordította magyarra.

Ifj. Gaál Mózes író apja. Időnként összekeveredik a két művész életműve, mivel az ifj. előtagot nem mindig használják a szerző jelölésénél.

Gaál Mózes: Mackó Dani. ill. Mühlbeck Károly (#medve)

Gaál Mózes: Suli viselt dolgai. ill. Fáy Dezső

Gaál Mózes: Burkus : regény az ifjúság számára (#kutya)

Gaál Mózes: Egy kis diák naplójából

Gaál Mózes: Kenyér és becsület

Gaál Mózes: Vasárnapi emlékek. ill. Puskás László

Gaál Mózes: Magyar hősök és királyok. ill. Kass János

Gaál Mózes: Achilles haragja. ill. Mühlbeck Károly (#mitológia)

Gaál Mózes: Napóleon

Vissza az oldal tetejére

Smith, Alex T. (Coventry, 1985. augusztus 2) angol illusztrátor, író

Világszerte népszerű meseíró és rajzoló, egyik legkedveltebb karaktere Claude kutya és Fülöp, a kisegér. Sorban jelennek meg ünnepi hangulatú könyvei. Átdolgozta a Diótörő történetét A Diótörő és az Egérkirály karácsonyi csínytevései címmel. Más szerzők műveihez is készít illusztrációkat.

Magyar nyelvű mesekönyvei:

A. Grumpusz és gátlástalanul galád karácsonyi terve

Claude-sorozat

Diótörő és az Egérkirály karácsonyi csínytevései

A kisegér, aki… (Fülöp-sorozat)

A zűrcsigák támadása (Asztrid és az űrkadétok)

Smith, Alex T.: A kisegér, aki elhozta a karácsonyt (#karácsony, #egér)

Smith, Alex T.: A kisegér, aki karácsonyra hazatalált : Fülöp legújabb kalandjai 24 és fél fejezetben (#karácsony, #egér)

Smith, Alex T.: A kisegér, aki karácsonykor csodát tett (#karácsony, #egér)

Smith, Alex T.: A Grumpusz és gátlástalanul galád karácsonyi terve (#karácsony)

Smith, Alex T.: Claude nyaral. ford. Totth Benedek (#kutya)

Smith, Alex T.: Claude a palotában. ford. Totth Benedek (#kutya)

Smith, Alex T.: A zűrcsigák támadása (Asztrid és az űrkadétok) (#kozmosz)

Vissza az oldal tetejére

Gergely Tibor (Budapest, 1900. augusztus 2-1978) festő

A Pál utcai fiúk magyar és más nyelvű kiadásainak egyik rajzolója. Grafikai pályafutása Bécsben indult, az Iparművészeti Főiskola elvégzése után karikaturistaként dolgozott és mesekönyveket illusztrált. Részt vett az 1928-as nyári olimpia művészeti versenyén festészet, vízfestmények és rajzok versenyszámokban. „Néhány szándékkal túlzott alak szinte plasztikus és ezért ki akarna lépni a kép síkjából és mintha le akarna jönni a képről” – írta Barta Lajos egyik rajzáról. 1931-től Magyarországon, 1939-től az Egysült Államokban élt, a Western Publishing rengeteg illusztrációját jelentette meg. Felesége Lesznai Anna költő. Hagyatékukat a Hatvany Lajos Múzeumnak adományozta 1974-ben.