Július 23.

„Mindég arcképfestő szerettem volna lenni.”

(Bródy Sándor)

1884-ben költözött Budapestre, ekkor adták ki első regényét. A 19-20. század fordulóján az irodalmi élet egyik központi alakjává vált, a divatot is ő diktálta. Az írás számára nem csupán történetmesélés, hanem kényes, aprólékos írásművészet volt.

Nagy tisztelője volt Jókai Mór munkásságának, több művét átdolgozta gyerekek számára más címekkel:

És mégis mozog a föld – Diákok regénye

Az arany ember – A rózsák szigete

Egész az Északi pólusig – A Medvék Országában

Rab Ráby – Ráby Mátyás viszontagságai

Ifjúsági regénye, Az ​egri diákok magyar robinzonád, két kicsapott diák útjáról szól, akik Egerből Szatmárba tartanak. A baba című novelláját gyermekantológiák jelentették meg.

Fia Hunyady Sándor író.

„Bárcsak értenék a villámok, viharok, meg a föld rázkódásának üzenetét…” 

(Böszörményi Gyula: Emberke ​színe)

Ifjúsági- és fantasy regényeket, novellát, krimit jelentetett meg, amelyekben magyar népmesei és mitológiai elemeket is felhasznált. Az Álomfogó-regényekkel lett népszerű.

Súlyos mozgássérültként élte az életét, ennek ellenére tizenévesen már el kezdett írni. Nagy Élet címmel dukumentum-filmet forgattak életéről. Szertelenek amatőr színjátszó csoportjával megnyerte a Nemzetközi Amatőrszínjátszó Fesztivált 1993-ban.

Az 1980-as évektől publikált, Müller Péter Sziámi ösztönzésére kezdett el gyerekeknek könyvet készíteni. Álomlátók és Űrgammák címmel tv-filmeket forgatott.

Gyerekkönyei és sorozatai:

3… 2… 1… : fantasy-sorozat

Álomfogó-regények

Égboltmesék

Emberke színe

EzoPara könyvek

Jonatán kalandjai-sorozat

Kerekalma mesék

Lopotnyik

Lúzer Rádió Budapest-sorozat

Mizu-sorozat

Monyákos Tuba-sorozat

Rontásűzők-sorozat

Rúvel hegy-sorozat

Zsófi-sorozat

Íróként és irodalomszervezőként is meghatározó szerepet játszott a kárpátaljai magyar irodalmi életben. Gimnazistaként szerkesztette ungvári iskolája lapját. Serdülőként jelentek meg első versei a Hajrá! című lapban.

A magyar nyelvű kiadványok rendszeres kiadása Kárpátalján az 1950-es években kezdődhetett el. Ez a Kárpátontúli Területi Kiadó magyar osztályának és Balla László író munkájának volt köszönhető.

Gyermekverseinek és ifjúsági regényeinek középpontjában a gyerekek és játékaik állnak.

Gyermekkönyvei:

Hidi Pista biciklista : ifjúsági regény

A „Juventus-1” űrutasai : ifjúsági regény

Kip-kop, kalapács : versek

Nevető csillagok : versek

Tapsi-titok : versek

„Az ember fantázia nélkül olyan, mint a lombtalan fa, és ilyen fán nem teremhetnek meg az ötlet almái…”

(Dieter Ott: Caprioli ​újabb kalandjai)

Magyarországon fantasztikus történelmi kalandregényeit ismerjük. Caprioli-könyveiben életre hívta Caprioli Cyprian Amadeus grófot, az osztrák szolgálatban álló titkos diplomatát, aki 1715-ben a Holland Nyugatindiai Társaság egyik flottájának hadparancsnoka volt. Hajóútjai során képtelenebbnél képtelenebb kalandokat él meg.

Az ​ördöngös Caprioli és a Caprioli ​újabb kalandjai című könyveit Majtényi Zoltán fordította le.

A sakktörténet legjobb, többszörösen díjazott női sakkozója. A nemzetközi nagymesteri címet 15 évesen szerezte meg. A budapesti Világsakkfesztivál alapítója. Sikereiről a Hogyan ​döntöttem meg Fischer rekordját, a Nagymesterből ​világklasszis és A ​királynők játéka című műveiben vall. Angol nyelven Laurie Wallmark írt gyerekkönyvet az életéről Sakkirálynő címmel.

A versenyzés mellett feladatának érzi a játék iskolai népszerűsítését. Sakkpalota és Sakkjátszótér címmel tankönyv-, és munkafüzet-sorozatot dolgozott ki, emellett több gyerekkönyvet írt. Közreműködésével készült el Berg Judit Alma című regénye.

Gyerekkönyvei:

Chess and English

Kalandozás ​a sakktáblán

Legyél ​te is bajnok!

Sakk ​és matt

Sakklépések