Július 19.

„A szeretet az élet.”

(Móra Ferenc: Kincskereső ​kisködmön)

Mesélő kedve, humora, az élőbeszédhez közelálló stílusa miatt hazánk egyik legnépszerűbb írója. Juhász Gyula a róla írott tanulmányában ezeregy életűnek nevezte. Ifjúsági művei – regényei, elbeszélései, meséi és versei -, amelyeknek ihlető anyagát részben gyermekkori élményei, részben a történelmi anekdoták szolgáltatták, a magyar ifjúsági irodalom klasszikusává tették. Munkássága Szegedhez kötődik, újságíró, könyvtáros, régész, 1917-től a városi múzeum igazgatója volt.

Önéletrajzi írásai a Daru ​utcától a Móra Ferenc utcáig című könyvben jelentek meg. A ​vadember és családja unokáját és a Móra családot mutatja be. Életéről és munkásságáról szól a Mórától ​Móráról és Földes Anna: Így ​élt Móra Ferenc című kötet. Múzeumi éveiről Kotormány János múzeumi altiszt, a Móra „személye körüli miniszter” számol be Takács Tibor: Móra ​igazgató úr című művében. Öccse, Móra István is publikált, lánya, Panka meséket írt. Dédunokája, Vészits Andrea író Apapa ​regénye című alkotásában emlékezett meg Móra Ferencről. Alakja megjelenik az Időfutár sorozat Boszorkánysziget ​28 73 című kötetben. Régészetről szóló írásai az Igazlátók című kötetben olvashatóak.

Művészi önéletrajza a Kincskereső kisködmön, melyben szüleinek is emléket állít. Szűcs édesapja, kenyérsütő édesanyja a szegénységet, a nehéz gyermekkort szeretettel és játékossággal ellensúlyozták. Mai nyelven Lackfi János meséli újra.

1902-től publikált, első műve Az aranyszőrű bárány, elbeszélő költemény volt. 1905-ben ismerkedett meg Pósa Lajossal, ekkor kezdett írni az Én újságom című gyermeklapba. Csilicsali Csalavári Csalavér című meseregényét 1913-ban adták ki nagy sikerrel. Ihletője a középkori rókaregény és Goethe Csalavér Róka története lehetett, mely 1872-ben jelent meg először magyarul. Nála azonban a róka a gátlástalan hatalom képviselője. Történelmi regényei, elbeszélései minden korosztályt meghódítottak.

1957-ben felvette nevét az Ifjúsági Könyvkiadó. Tiszteletére több sorozat készült. 1956-ban indult a Móra Ferenc művei : válogatás gyermekek számára címmel és az 1970-es években Móra Ferenc válogatott művei az ifjúságnak.

Meséi, versei:

Állatmesék

A ​cinege cipője : verses képeskönyv

Csilicsali Csalavári Csalavér : meseregény

Csupaszem, a világjáró : állatmesék

A ​didergő király : verses mese

Felhőországban ​és más mesék

Fityók : mese

A ​gavallér zsiráf : verses mese

Gyerekversek

A ​hatrongyosi kakasok : állatmesék

Hol volt, hol nem volt  : mesék

A jó Isten foltozó-szűcse : mesejáték

A ​kéményseprő zsiráfok : mese

A ​kíváncsi hópelyhek

Kótyomfitty király almája : mesék

Mártonka levele : verses képeskönyv

Mesék

Mesék ​az állatokról

A ​mesepillangók és más mesék

Móra ​Ferenc meséi

Nagyapó ​állatai : mesék

A ​nagyhatalmú sündisznócska : mese

A pillangók királya : mesék

Sétálni megy Panka : gyermekversek

Sündisznócska ​lovagol

Tükrös ​Kata : mesék

Válogatott ​mesék

A ​világ vándora

Zengő ABC : verses ábécé 

Mesék Mátyás királyról:

Az aranyszőrű bárány : verses mese

Gergő ​juhász kanala

Mátyás, ​az igazságos

Mesék Mátyás királyról

A solymári csóka

A szalontai kovács; Az aranycsináló; Ki álmodta a legszebbet? 

Mondák, novellák, elbeszélések:

A ​becsei molnárok : rövid novellák

A ​cinegekirály : gyermektörténetek

A ​csaló : elbeszélések

Csengő barack : gyermektörténetek

Csicseri ​történet : elbeszélések, gyermektörténetek, mesék

Dióbél királykisasszony : történetek Pankáról és egyéb mesék

A ​dorozsmai varjú : elbeszélések

Az ​égbelátó : novellák

Eladó ​a cirmos : vidám történetek

Elbeszélések

Az ​ember feje nem füge : novellák

Furfangos Cintula : novellák, mesék

Hendók ​mester és Busa deák  : történelmi elbeszélések

Hogyan tanultam meg írni : mesék a diákévekről

A honti igricek : rövid történetek

A ​hunok hazát keresnek : mondák a magyar történelemből

A ​jó Isten kenyérsütögetője : elbeszélések, mesék

Karácsonyfák útja : elbeszélések, versek, mesék

A királyasszony macskái : elbeszélések, mesék

Kis kanász, nagy kanász : elbeszélések, mesék

A kis kuruc : elbeszélések

A kóchuszár : rövid elbeszélések

A ​körtemuzsika : rövid elbeszélések

Mesék ​és más történetek

Mindenki Jánoskája  : gyermektörténetek

Mindennapi ​kenyerünk : elbeszélések

Mondák ​és mesék : történelmi elbeszélések

Móra ​Ferenc írásaiból : válogatás az általános iskolai tanulók számára

Móra ​Ferenc válogatott elbeszélései

Móra olvasókönyv 1-2. : 6-10 éves gyerekeknek

Nádihegedű : novellák

Nekopogi kovács : elbeszélések

Nevenincsen ​innen, Nekeresden túl : kisnovellák, mesék

Olvasókönyv ​Móra Ferenc műveiből : elbeszélések, mesék 7-12 éves gyerekeknek  

Öreg ​diófák alatt : Dióbél királyfi és társai

Rege ​a csodaszarvasról : történeti elbeszélések

A ​szalontai kovács : elbeszélések, mesék, regék

Szeptemberi ​emlék : elbeszélések

Titulász ​bankója : történelmi elbeszélések

Történelmi ​elbeszélések

Úri ​kalap : válogatott elbeszélések

Válogatott elbeszélések

„…visszajöttem az öreg iskolához…” : írások Móra Ferenctől diákkoráról, diákkorából 

Regényei:

Aranykoporsó

Dióbél királyfi

Filkó meg én

Kincskereső kisködmön

Rab ember fiai

Az Állami Bábszínház, majd 1992-től jogutódja, a Budapest Bábszínház tagja volt. Színházi szerepei mellett bábfilmeket is készített és a bábmesterség technikáját tanította a Színház-és tanított Filmművészeti Egyetemen.

A népi életmódot, hagyományokat bemutató leporellója 1984-ben jelent meg Hat dolgos nap címmel.

Széles körű érdeklődését kamatoztatta, a balerinák festőjének is hívják.  Pontosan ábrázolta környezetét, de ismerte a párizsi Opera művészeit, nem csak a portréikat festette, részletgazdag zsánerképein a zenét és a táncot is meg akarta örökíteni. 1881-ben állította ki híres, egy méteres magasságú balerina-szobrát, amelyre a táncruhát valódi tüllanyagból sza­batta. Jártas volt az irodalomban, maga is írt szonetteket. Paul Valéry költő kritikájában bemutatta Degas képeinek és verseinek párhuzamait.

2016-ban a New York-i Modern Művészetek Múzeuma (MoMA) nagyszabású kiállítást rendezett tiszteletére. Kísérő kiadványt jelentettek meg Amit Degas látott címmel – gyerekeknek, melyben az olvasó a művész szemén keresztül szemlélheti a világot, és betekintést nyújt alkotói folyamatába. A kis táncos című szobráról és képeiről több mesekönyv született.