Sebők Éva (Szeged, 1927. július 12-2012) költő, író, műfordító
„A fő-fő sziklán pedig, fenn, a tompa
fényben, mint lila gomba
gubbaszkodott a kis kobold
s dobolt:
először – halk szívdobbanást,
másodszor – harkálykoppantást,
harmadszor – futó őzpaták dobaját,
negyedszer – égő ág ropogását,
ötödször – mennydörgés gul-gul moraját,
hatodszor – csak azt, hogy tam-tam …”
(Sebők Éva: Koboldos)
A magyar gyermekirodalom kiemelkedő szerzője. Kora gyermekkorától verseket írt, 1951-től publikált. Költészetét Pósa Zoltán elemezte. Szerinte ahogy a gyermek játékában megjelenik a kettősség, Sebők Éva úgy ötvözte műveiben a lírát és a valóságot, a mesét és a mindennapokat. Öntörvényű világot teremtett, alkotásaiban elmosódik a felnőtt- és a gyermekirodalom határa, érthetőségében minden mondata közelít a legkisebbekhez, igényét és színvonalát tekintve megfelel a rangos felnőttirodalom mércéinek. Missziójának érzi, hogy a gyerekeket felkészítse a kamasszá, majd felnőtté válás nem minden szempontból vidám pillanataira is.
Tip-top tárlat című verses képeskönyvében – mint egy mesés képtárban – a festői műfajokat mutatja be alkotótársával, Gaál Évával.
1962-ben adták ki meséjét Volt egyszer egy kisfiú címmel. Fia Sebeők János író.
A lengyel irodalom fordítója, ő ismertette meg a magyar gyerekekkel – többek között – Janczarski Fülesmackó-mesesorozatát. Lengyelországról útleírása jelent meg.
Gyerekversei:
Állatszálloda : lapozó
Hiszőke : versek
Koboldos : versek
Libikóka : lapozó
Mese az állatgyerekekről : lapozó
Seregélytánc : versek
Tip-top tárlat
Meséi, történetei:
Boholy : meseregény
Denevérkönyv : mese
Hangmadár : Gyuszi történetei
Millabella : novella
Mimóza : meseregény
Tapóka : meseregény
Volt egyszer egy kisfiú : mese
Sebők Éva: Hiszőke : egy egészen kicsi kisfiú teljesen saját gondolatai a születésről. ill. Szecskó Tamás
Neruda, Pablo (Neftali Ricardo Reyes Baoalto) (Parral, 1904. július 12-1973) chilei költő, író
Számos országban megfordult, így Magyarországon is, hazánkban 1949-től adták ki műveit, főként Somlyó György tolmácsolásában. 1971-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki.
Versei, elbeszélései az ifjúság számára magyarul antológiákban és a Kincskereső folyóiratban jelentek meg.
Gyermekkoráról Pam Muñoz Ryan amerikai szerző írt történetet Az Álmodó címmel, amikor a fiatal Neftali még kagylót, tobozt, kulcsot, bogarakat gyűjtött. Bár dadogott, és nehezen beszélt az apjával, szavakat másolt papírdarabokra, és egy fiókban tartotta őket. „A szavak, amiket írt, leperegtek a lapról, és kiszöktek a fiókból. A betűk egymásra halmozódtak. Tornyaik egyre magasabbra nyúltak, míg végül fenségesen és magasan álltak, körülvéve Neftalit egy ígéretes városban.”
Nagy-Britanniában adták ki Monica Brown: Pablo Neruda, a nép költője című gyerekkönyvét, egy szívmelengető portrét Chile legelismertebb költőjéről, aki szerette az embereket.
Elek Lívia (Kunmadaras, 1954. július 12) illusztrátor
„A rajzoló stílusa ne uralkodjon, alkalmazkodjon! Persze nem baj, ha egy illusztrátornak van stílusa, ami csak az övé, de ne legyen minden könyvünk egyforma. Színek, formák, ritmusok, élményt nyújtsanak, továbbgondolásra serkentsenek. A közízlés formálása, ne kiszolgálása legyen a cél.”
(Elek Lívia)
„Műveit elsősorban az olajfestés technikájával készíti, merítve a klasszikus hagyományokból. Jellegzetes, tudatosan esetleges képkivágásai különleges feszültséget adnak kompozícióinak. Biztos kézzel teremti meg az egyes történetek szereplőinek karakterét, ugyanakkor tudatosan igyekszik elkerülni a rutin veszélyeit. Szabadon bánik a színekkel, mely jelentős hangsúlyt kap az egyes kompozíciók hangulatának kialakításában” – írja képeiről Levente Péter Az „esti mesék” és illusztrátoruk című cikkében.
Népszerű sorozatok és tankönyvek illusztrátora. Kaszás Györggyel közösen készítette az Amit a dolgokról feltétlenül tudni kell-könyveket.















