Október 9.

„Aska pedig szabadon táncolni kezdett, túllépve az iskola szabályain és okításán, kívül bármin, amit tanítani vagy tanulni lehet.”

(Ivo Andric: Aska és a farkas)

A délszláv irodalom nagymestere. Szerb nyelven publikált. A két világháború között diplomataként dolgozott. Regényeiben sokoldalúan ábrázolta a délszláv történelmet, az emberi sorsokat. Gyermekkorára A lőportorony című novelláskötetében emlékezik vissza. Kedvenc műfaja a lírai reflektív próza, amelyben szereplőinek belső világát állítja központba. Műveit számos nyelvre lefordították, 1961-ben Nobel-díjat kapott.

Haragban a világgal című elbeszéléskötete ajánlott olvasmány az általános iskolák 8. osztálya számára Újvidéken. Magyarországon gyermekantológiákban jelentek meg művei, A panoráma – a Nagy a világ, az Aska és a farkas – a Harmadik meséskönyvem című kötetekben. Az Aska és a farkas a világirodalom egyik legszebb meséje, Zalán Tibor zenés-táncos mesejátékot írt belőle Kucsera Géza zenéjével.

„Kicsim, ha arra vársz, hogy értelmet találj abban, amit az emberek művelnek, akkor készülj fel arra, hogy sokáig kell várnod.”

(Katherine Applegate: Fűzfanni)

1991 óta publikál kalandos könyveket, sci-fi, fantasy- és lányregényeket. Világsikerét meseregényeinek köszönheti. Az Ivan, ​az egyetlen egy gorilla valós történetén alapuló műve, a majom szemszögéből mutatja be az életet. Ivan egy bevásárlóközpont üvegkalitkájában lakik, s a barátaival tölti az idejét. Az alkotás könyvsorozattá bővült.

Magyarul megjelent az Animorfok című fantasztikus sorozata és a középiskolásoknak a Szívzűrök.

Meseregényei magyar nyelven:

Egy ​vidra naplója

Fűzfanni

Ivan, ​az egyetlen; folytatásai: Bob, ​a legbátrabb. Ruby, ​a legkisebb

Kívánságfa

A 20. század második felének kedvelt ifjúsági szerzője, első műve 1959-ben jelent meg Ketten hiányoznak címmel, amiért elnyerte a Móra Kiadó Nívódíját. Legismertebb műve a Mogyoró-sorozat. Érdekesség, hogy az 1980-as években megjelenő számítógép is szerepel a Bébi, ​a számítógép című regényében.

Ifjúsági könyvei:

Barát érkezik a házhoz

Bébi, a számítógép

Csaó, Adriana

Hajnali szökés

Hoztam három gyereket

Ketten hiányoznak

Könyv ​a párna alatt

Mogyoró-sorozat

1949-től kezdett verset írni, novellát és regényt is megjelentetett. Gyermekkorára A Lemenő Nap Dombja című kötetében emlékszik vissza.

„Kölyök koromban csináltam egyszer egy kétsoros rigmust:

Heverek szöcskemódján
a Lemenő Nap Dombján.”

„Álomcsipkét verni, könnyből fátyolt szőni, sóhajokból függönyt hímezni, azt tudok. Egyebet se teszek, ebből állok, ebből élek, s talán ezért vagyok olyan, hogy a szél is elfújna. Tündérnek, lenge pókhálónak képzelhetném magam, ha valami nagyon szívós és nagyon durva gyökér nem vonna az élethez.”

(Szini Gyula: Tücsökdal).

A magyar próza egyik megújítója a 20. század elején, stílusa a szecesszióhoz és a szimbolizmushoz áll közel. Számos jelentős novellát és verset írt. Szerkesztésében és egyik elbeszélésével jelent meg a Csodaalbum című kötet, melynek írásait Andersen meséi ihlettek.

Novellái ifjúsági antológiákban:

Az aranybot (Százszorszép ​novellák)

A fekete pásztor (Mesék ​a szerelemről)

1973-1985 között a Madách Könyvkiadó, 1991 óta a dunaszerdahelyi Lilium Aurum Kiadó szerkesztője volt és a Katedra című pedagóguslap főszerkesztőjeként dolgozott. 1967-től publikált, gyerekeknek verset, mesét írt. Szülőföldje, Bodrogköz több művében megjelenik.

Gyerekkönyvei:

Dióhintó : gyerekversek

Hétördögök : mesék, versek

Kerek világ közepében : bodrogközi versek kicsiknek és nagyoknak

A kígyókő : mesék

Ördögszekér : bodrogközi legendák, mondák, regék és hiedelmek a honfoglalástól a huszadik századig

Tim-tom, ​találom : versek

„Itt a képen látjátok fejem,

lábam otthon tartom, jó helyen.

S hogy az milyen? Nem akármiféle:

hogyha állok, épp a földig ér le.”

(L’ubomír Feldek: Születtem a mérleg jegyében)

A szlovák irodalom klasszikusa, több műfajban alkot. Gyerekeknek mesét, mesejátékot, verset ír. Magyarul a A ​mesegombolyag és Mindenki királysága : három mesejáték című műve jelent meg, valamint a Hajnalcsillag című antológiában olvasható néhány alkotása.

Számos lányregényt, történelmi regényt és ismeretterjesztő művet írt. Hazánkban a Nina és Nicky-sorozat, valamint a három kötetes Erzsébet királyné-életrajz jelent meg Sissi címen.

1937-től jelentek meg versei. Elbeszélést, regényt, mesét is írt.

Gyerekeknek szóló mesekönyvei:

Egy gyöngyszem, két gyöngyszem : magyarózdi népmesék

Jegenye : magyarózdi népmese

A vadhattyú : Bulatov orosz népmeséi magyarul

Zölderdő fia

Gyerekversei:

Dicsekedő Habakuk

Az erdő leánykája

Harmatgyöngy

A tavasz harangja

Tücsökhegedű

1967-ben települt át Újvidékre, majd Dalmáciába. Novellát, regény, verset írt, japán műveket fordított magyarra. A Splitben működő Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége tagja volt, könyvtárát az egyesületnek ajándékozta.

Bordásfal című ifjúsági regényét 1976-ban publikálta. Az újvidéki Tankönyvkiadó A mesebeli kiskocsi című antológiájában szerepel a Bendegúz naplójából című írása.

„Ne gondold, hogy lelketlen a betű,
minden betűben ég, liheg a lélek
és én magam is a betűkben élek,
ezer betűben ezer életű.”

(Nadányi Zoltán: Betűk)

1908-tól publikált, gyerekekhez szóló művei antológiákban jelentek meg. Önálló kötete Az első pogácsa című leporello.

A zenetörténet egyik legnagyobb mestere, a zenei neoklasszicizmus képviselője. Hároméves korában már zongoradarabot komponált, 11 évesen adta első hangversenyét. 1879-ben Budapesten koncertezett óriási sikerrel.

Az állatok farsangja című szimfonikus zenekarra komponált művét 1886-ban írta Ausztriában. Farsangi meglepetésnek szánta, melyben az egyes állatok mögé emberi tulajdonságokat rejtett és közismert zenei idézetekkel fűszerezte. Állatokhoz fűződő viszonyára jellemző, hogy gyerekkorától szenvedélye volt a lepkék gyűjtése, a téma szakértőjének számított, miként Bartók a rovarokénak. A zene alapján Fodor Veronika írt mesekönyvet és a Klasszikus zenemesék sorozatban is megjelent Jessica Courtney-Tickle tolmácsolásában.

„Vannak helyek, amikre emlékezni fogok

egész életemben, bár néhány már megváltozott.”

(John Lennon: In my life)

A 20. századi zenei- és stílusforradalom egyik képviselője, a Beatles együttes tagja. Zenei karrierje mellett békeaktivista, író, színész és festőművész is volt. Gyermekkoráról Maria Isabel Sanchez Vegara írt könyvet a Kicsikből nagyok sorozatban. Több dalából készült képeskönyv gyerekeknek.

Idegenvezetői tapasztalatai alapján írta a Mesélő zsebkönyvek sorozatát Budapestről. Osztálykirándulásokat, tematikus városnéző sétákat is vállal és szívesen találkozik olvasóival.

Útikönyvei:

A ​Duna kincsei

Kilátók és miniszobrok

Mesélő ​Budapest

A Várnegyed titkai

Zenélő ​Budapest