Október 10.

„A régi versek égi versek,
feltámadnak, mint a holtak.
Mese után, elalváskor
ők vigyázzák lent az álmod,
ők üzennek fel a holdnak:
nézzen be a kisszobádba
tavasszal és őszi éjjel,
hozzon neked könnyű álmot
egy szép égi költeménnyel! …

(Kiss Ottó: Égi tinta)

Az egyik legnépszerűbb gyermekirodalmi szerzőnk, versei, meséi sokszínűek. Írásaira jellemző a játékos bölcsesség és a humor. Tematikájában fontos szerepet kapnak a kapcsolatok, sokat merített az apa szerepből és kislánya életéből.

Gyulán él, 1990-től jelennek meg művei. Első gyermekvers kötetét 1997-ben adták ki. A Csillagszedő Márió című könyvével új műfajt teremtett: a szabad gyerekverses családregény műfaját. Színpadi előadást, rajzfilmet is készítettek belőle.

Gyerekkönyvei:

Állatos album : lapozó

Annabé : mesés történetek egy óvodás kislány életéből

Ati-mesesorozat

Barni világot lát : lapozó

A ​bátyám öccse : versek

Csillagszedő Márió : versek gyerekhangra

Ég ​Bolt : versek ég alatt, föld felett

Emese almája : gyerekversek

Focisták ​kézikönyve : ismeretterjesztő képeskönyv

Ki ​volt Munkácsy Mihály? : a festőfejedelem regényes élete gyerekeknek

Léghajó a Bodza utcában : meseregény

Legszebb ​költéseim : Laci bácsi rímes állatkalauza

Liliputi trónkövetelők : egyperces mesenovellák

Macibocs óvodába megy : verses mese

A nagypapa távcsöve : gyerekversek

Ne félj, apa! : nagy kislánykönyv : gyerekversek

A ​piros tengeralattjáró : meseregény

Régi kincsek : dudorászós versikék

Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután : abszurd mese felnőtteknek

Szusi apó erdőt jár. Szusi ​apó álmot lát : képes mese

A terepasztal lovagjai : gyerekregény

Visszafelé hull a hó : versek gyerekhangra 

A reformkor szerzője. Humoros, anekdotázó tehetségének egyik bizonyítéka az 1843-ban született Az obsitos című elbeszélő költeménye. Élő személyről mintázta meg a hetvenkedő, kiszolgált katona irodalmi alakjának magyar változatát. A vén obsitost egész Szekszárd ismerte, aki hazugságaival sokszor mulattatta az asztaltársaságokat. A humor forrása – a nagyotmondó hős mellett – a környezetrajz, a nagyszerűen jellemzett hiszékeny hallgatóság. A „prüsszentő deákot” gyermekkori barátjáról, Merwerth Ignácról mintázta a költő. Önálló kiadásban először az Ifjúsági Könyvkiadó jelentette meg 1956-ban.

Több adaptáció készült Háry János történetéből:

Rónaszegi Miklós: Az ​a híres Háry János

Szávai Géza: Háry ​János és az okos szamár

Tamás István: Háry János újabb kalandjai. Háry János az olimpiászon

Tarbay Ede: Háry János

Zalán Tibor: Háry, a rettentő magyar vitéz

A mű alapján született meg Kodály Zoltán Háry János című daljátéka Paulini Béla és Harsányi Zsolt szövegével.

„Az egyik [monda] szerint a páviánok tulajdonképpen emberek voltak, de mivel sohasem akartak dolgozni, csak lopni, a vadonságban ütötték fel tanyájukat és „nyanyi” -vá [majommá] változtak.”

(Kittenberger Kálmán: Kelet-Afrika ​vadonjaiban)

Az egyik legismertebb vadászíró Magyarországon. A Nemzeti Múzeum Állattárában tanult preparálni, így került Damaszkin Arzén vadászexpedíciójába, aki a múzeum számára is gyűjtött. 1904-ben egy megsebesített oroszlán majdnem végzett vele, ám három hónap alatt meggyógyult és folytatta munkáját. Később célja lett az Állatkert részére történő élőállat-befogás is. Afrikai útjairól részletes beszámolókat készített, melyek a későbbi könyveiben szerepeltek. 1920 szeptemberében átvette a Nimród című folyóirat szerkesztését.

Kalandjairól, munkásságáról jóbarátja, Fekete István írt izgalmas életrajzot.

Az orosz tudományos-fantasztikus irodalom egyik megalapozója. A Szovjet Tudományos Akadémia Földtani és Földrajzi Osztályának vezetője volt, az állandóan fagyott területek kutatásával foglalkozott. Többek között az obrucsevit nevű ásványt, hegyvidéket és egy krátert is elneveztek róla a Holdon.

Utazás Plutóniába című regénye először 1924-ben jelent meg, magyarra 1951-ben fordították le. Képregény változatát Zórád Ernő rajzolta meg.

Művész családban született, Diego öccse szintén szobrász lett. A testvérekről Jan Greenberg és Hadley Hooper írt gyerekkönyvet. Stílusára nagy hatással volt az ókori etruszk szobrászat, jellegzetes „pálcika figurákat” készített.

A 19. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, az opera műfajának kimagasló egyénisége. 1838-ban mutatta be első művét a milánói Scalában. Magyar nyelvű előadására, a Nabucco-ra 1847. január 2-án került sor a Nemzeti Színházban.

Lackfi János a Requiem című mesét Verdi műve alapján írta – a halálról és a gyászról, s az Opera-mesék sorozatban jelent meg.