November 20.

„Nincs nagyobb szerencse, mint bízni magunkban.”

(Selma Lagerlöf)

A svéd romantikus megújulás írója, irodalmi Nobel-díjas szerző. Műveire nagy hatással voltak a nagyanyjától hallott mesék és legendák világa, a démonok és tündérek lakta Svédország. Gyermekkorának hiteles, mégis szinte mesebeli, varázslatosan szép krónikája az Amikor ​én kislány voltam című visszaemlékezése, Karácsonyi ​történetek című könyve egészíti ki a svéd ünnepről szóló elbeszélésekkel.

Az 1900-as évek elején kapott megbízást egy iskolásoknak szóló földrajzkönyv megírására. Így született meg a Nils Holgersson csodálatos utazása című, világszerte ismert mesekönyve, melyből rajzfilmsorozat is készült. Lányregényeit Benedek Elek és Benedek Marcell fordította le.

Gyerekkönyvei:

Amikor én kislány voltam

Arne úr kincse. Helga : kisregények

Gorgo, a sasfióka

Karácsonyi történetek

Nils Holgersson csodálatos utazása (Csodálatos utazás címen is)

„Sok-sok versike várja olvasóit,
rádöbben a hallgatóság: jó itt.
Négysoros és hosszabb versek
oldalakról ki-kitekintgetnek.
Járunk erdőn, mezőn, levegőben,
elvarázsol kellőképpen.
Kedvesen sziporkáznak a rímek,
a szép illusztrációkat is nézd meg!”

(Fellinger Károly: Dióbölcső, ​mákfejcsörgő)

A 21. századi magyar irodalom kiemelkedő költője, műveit számtalan nyelvre lefordították. Galántán járt középiskolába, ahol a gimnázium lapjának főszerkesztője volt. Első önálló könyve 1991-ben jelent meg. Gyerekeknek mesét és verset ír. Mátyusföld mondáit és regéit két kötetében is publikálta: az Égig ​érő vadkörtefákban és a Hajléktalan búzavirágban címmel.

Különleges sorozata a verses falujáró kötetek, mesés utazás a magyar és a határon túli magyar vidékekről:

Kárpátaljai ​gólyafészkek

Muravidéki, ​drávamenti gólyafészkek

Őrvidéki ​gólyafészkek – Burgenländische Storchennester

Vajdasági ​gólyafészkek – Bánát és Szerémség 

Felvidéki kötetek:

Barangoló : Komáromi, Érsekújvári, Lévai és Nyitrai járások magyar falvai

Bóklászó : Királyhelmec, Nagymihály, Tőketerebes, Jászó, Kassa és a Rozsnyói járás magyarlakta falvai

Csámborgó : a szlovákiai járások magyarlakta falvai és városai

Csatangoló : a Dunaszerdahelyi, a Szenci, a Galántai és a Vágsellyei járás, valamint a mára már Pozsonyhoz tartozó, egykori magyar falvak

Lófráló : a Korponai, a Nagykürtösi, a Losonci, a Rimaszombati, a Nagyrőcei, a Zólyomi és a Rozsnyói járás magyarlakta falvai 

Vándorló: Egri (Heves megye), a Rétsági (Nógrád megye), a Székesfehérvári, a Gárdonyi (Fejér megye), a Soproni (Győr-Moson-Sopron megye), a Váci (Pest megye), a Szigetvári, a Mohácsi, a Hegyháti és a Komlói (Baranya megye) járások összesen 189 település 

Gyerekvers kötetei:

A ​cékla farkincája

Csigalépcső

Dióbölcső, mákfejcsörgő

Fűhárfa

Hullámvasút

Kilátok ​a fejemből

Mákom van

Mindjárt ​gondoltam

Morzsabál

Nekem 8

Szélkergető, kerek köpeny

Terülj, ​terülj, svédasztal

A tojásfa

A ​tűzoltó sárkány

Üvegbéka

Zebra ​az autómosóban

Zöld, ​de nem spenót 

Meséi:

Égig ​érő vadkörtefák : mondák, regék

Hajléktalan búzavirágban : mátyusföldi mondák és hiedelmek

Ilka vára : csallóközi és mátyusföldi mesék

Kenyérbélvirág : cigány mesék

A Kincsesláda : mátyusföldi mesék

„Láttatok már nyári zivatart? Mikor a hirtelen besötétedett égen vakító villámlás hasít át. Belevág a szürkeségbe, mindent beragyog, megvilágítja a táj egészen apró részleteit is, amire nem is emlékezünk szép időkből.”

(Tábori Piroska: Tökmag ​bandája)

Az 1920-1930-as évek népszerű szerzője volt. Apja Tábori Róbert író. Mostohaanyja, Tutsek Anna – a kor kedvenc gyermekkönyvírója – nevelte nyolcéves korától. Tizennégy évesen kezdett írni, 1918-tól publikált. 1916-1922-ig a Pedagógiai Könyvtár munkatársaként dolgozott. A Képes Kis Lapot szerkesztette.

Verset, mesét, regényt, szakácskönyvet is kiadott. Különösen kedvelték humoros mesesorozatait, Dugó Dani és Csavar Peti történeteit. Elsőnek fordította le Lagerlöf könyvét Niels ​Holgersen csodálatos utazása a vadludakkal címmel és több Grimm-mese átiratot készített. Köszöntők és ünnepi játékok címmel antológiát állított össze.

Meséi, versei, gyerekregényei:

Amit Szél úrfi mesél : fiúknak és leányoknak

Csavar Peti-sorozat

Csipkerózsi : száz mese

Dugó Dani-sorozat

Eszem-iszom Ország : kislányoknak és kisfiúknak

Felfordult világ : kis gyermekek számára

Hamupipőke és száz más mese

Három csöppség utazása a Holdba : kislányoknak és kisfiúknak

Juci Télországban : képeskönyv

Mesemondó ​Jánoska

A ​mi házi állataink : verses képeskönyv

Nagy ABC

Ötven mese

Sok-sok mese

Tábori Piroska meséskönyve

Tick-tack : Tábori Piroska verseivel

Tökmag-könyvek

Tündérmesék 

Ifjúsági- és lányregényei:

Aranyszív : regény fiatal leányok számára

Barlanglakók : gyerekregény

A ​Básthy kisasszonyok

Békesziget : gyerekregény

Csóka meg a Marci : gyerekregény

Egy ​lugas története

Ezermester Palkó : ifjúsági regény

Figurás Jóska : gyerekregény

A ​Garabonciás : székelyföldi história a magyar ifjúságnak

Hétköznapok : ifjúsági regény

A Hóvár-szálló vendégei : regény fiatal leányok számára

A ​madársziget : lányregény

A mintaosztály : gyerekregény

Nagyika : regény fiatal leányok számára

Nagyvárosi verebek : gyerekregény

A ​szamosparti öreg ház : regény fiatal leányok számára

Új ​utak : lányregény

Üzent ​az orgonás : regény

Vetéstől ​aratásig : ifjúsági regény

Világjáró Péter kalandjai : kalandregény

Zsuzsa ​Párizsban : lányregény

Az ifjúsági irodalom kutatója volt. 1974-től az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum tudományos titkáraként dolgozott és szerkesztette a Könyv és Nevelés című lapot. Ifjúsági irodalom-iskolai nevelés című tanulmánykötete 1969-ben jelent meg. Az 1979-es Nemzetközi Gyermekév alkalmából kiállítást rendeztek a Nemzeti Galériában A magyar gyermekkönyv 1527-1979 címmel, melynek katalógusát Csulák Mihály állította össze.

Gyerekeknek Mindenütt vannak csillagok címmel írt regényt. Cseh és szlovák írók munkáit fordította le.

„Elszegődnék Budapestre mackónak

és megnyitnám a kuckómat.”

(Ambrózy Ágoston: A Mézes Mackó dala)

Az 1930-as évek végétől publikált, versei a Nyugatban is megjelentek. Kedvelt témája a zempléni táj volt. Később olvasmányos stílusban megírt, zeneszerzőkről szóló életrajzi regényei révén vált ismertté. Vígjátékokat és gyermekkönyveket is írt. Télapó meg az állatgyerekek című képeskönyve 1962-ben jelent meg.

A szerb drámairodalom kedvelt szerzője. Karrierje az 1950-es években kezdődött, gyermekhangjátékokat írt a szerb rádió számára, s nagy sikert arattak mesekönyvei.

Magyarul A kék ruhás kislány és Charlie kandúr története című regényei jelentek meg Újvidéken. Charlie macska történetéből hangjáték készült Egy kandúr története címmel.

Kolozsvárott a Napsugár és a Szivárvány című gyermeklapok munkatársa volt. Díszlettervezőként is dolgozott. 1990-ben Magyarországra települt. Grafikai eszköztárában a régi és az új egységbe hozására törekszik. Színes tussal dolgozik, kedvenc motívuma a spirálmotívumokból összeálló egyedi ornamentika. Édesapja Feszt László, szintén illusztrált gyermekkönyveket.